KatalinEszter, 65

Profil Galéria Kapcsolatok Vendégkönyv Blog

De jó volt régen...
9 | 129 Hívások | 05.12.2019, 16:55

Nem rég aranygaluskát sütöttem, közben az járt a fejemben, hogy néha elhangzik a gyerekeim szájából, hogy de olyat süss, vagy olyat főzz, mint nagymama. Hát ez a nehéz. Hiába adom bele szívemet, lelkemet, soha nem lesz olyan, mert azt én sütöttem, én főztem és nem a Nagymama. Jön a karácsony, szóba kerül a sütés-főzés. Próbálkoztam, hogyha már karácsony akkor legyen bejgli az asztalon. És megint hallom, de nehogy bejglit süss, olyat csinálj, mint nagymama. Igen a nagymama sütött, diós, mákos foszlós kalácsot, így aztán én is azt fogok sütni. Tényleg csak az ízeket keresik vagy valami mást is?
Azon is elgondolkodtam, vajon az én unokáim, akik nem nagyon süteményesek fogják-e mondani, de olyat süss mint nagymama. Lehet, hogy nem, de talán azt igen, hogy olyat főzz mint nagymama.

 

Most találtam egy jó kis írást, ami épp ezzel foglalkozik így karácsony előtt. Olvassátok! 

 

" Mindig azt mondjuk, de jó volt régen.. Keressük a régmúlt karácsonyok ízét, illatát, rajongunk a retro díszekért, régi mesekönyvekért. Keressük a nagyi sütijének a receptjét, és úgy egyáltalán, szeretnénk egyszer, csak még egyszer érezni azt a vágyott, boldog érzést. De mit is keresünk igazából? Tényleg a régi dolgokat, vagy inkább azt az összetartást, szeretetet, ami akkor még sokkal jobban megvolt az emberekben?!
Azt, hogy gyerekként egy illatos almának, vagy egy aranypapírba csomagolt diónak is mennyire tudtunk örülni.. vagy amikor este elázva, még mindig kint szánkóztunk, és boldogok voltunk..? Hogy imádtuk a legegyszerűbb ételeket is, mint a sült krumpli kacsazsírral, hagymával, töpörtyűvel! De együtt ettük, nem pedig egymás mellett.. . Nem volt puccos hamburger, és boldogok voltunk nélküle. Ma, amikor roskadoznak a boltok a százféle szaloncukortól, miért nem érezzük ezt a régi, boldog érzést?
Talán mert hiába az ezerféle étel, ha szanaszét a család, hiába a drága ajándék, ha nem szívből adjuk, és hiába minden, ha a legfontosabb, az összetartás nincs meg az emberekben. Ott ragadt valahol a múltban..
Ma csillogó a karácsony. Csillog a lakás, díszítve a városok, a boltok, és tényleg minden. Ömlik ránk az ál- boldogság, és hogy 'legyél boldog' mert karácsony van!
Mindannyian a gyermekkorunk emlékeit szeretnénk vissza, hacsak egy percre is. És ugye-hogy nem arra a babára, vagy kisautóra vágyunk, amit akkor kaptunk, hanem az érzésre, amit akkor éreztünk. Nem volt sok ajándék, de megbecsültük, és odafigyeltünk egymásra. Nem cseten, nem telefonon, hanem szemtől-szemben, lélekkel.
Hát ezt keressük mindannyian, a régi idők hangulatát, a gondtalan, talán szegényes, de boldog gyerekkorunkat. S úgy érezzük, így karácsony környékén talán egy kicsit újra átélhetjük, hiszen ez csak rajtunk múlik.Igen, haladnunk kell a korral, de a szívünkben megőrizhetjük és tovább adhatjuk ezt az érzést. Mert a karácsonyi csoda létezik, de ez nem a boltokban, hanem a szívekben keresendő..
Kívánom, hogy mindannyian hozzuk létre ismét ezt a csodát, hogy a gyerekeink is így emlékezzenek majd vissza azokra a 'régi' karácsonyokra..." 

Vagyok, aki vagyok oldal kezelőjének írása

 

 

 

 

Kategória: Allgemein | 2 Hozzászólás(ok)

Írjon egy hozzászólást

Hiba