Sziasztok!

Álítólag alvásközben mindig álmodunk, csak nagyon kevés dologra emlékezünk vissza ébredés követően. Azt mondják, hogy tudat alatt a mindennapi életünket irányítja. Soha nem foglalkoztam álmaimmal, mind addig, míg 4 évvel ezelőtt álmodtam egy dologról (betegségről) és felébredéskor nem tudtam szabadulni tőle. Miután napokon át a hangulatomat befolyásolta, elmentem a doktorhoz, persze nem mondtam el, hogy álmodtam és azért jöttem, de ecseteltem félelmeimet. Végül a vizsgálat megállapította, azon a helyen, az a betegség valóban létezik, és sürgősen kezelni kell. Nem vagyok babonás, 2 lábbal állok a földön, de erre nem tudok választ adni magamnak. Egy választ igen
 – SZERENCSÉM LETT – jó volt, hogy az álomtól nem tudtam szabadulni.  
Kedves Polli,és Mindenki,aki éppen itt van!
Érdekes a történeted.Ezt a betegséget konkrét formában,vagy a szimbólumok nyelvén álmodtad meg?
Volt egy hasonló esetem úgy 10-15 évvel ezelőtt.Döbbenetesen kristálytiszta jelzést kaptam egy néhány nappal később bekövetkezett műtéttel végződő problémámra.
Azóta figyelem az álmaimat, és ezáltal az életem lett gazdagabb.Néha úgy érzem,hogy az álmok színtere a  lélek egy különös dimenziója,ahol pl . elhunyt szeretteimtől kapok instrukciókat  valós életemmel kapcsolatban.Gyakran sejlik föl egy lehetséges jövő képe.Van úgy,hogy jelzést kapok bajban lévő szeretteim állapotával kapcsolatban,és még sorolhatnám.
A tudatos álomfigyelés nagyon hasznos,mert jelzéseinek figyelembevételével olykor kivédhetők a jövő buktatói. 
Anita888 írta: Kedves Polli,és Mindenki,aki éppen itt van!
Érdekes a történeted.Ezt a betegséget konkrét formában,vagy a szimbólumok nyelvén álmodtad meg?
Volt egy hasonló esetem úgy 10-15 évvel ezelőtt.Döbbenetesen kristálytiszta jelzést kaptam egy néhány nappal később bekövetkezett műtéttel végződő problémámra.
Azóta figyelem az álmaimat, és ezáltal az életem lett gazdagabb.Néha úgy érzem,hogy az álmok színtere a  lélek egy különös dimenziója,ahol pl . elhunyt szeretteimtől kapok instrukciókat  valós életemmel kapcsolatban.Gyakran sejlik föl egy lehetséges jövő képe.Van úgy,hogy jelzést kapok bajban lévő szeretteim állapotával kapcsolatban,és még sorolhatnám.
A tudatos álomfigyelés nagyon hasznos,mert jelzéseinek figyelembevételével olykor kivédhetők a jövő buktatói. 



Anita! - meglepődsz, amit most mondok, de nem szimbólumok segítségével álmodtam meg, hanem pontosan láttam a szervezetemben hol és mi a betegségem. Jó magam is megdöbbentem 1 hét múlva, mikor a vizsgálatot végig nézhettem képernyőn. 
Különben ritkán álmodom és ha véletlen megtörténik, akkor sem figyelek nagyon rá.  :)  
Szia,
gondoltam,hogy így volt.Ezt az álmot azért kaptad ilyen konkrét formában,mert egyébként nem figyeltél volna rá.Csak így tudtak rávenni arra,hogy segíts magadon!Tudod,én sokszor gondolok arra,hogy álmaink tartalma  nem minden esetben tudatalattink terméke.Vannak "odaát"sokan ,akiknek fontosak vagyunk.A Te példád is mutatja,hogy érdemes odafigyelni,mert néha fontos üzenetet is kaphatunk. 
Anita888 írta: Szia,
gondoltam,hogy így volt.Ezt az álmot azért kaptad ilyen konkrét formában,mert egyébként nem figyeltél volna rá.Csak így tudtak rávenni arra,hogy segíts magadon!Tudod,én sokszor gondolok arra,hogy álmaink tartalma  nem minden esetben tudatalattink terméke.Vannak "odaát"sokan ,akiknek fontosak vagyunk.A Te példád is mutatja,hogy érdemes odafigyelni,mert néha fontos üzenetet is kaphatunk. 


Nem utasítom el ezeket a gondolatokat, amit írsz. Igyekszem majd oda figyelni. :) 
Az álom? Nekem aztán voltak rémálmaim, ami miatt évekig szevendtem. De voltak csodálatos álmaim is. Összeségében szeretek álmodni. (Még olykor ébren is :) - ). Ma már úgy gondolom, hogy semmi egyéb az álom, mint a megélt, látott dolgok mindenféle idő és tér nélküli katyvasza. Nincs benne sem logika sem kronológia, álmodom rémisztőt, szépségeset, álmodtam már olyat is, ami később megtörtént. Egyébként meg egy nagy titok, mint az élet és a halál. Nem szeretem, ha mindenfélét belemagyaráznak, vagy "túltudományoskodják".
Szerencsés embernek mondhatom magam, mert mély pihentető alvásban van részem minden este és kipihenve ébredek. Álmodni csak ritka esetben szoktam és az is ritka, hogy minden részletére emlékszem. Szerintem akkor álmodunk éjjel, ha az agy nappal túlfeszített üzemmódban dolgozik és éjjel sem tud leállni. Ekkor mindefélét álmodhatun, ezért van a kesze-kusza álom. Próbál az agy kikapcsolni , takarékra állni. Van akinél sikerűl és van akinél nem . Ezért vannak a szép vagy rossz álmok. Aki gyakran álmodik / és nem álmodozik, mert az egy másik téma lehetne/ az a mindennapokban feszül, ideges , nyughatatlan ember. Ez lehet a munka miatt , vagy család, vagy mert egyszerűen alapból ilyen természetű. Itt megint csak visszatérek önmagamhoz, hogy milyen szerencsés vagyok, mert engem nyugodt természettel áldott meg a sors. Azt nem mondom, hogy nem lehet kihozni a sodromból, de hamar túl teszem magam rajta és éjjel sem álmodok a napi bosszúsággal. Nem akarom kinyírni a főnököt és a munkatársat sem. :lol:
A rossz álomtól reggel fáradtan ébredünk, amit egy finom feketekávé sem tud helyrehozni.
Szépés kellemes ébredést kívánok mindenkinek.
cron