Hosszú ideje tervezem, de legalábbis gondolkozom az ökofaluhoz való csatlakozáson, vagy új ökofalu szervezésén.
Az alábbi írás részben a fellelhető irodalom felhasználásával készült. Természetesen elgondolásom szerint válogatva és kiegészítve azt.

Ökofalunak tekinthetjük azokat a településeket vagy településrészeket, ahol egy közösség, néhány család, tudatosan, nem szegénységénél fogva, a természettel harmonizáló életet kíván élni.
A legjellemzőbb jegyek:
− természetes, helyi, házilag előállítható anyagok használata az építkezéshez (mint pl. vályog, fa),
− törekvés az élelmiszer önellátásra, alapvetően vegyszermentesen,
− megújuló energiák használata (vízmelegítésre napkollektor, fűtésre kemencében, kazánban fa vagy más biomassza, áram szélenergiával stb.),
− alternatív szennyvíztisztítás (általában az ún. nádgyökérzónás tisztítás, vagyis egy kis nádas tó használata ilyen célra)
− a közösségi élet, a hagyományok megtartásának fontossága.
Adódik a felismerés, hogy 100 éve minden falu „ökofalu” volt, számunkra ezért az a törekvés az érdekes, amellyel ezek a közösségek a hagyományos, természetközeli megélhetési technikákat próbálják a modern élethez igazítani, illetve a modern életet ezek újrafelfedezésével fenntarthatóvá tenni.
Az ökofalvak ezen felül, általában missziójuknak tekintik a szemléletformálást, ezért gyakran találunk köreikben táborokat, előadásokat, nyári szabadiskolákat.
Ezek a táborok, nyári szabadiskolák és az önkéntes munkát vállalók a közösség megélhetésének minőségét javítják, de természetesen a résztvevőket is hasznos tudással látják el.
Példa a foglalkozásokra: Terepséták erdőn, réten, vízparton, ahol játékos tevékenységeken keresztül ismerkedünk az adott helyszín élővilágával. Megismerjük továbbá a gyógynövények gyűjtését, a gyógytea készítését, kóstolással egybekötve. Játékok, ékszerek készítése a természet kincseiből, (nádhajó, csuhé pillangó).
"Állatok nyomán": állatnyomok kiöntése gipszből. A nomád élethez szükséges praktikák gyakorlása, elsajátítása: tűzgyújtás minden körülmények között, főzés agyagtűzhelyen, a csomózás tudománya, a szabad ég alatt hálás gyönyörűsége. Kézműves foglalkozások: bőrözés, agyagozás, nemezelés; használati tárgyak, játékok készítése. Ismerkedés az íjászat alapelemeivel: bot-, ősmagyar-, szkíta- és versenyíjakkal.
A működő ökofalvak többsége vallási alapú, pl. Krisna-völgy (Somogyvámos), vagy Visnyeszéplak. Ezek zárt közösségek ezért működnek is. A közös ideológia összetartó erő.
Gyűrűfű, bár a társadalmi, törvényi kényszer nem eröltetné rájuk a pénz megteremtésének szükségességét, képesek lennének az önellátásra, képesek lennének a közszolgáltatóktól független életre és életmódjuk nem változna nagyot, mégis a külső munkavállalás miatt , mint ökofalu már nem önfenntartó.
Beszélgettünk páran a cseten az ökofaluval kapcsolatban és szeretnék egy nagy félreértést elolszlatni, annak ellenére, hogy a szövegben megbújik egy utalás erre.
A cél az, hogy a mai modern, szükség esetén minden luxussal ellátott életünket élhessük tovább egy ökofaluban.
Az önellátás, önfenntartás eszköze kell legyen a természettudatos élet.
Lehet, de nem kell vegetáriánusnak lenni. Azt minden résztvevő maga dönti el, hogy mit eszik.
A lég-ipari- és fényszennyezésektől távol, csendes környezetben lehet kialakítani egy ökofalut.
Kedves Tibor!

Régóta szimpátiával figyelem az ökofalu kezdeményezéseket, az első posztodat is ilyen jó érzéssel olvastam.. Ugyanakkor a második beírásoddal van némi problémám, nevezetesen ezzel a mondattal: A cél az, hogy a mai modern, szükség esetén minden luxussal ellátott életünket élhessük tovább egy ökofaluban.

Nos ezzel a mondattal semennyire sem tudok egyetérteni, vagy esetleg félreértettem... A mai ember legtöbb baja pont ebből a "mai modern, szükség esetén minden luxussal ellátott élet"-ből táplálkozik, és ezt akarnád bevinni egy biofaluba? Ez számomra a tökéletes paradoxon esete... Aki ezt az életet akarja élni, az maradjon nyugodtan otthon és élje tovább a megszokott egészségtelen életét... Aki viszont nem modern és nem is luxus, de annál természetesebb és egészségesebb életet kíván magának, az csatlakozzon egy ilyen közösséghez, mert az való oda...

De szívesen veszem mások gondolatait is a témában... 
Szia Vajk!
Nem látok ellentmondást, de azon elvitatkozhatunk, hogy ki-mit nevez luxusnak.
Számomra a legnagyobb komfortfokozatú házban, még akkor is, ha az fatüzelésű, főleg ha geotermikus energiával oldom meg a fűtést... esetleg passzív házban élek, a legmagasabb komfort érhető el.
Önellátó biogazdaságban termelem az élelmiszereket. Dolgozni meg szeretek.
Nekem ez már luxus, hasonlóan a mai életvitelemhez, de minőségében jobb. Most vásárolom az élelmiszereket, ráadásul Paks mellett. Jó-jó nem világítnak a répák, de lehet holnap már fognak világítani.
Eleinte az elektromos áram az, amit a szolgáltatótól kell igénybe venni, de okos tervezéssel és nem kevés pénzzel le lehet válni arról is. A szélerőművek és a fatüzelésű minierőművek elláthatnak egy kisebb közösséget.
Kedves Tibor!

Így már értem, de másképp is értelmezhető volt...

A több évtizede elveszített képességünket az önfenntartásra, önellátásra valóban minél gyorsabban és teljesebben vissza kellene állítani, mert a kiszolgáltatottsággal szemben nincs más esélyünk... Régi vesszőparipám, hogy pl. a devizahitelbe belerokkant családok számára is értelmes és egészséges új élet lehetőségét adná, ha falura költözve önellátó életet kezdenének, legalább a sok elhagyott porta is új gazdát kapna és a földek is művelve lennének... De sajnos elszoktak az emberek a kétkezi munkától, így aztán nincsenek illúzióim a tömeges szemléletváltás tekintetében...

Mindenesetre érdeklődve várom az ezzel kapcsolatos további beírásaidat, illetve mások beírásait is...   
Kedves Tibor, kedves Vajk!

A téma felkeltette érdeklődésemet mert én is szeretném csak a saját jól felfogott értelemben megvalósitani a biotermesztés és lét alapjait. Bár úgy érzem ennek mevalósitása kicsit idealisztikus.
Ha jól emlékszem már jó kétszáz évvel ezelőtt a francia impressszionisták előtt volt egy "vissza a természetbe" irányzat, de akkor az arisztokrata réteg úri huncutsága volt.
Kicsit most is igy érzem. Ha belegondolok és már gondolkodtam hogy milyen jó lenne egy napkollektor, de a legolcsóbb is milliós tétel a beszereléssel együtt. Ez nálam most csak álom marad!
Ha jól tudom folytak már kisérletek szélerőművet hol lehetne Magyarországon létesiteni és csak azt hiszem egy helyen sikerült egy kicsi, ha jól tudom valahol egy bakonyi fennsikon. A medence hatás miatt ez nálunk nem üzemelne. A vályogról meg az a véleményem hogy nem véletlen hogy akkoriban a parasztasszonyok minden húsvét előtt kimeszelték az egész házat. Ma sajnos ott tartunk hogy még a meszelés is költséges dolog. Emellett a klimaváltozás miatti nagy és rendkivüli esők miatt a vályogházak szinte szétomlanának. Inkább azzal értek egyet hogy a városokba a falujukból feljött és hajléktalan embereket kellene rávenni hogy visszamenjenek az üresen hagyott épületekbe és újra elkezdjenek gazdálkodni. Nagyon jó kezdeményzésnek tartom hogy a rászorulóknak vetőmagvakat és naposcsibét adnak élelmiszer segély helyett. Most már a vetőmagok beszerzése is költséges dolog és ha olyan nyarunk lesz mint tavaly öntözni kell, ami szintén drága.

Üdvözlettel Ditta
Kedves Mindenki!
Pár mondat a sokak által hangoztatott önellátásról.
Van tapasztalatom benne ezért merek megszólalni és a nincstelenek védelmére kelni.
Gondoljatok arra akinek nincs pénze, hogy a családnak kenyeret vegyen az tud több ezer Ft-ot kiadni az állatok takarmányára? Esetleg vetőmagra.  Sajnos a semmiből még nem lesz termés amit megeszünk hiába ásunk, kapálunk.A  bio gazdálkodásnál is vannak kártevők amiket irtani kell Ehhez érteni kell és nem olcsó a beszerzése sem.
Van olyan tulajdonságuk is a növényeknek, hogy nem minden talajban szeret minden. Előfordul olyan összeférhetetlenség amit, ha meg szakadunk sem tudunk az adott területen megoldani.
Szóval hiába adnak napos csirkét, azt fel is kell nevelni és nem árt, ha értenek is hozzá.Nem a kotlós neveli a csirkét, mint régen. Az úgy sokkal egyszerűbb volt. Így van ez a kerttel is.A földet is el kell látni tápanyaggal, de honnan is? A semmiből nem lehet megoldani. Hozzáértés nélkül jobb, ha el sem kezd az ember gazdálkodni. Ja és a tőke nem utolsó szempont.
Rebeka 
Nem szeretném, ha félremenne a téma.
Egy szerveződő ökofalunak semmi köze nincs a tömeges szemlélethez, a deviza-, vagy bármilyen hitelesekhez, a francia forradalomhoz de még Rousseau "vissza a természethez" jelszavához sem és a hajléktalanokon való bármilyen segítséghez sincs köze.
Az ökofalut, 3-4 család, vagy személy is elkezdheti létrehozni. A lényeg, hogy abban azonos legyen az elképzelésük, hogy életük további részét szennyezésektől mentesen, csendes környezetben, lehetőleg önellátó módon éljék le. Ez egy folyamat, nem egyik napról a másikra történik és nyilván pénzbe kerül.
Aki tudja magáról, hogy nem alkalmas arra, hogy minden évben, ha szükséges, kimeszelje a házát, vagy nem képes leszedni a krumpliról a bogarakat, az ne ökofaluban gondolkozzon.
Az ökufalu, többek között, erről szól. Ez nem nyaralás, pár napos kikapcsolódás valami újat kipróbálva. Ez életvitel, életszemlélet.
Üdvözlet!
"Valami újat kipróbálva"....?
Inkább valami bevált életvitelt felélesztve....,ahol egy családban 4-5 gyermek is megfogant és egészséges felnőtté cseperedett. Mint pl: az "idesapám".....
Kemencém és kutam, már van.....a kerti klotyót sajna...(én nünüke) betemettem....
Társuljunk!!!!
Kedves Rebeka!

Veled értek teljesen egyet. A mai magyar valóságban ahol az emberek már évekkel ezelőtt eladósodtak, a vetőmagvak beszerzése is több ezer forintos tétel, amit sokan már nem engedhetnek meg maguknak.
Kedves Tibor!

Még az ökofaluhoz hozzászólva, tisztelem az optimizmusodat, abban bizva hogy sok évig működtetni tudod. De mi történik ha közbejön egy betegség? A létrehozott érték akár egy kimaradt év alatt tönkremehet. Mivel mi az 50 plussz klub tagjai vagyunk, talán már erre is kell gondolni.

Üdv. Ditta
Ködbe veszett a hozzászólásom.....
Kedves Tibor!
Amennyiben az unoka, a kutyus és a lovak is melletted élnek boldog ember vagy!
Ezt valóban meg kell osztani és ösztönözni az embereket!!!!A társasági életre. Én, meszelni tudok, Te ültetni, a harmadik meg eladja a a vegyszer mentes fehér répát!!!! esetleg leszedi a krumplibogarat....
Ennek van egy nagyon nagy varázsa...Együtt tenni az életünkért!
Szia Tibi!

Érdeklődéssel olvastam az írásodat Gyűrűfűről, meg is néztem már a honlapjukat.
Nem laksz messze tőlük.Köszi az információt, érdekes a történet.

Üdv.: Zitus 
Szia Ditta!
Nem készülök beteg lenni és nem csak nagy önbizalmam mondatja ezt velem, hanem megpróbálok úgy is élni. Ami a legfontosabb és távol álljon tőlem, hogy kéretlen tanácsokat osztogassak, az a pozitív életszemlélet. Ami neked megoldhatatlannak tűnő feladat, nekem csak egy szimpla kihívás.
Ez igaz az életem minden területére. Az életet élni kell, minden pillanatának örülni, nem készülök orvoshoz... Ahogy a vicc is mondja: "mi itt vidéken természetes úton halunk meg."

Szia Pocakmanci!
Összecsomagoljuk a kutat és a kemencét... és már indulhatsz is!
Nincs unokám, a gyerek még fiatal, rólam nem is beszélve. :D
Volt egy nagyon lényeges mondat hozzászólásodban, "Ösztönözni kell az embereket a társasági életre!"
Egy ilyen közösség elképzelhetetlen társas-társasági élet nélkül. Nem csak az egymásrautaltság okán, hanem mert máshogy lehetetlen.

Szia Zita!
Gyűrűfű jó kezdeményezés volt, mára a kivagyiság legjobb, vagy legrosszabb? példája lett.
Épült ott dombház is, mégsem igazi ökofalu. Éppen az önellátás-önfenntartás hiánya miatt.
Dolgoznak az emberek a városokban... nem élnek, nem termelnek, csak mint egy sima faluban.
cron