Kedves Katica!
Nekem tetszik aki ilyen őszintén, bátran megirja , hogy szexet akar , azon viszont csodálkozom , hogy utánna Ö csodálkozik , hogy milyen minőségű férfiak hivják randizni. és mennyi ellenvéleményt kap sok tagtól.
Magam részéről ezt sohasem irnám ki egy szolid társkereső , barátkozó oldalra , rengeteg félreértésre ,okot adva.Kivánok neked sok sikert, találd meg a társad, de azért jó ha az ember megfontolja az itt lévők tanácsait, és kritikáit.amelyek nagyon hasznosak tudnak lenni
Kedves Maha!

Örülök, hogy Te is szereted és értékeled ezt a filmet. Igen, ez a film maga a csoda. Valamicsoda. Ahol mindenki a valakicsodát keresi. Vagy megtalálta vagy nem, de ilyen tisztán, őszintén szerelemről, testiségről, vágyakozásról, csalódásokról ritkán hallani beszélni. Nekem a férfivallomások tetszenek nagyon, mert ezek az öregemberek úgy terítik ki a lelküket a kamera előtt, ahogy ezt férfitől ritkán tapasztalni. Amíg az asszonyok társaságban beszélik ki a dolgaikat, a férfivallomások többnyire monológok.

A legmegrázóbb vallomás úgy kb. a 40-42. percekben hangzik el.
"A feleségem etettem biza' majdnem két évig. Mostam le a testét, minden, ami csak létezett. Aztán mikor összepiszkolta magát, magyarázzam aprólékosan ... akkor szerencsére el tudtam ... mert megtanultam a kórházban, hogy kell bánni az olyan beteggel. Elmentem az erdőbe oszt szedegettem neki egy kicsi bádogba olyan erdei piros epret. Közben meg hazajöttem, akkor meg nekiláttam főzni húslevest. Még sütöttem ilyen vékony, ahogy szoktuk mondani mink, hogy híg palacsintát. Azt a vékonyat, amit hamar lehet sütni. S akkor este, utolsó este, már a nagy paralízisa előtt akkorcsak azt mondja nekem a feleségem, hogy "Tudd meg, hogy nem álhattalak soha!" .

Aztán egy másik rezignált, de azért pikáns vallomás: "Az Isten miért nem vette el a kívánságot is a tehetetlenséggel. A kívánság megvan, s tehetség nincsen. S úgy kívánsz, hogy döglesz meg. Szép volt az ilyen dolog. Nagyon szép."

S sorolhatnám még a vallomásokat, mert egyik őszintébb, emberibb, mint a másik. Szemérmesség és pajkosság, őszinteség, virágnyelven és nyíltan kimondott dolgok, Emberi vallomások. Ki ki a vérmérséklete szerint. A megvalósult vagy elmaradt vágyai szerint. Nincs recept. Csak sorsok. Mélyen emberiek. Ezért tartom ezt a filmet a magyar filmtermésből az egyik legértékesebbnek. S talán válasznak a témaindító kérdésre.

A filmet Sós Ágnes rendezte, s egy magyar ajkú erdélyi faluban készült, Nagyon empatikus nő lehet, ha ezek az emberek így megnyíltak előtte. A film alcíme: "A vágy nem öregszik."
Katica1960 írta:
Lehet elkenni a szex fontosságát egy kapcsolatban, de két szerető embert a kölcsönös szereteten és tiszteleten, és a közös élményeken túl, igenis ez köt össze...(pl. azért, mert szeretkezés közben a kötődést elősegítő hormonok is termelődnek a felek szervezetében!)
Ha ez nincs rendben, akkor a kapcsolat is rámegy előbb utóbb... Ha pedig ez rendben van de más módon nem passzolnak össze a felek, idővel az is szakításhoz vezet...

Szóval nem gondolnám, hogy ez a téma nem fontos... igenis beszélni kell róla, mert a mi korosztályunktól fölfelé a nők többsége nagyon prűd, a férfiaké meg nagyon kultúrálatlan ebből a szempontból...




Nos, mivel magam a "prűd" kategóriába sorolom, a témához nem, viszont ehhez a részhez van hozzátenni valóm.
Valószínű, nagyon szomorú életem lett volna, és ezzel együtt a páromnak is, ha a szex tartott volna bennünket össze.
Lévén együtt töltött éveink fele egy betegség jegyében telt el. Ha a szex domináns tényező a kapcsolatban, akkor valóban véget kellett volna vetni ennek a kapcsolatnak. Viszont a részemről elképzelhetetlen, hogy egy kapcsolat ebben merüljön ki, akár csak részben is.

"Ha ez nincs rendben, akkor a kapcsolat is rámegy előbb utóbb..." Mondjuk ez a rész igaz. Valóban véget ért. Az ok neve halál.
:?
A hozzászóláshoz csatolt képeket csak a regisztrált tagok láthatják.