Köszi, hogy olvasol "engem"!

Tehát, "csapra bocsátom" eme témát:
(Talán ezt a legnehezebb betartani, amiről most írni fogok.)
Toleránsnak lenni a másik "másságával" szemben.

 Sok helyütt olvasom ezen a fórumon, hogy arról szólnak blogok, hogy milyen "ilyen-olyan-amolyan" emberek vannak, akikkel kapcsolatba kerültünk. Milyen borzasztóan viselkedtek, milyen rossz szokásuk volt, mennyire kihasználtak minket, vagy palira vettek, vagy stb. Úgy vélem, ezzel nem jutunk előbbre.
 A napokban/hetekben jöttem ár, hogy mindenki a legjobbat akarja kihozni a párkeresésből.
 (Persze, létezhetnek szélhámosok is, de most nem róluk gondolkodom.)
Tehát, ha nem olyan ő, mint amilyet szeretnénk, tapintatosan elbocsáthatjuk, megköszönhetjük a "megkeresést", stb. Ne kritizáljuk egymást, nincs értelme, nem segít bennünket, és másokat sem.

 Mindannyian egy cipőben járunk itt. Szeretnénk egy szuper-tuti, boldog kapcsolatot. :-) Ez olykor munkás, olykor keserves, és ha minden sikerül, akkor boldog.

 Adjuk meg egymásnak a tiszteletet, azt javaslom.
Ha már nem jó nekünk, jelezzük emberien, köszönjünk el illő módon. Zárjuk le úgy, hogy a másik se sérüljön, és menjünk tovább.
Miért kéne a rosszul sikerült kapcsolatokat nyilvánosságra hozni (akár név nélkül is)?
Ő olyan, én ilyen vagyok, nincsenek találkozási pontok, de nem biztos, hogy "ő" rosszat akart szándékosan. Lehet, hogy "nem volt képes" egy jobb megoldásra...

 "Szeressük egymást gyerekek" mintájára: Ne bántsuk egymást gyerekek!  :)
Intelligens ember nem beszéli ki sehol sem a kapcsolatait, így magától értetődő számára, hogy az nem tartozik országra, világra sem, arról nem is blogol és a naplóiban sem bánt senkit bármilyen kapcsolatban is volt, van vele.
cron