Férfiak magányos szégyene blogjában azt olvastam, hogy nem a ruha teszi az embert.


Mit gondolsz erről az emberről?

EL-1.JPG


És erről?

EL-2.JPG


Na, pontosan ezt nevezik előítéletnek. Még mindig úgy gondolod, hogy nem a ruha teszi? Igazad van. Nem az embert teszi a ruha, hanem a másik ember előítéleteit az emberről.
Engem sokan utálnak mert sokszor beszólok. Ezt tanácsolta a dilidokim. Beválik. Most biztos sokan megírják majd, hogy miért vagyok hülye, és miért nem gondolom jól a dolgokat, amúgy pedig nincs igazam, különben is egy állat vagyok (végső érv, amikor más már nincs :lol: )
Kár, hogy engem mások véleménye nem érdekel. :twisted:
A hozzászóláshoz csatolt képeket csak a regisztrált tagok láthatják.
Persze, hogy nem a ruha teszi az embert emberré! Lehet a piros pólós is intelligens , humánus és empatikus! Lehet egy orvos is bunkó, elvtelen embertelen , pénzéhes!
Szerintem.
Nem a ruha teszi az embert, de van az embernek egy "rossz tulajdonsága": első benyomás. És vannak sztereotípiák, ami miatt többek között a Krowka által említett zokni-szandál kombináció nem nagyon népszerű a hölgyek körében.
Persze mindenki úgy öltözködik, ahogy akar, és biztos vannak hölgyek, akiket egyáltalán nem zavar fenti jelenség. :lol:
Egy munka nélkül maradt 50-es éveit taposó kiváló építőmérnök ismerősöm, számos nagyberuházás műszaki vezetője, sok sikertelen álláskeresési próbálkozás után kérte a segítségemet. Harcsabajuszos, kissé megfáradt arcú fotóját lecseréltük. Milyenre? Pénzkeresési céllal filmgyári statisztaként készült róla egy profi fotó, ahol elegáns fekete szmokingban, csokornyakkendővel, finom vékony keretes szemüvegben, frissen borotválva, ápolt hajjal szerepel. Aztán kigyomláltuk a szakmai életrajzot: csak a három legjelentősebb projektet hagytuk benne. Kijavítottuk a helyesírási és gépelési hibákat. Így három oldal helyett másfél lett. A fejléc egy elhalványított tervrajz volt, amit egy - a szakma gyakorlatias oldalára utaló - védősisakos alak tart a kezében. S mi lett az eredmény? Egy héten belül 4-5 helyre is hívták interjúra. S egy hónap múlva újra volt állása.

Tehát nemcsak jó szakembernek, kellemes embernek kell lenni, de annak is kell látszani. Mert mi emberek márcsak ilyenek vagyunk. Gyorsan és az első benyomás alapján szelektálunk. A vállalati HR-es is, a társkereső nő vagy férfi is csak pár másodpercet (max. 30-at) szán arra, hogy átfussa az CV-nket, a profilunkat, megnézze a fotó(i)nkat. Akár tetszik ez nekünk, akár nem, a gyakorlat ezt bizonyítja.

Ezért fontos, hogy az entré (belépő) legyen figyelemfelkeltő, igényes, esetleg szellemes, pozitív kicsengésű, amely felkelti az érdeklődést. Aztán a részletek kifejtése, bizonyítása jöhet később. De ha ki sem választanak a megismerésre, akkor nincs esély. Nevezhetjük ezt bárhogy, akár előítéletnek is, a tényeken nem változtat.
Kedves Womanus,
ha munkanélkülivé válok, fordulhatok Hozzád? Ez nagyon profi volt, amit leírtál!

Igen, ma ilyen világot élünk. (Szerintem nem csak ma, de a szocializmusban, a teljes foglalkoztatottság idején nem volt ennyire kiélezve a helyzet.)
Sokan felháborodnak, és szentségtörésnek tartják, ha társkereséskor azt merjük mondani, hogy el kell adni magunkat, meg hogy előnyös képet tegyünk fel magunkról, de ettől még a dolgok nem fognak változni. Lehet ragaszkodni az elvekhez, csak nem biztos, hogy érdemes.
http://www.menstyle.hu/static/medias/66 ... 27082f.jpg https://www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q= ... 3679854307


Most csak az ördög játszik ! Kíváncsi lennék a quasimodóból hogy lehetne úriembert faragni
A ruha fontos része lehet az önkifejezésnek, de szerintem nem szabad az első látásra bekategórizálni az embereket. Szerintem nemcsak a jól öltözöttek és szép férfiak lehetnek úriemberek. Az egy alakítható belső tulajdonság. Akármilyen elegáns és jó svádájú lehet egy férfi, akármilyen vonzó, ha sértegeti, megalázza a partnerét, vagy akár a munkatársait, akkor ő soha az életben nem lesz úriember, sőt, még csak fogalma sincs arról, hogy mi az egyáltalán. :wink:
Az úriemberség is csak egy momentum de nem elsődleges meghatározó. Bár tény, hogy az első benyomásokat a külső és a viselkedés alapján formáljuk.
Hiába úriember valaki ha az életmódja, gondolkodás módja nem elfogadható vagy ellentétes a mienkkel, az értelmi képességet már meg sem említem. :))
Éssss :lol: Itt a pont Simi :)
Egy jól öltözött/tanult ember is lehet bunkó, ez tiszta sor. De most nem erről beszélünk, hanem az első benyomásról. Hallottam valahol, hogy amikor először találkozunk valakivel, akkor automatikusan végigmérjük: haj-kéz-cipő. Ha valakinek ápolt a haja (és az arcszőrzete), a keze és a cipője, akkor jó benyomást kelt, viszont ha zsíros a haja, koszos a körme, vagy sáros a cipője, lehet rajta a legdrágább Armani öltöny is, akkor is az marad meg a másik emberben, hogy ápolatlan.

Kövezzetek meg, de nálam alapvető feltételek a további ismerkedéshez ezeken felül az ápolt, ép fogazat is. Ha valaki külsőre igénytelen, akkor lehet a legintelligensebb, legudvariasabb, leggyengédebb ember a világon, köszönöm szépen, nem kérek belőle.

Igen, valóban az lenne a kívánatos, hogy ne ítélkezzünk első ránézésre, de ez egy olyan alapvető emberi adottság, vagy inkább reflex, amit nem lehet kikapcsolni. Vagy szimpatikus valaki, vagy nem. Az már más kérdés, hogy még ha találok is rajta kivetni valót, adok-e esélyt neki (vagy inkább magamnak), hogy megismerjem.
Lidi, nálad a másik pont.:)