Rebeka!

Nem is kell érteni
milyen az élet.
Mi miért van, ezt
úgy sem érthetjük.
Várni a jót, várni a szépet,
ez tartja életben a létet.
Az iszonyat, a sok rossz
csak erősít téged.
Mely, mint írtad "múlt ködébe"
vész el.
Hidd el, hogy jöhet még jó,
jöhet még szép,
de ne add fel a hited, s a reményt.
A boldogság, s a csoda
nincs korhoz kötve.
Hidd el, hogy élsz még
és élni fogsz boldogan,
sok vidám, szép éveket.

Vincuskától :P
"Néha a boldogsághoz nem pénz, siker vagy hatalom kell. Néha a boldogsághoz elegendők a jó barátok, a család, és az egyszerű élet méltósága."
.Megtanultam mosolyogni,akkor is,ha belül szétfeszít a fájdalom...
Megtanultam az álmaimért harcolni, küzdve átmenni az akadályokon....
Megtanultam úgy továbbmenni, hogy terhek ezrei vannak a vállamon....
Megtanultam élni... s minden egyes nap csak azt remélni, hogy egyszer majd boldog leszek s az öröm könnye fog arcomon lefolyni!...
Megtanultam látni a szívemmel...s nem csak egyszerűen nézni....
Hallani a nem kimondott szót....megtanultam várni bízni, remélni...érintéseket érteni....
Nem hátranézni, még ha meg is szakad a szívem.....
Megtanultam ezredjére is felállni...
Megtanultam mosollyal az arcomon tölteni el minden egyes éjszakát és megtanultam hinni, még akkor is, ha tudom, hogy nem mindig teljesülhet be minden féltett álmom!...
Rebeka01 írta: .Megtanultam mosolyogni,akkor is,ha belül szétfeszít a fájdalom...
Megtanultam az álmaimért harcolni, küzdve átmenni az akadályokon....
Megtanultam úgy továbbmenni, hogy terhek ezrei vannak a vállamon....
Megtanultam élni... s minden egyes nap csak azt remélni, hogy egyszer majd boldog leszek s az öröm könnye fog arcomon lefolyni!...
Megtanultam látni a szívemmel...s nem csak egyszerűen nézni....
Hallani a nem kimondott szót....megtanultam várni bízni, remélni...érintéseket érteni....
Nem hátranézni, még ha meg is szakad a szívem.....
Megtanultam ezredjére is felállni...
Megtanultam mosollyal az arcomon tölteni el minden egyes éjszakát és megtanultam hinni, még akkor is, ha tudom, hogy nem mindig teljesülhet be minden féltett álmom!...

                                                                                                                                                                                        Bölcs gondolatok simogató szavak, gyönyörű ÚT felvetítése -  lehetősége.  
   Most ez sokat segít nekem. Köszönet érte.
Talán sikerül rálépnem erre az útra. 
Katalin!
Örülök, ha valakinek bármilyen kicsit is, de tudok segíteni. Nagyon sok erőt kívánok.  
Nagyon igaz!!!


Sosem cserélném el az én nagyszerű életemet, a szerető családomat, az én
csodálatos barátaimat a kevésbé ősz hajért vagy egy feszes hasért. Ahogy
korosodtam, egyre kedvesebb lettem a magam számára és kevésbé kritikus
magammal szemben. A saját barátommá váltam. Nem tolom le magam, ha több
süteményt eszem a kelleténél, vagy nem vetem be az ágyat, vagy megveszem
azt a virágtartót az erkélyre, amire semmi szükség nincs, de jól néz
ki.

Felhatalmazva érzem magam, hogy élvezkedjek, hogy rendetlen legyek, hogy extravagáns legyek. Annyiszor megéltem, hogy legkedvesebb barátaim idő előtt
elmennek; mielőtt még megérték volna azt a szabadságot, amit az öregség
hoz magával.

Ki törődik azzal, hogy hajnali 4 -ig olvasok, vagy játszom a
computeren?Táncolhatok a régi muzsikára, ha úgy tartja a kedvem és
sírhatok a régi szerelem emlékén.....és meg is
teszem.

Sétálok a vízparton egy olyan fürdőruhában, amiben kidomborodnak a testrészeim,
és önfeledten vetem bele magam a hullámokba, ha jól esik, és nem törődöm
a motorcsónakokból rám vetett sajnálkozó pillantásokkal. Ők is lesznek
öregek.

Tudom, persze, azt is, hogy időnként feledékeny vagyok. És hát van is néha mit,
elfelejteni az életből. De azért a legfontosabb dolgokra emlékszem.

Hát igen, életem során azért megtört néhányszor a szívem. Hogyne tört volna
meg, amikor elveszítesz valakit, akit szerettél, amikor egy gyerek
szenved, vagy elüti a cicádat egy autó? De a megtört szív az, ami erőt
ad és megértést és részvétet kelt. Egy olyan szív, mely sosem
szenvedett, érzéketlen maradt minden iránt, az sosem fog örömöt érezni a
tökéletlenség felett.

Én nagyon boldog vagyok, hogy elég soká éltem ahhoz, hogy
megőszülhessek,hogy a fiatalos nevetésem mély ráncokat mart az arcomra.
Oly sokan vannak,akik soha nem nevettek és oly sokan, akik nem érték
meg, hogy ősz hajszálaik legyenek.

Ahogy múlnak az évek, úgy egyre könnyebb pozitív lenni. Egyre kevesebbet kell
törődni azzal, mit gondolnak mások. . .Én nem teszek fel magamnak se
kérdéseket. Ráadásul fenntartom magamnak a jogot, hogy ne legyen
igazam.

Nos,
válaszolva ifjú barátnőm kérdésére, elmondhatom, hogy nem bánom, hogy
öregszem. Szabaddá tesz. Szeretem azt, akivé váltam. Nem akarok örökké
élni, de amíg itt vagyok, nem fecsérlem olyanra az időmet, mint, hogy mi
lett volna ha... vagy azon izgassam magam, mi lesz majd. És minden
áldott nap eszem édességet /már ha kedvem van
hozzá/.

Mindig mosolyogj és a szívből fakadó igaz barátságokra nagyon
vigyázz!

Szeretettel
ajánlom a fenti gondolatokat kor- és kórtársaimnak. És ajánlom még, hogy
mindig nevessetek a saját hülyeségeiteken, mert a nevetés az élet
legnagyobb adománya és erősíti az
immunrendszert.
Rebeka,köszi,hogy ezt az írást megosztottad Velünk :)
és tényleg,nagyon igaz !! :)
szia Cintia  
Kedves Rebeka!

Köszönöm ezt a csodás kis írást. Veled együtt én is magamévá teszem mindezen gondolatokat a mindennapjaimban.

Hiszen csodás dolog,
- hogy megéltük ezt a kort,
- hogy őszülhet a hajunk,
- hogy tudunk nevetni magunkon és mindenen ami erre késztet bennünket,
- hogy vannak olyan barátaim akiket a világért sem adnék oda semmiért,
- hogy a bajból kilábaltunk, fel tudtunk állni,
- hogy már azt tehetünk amit akarunk,
s mindezek miatt pozitívan tudok létezni, érezni, örülni és értékelni a mindennapokat.
Remélem rajtunk kívül még sokan így gondolják és érzik.

üdvözlettel Vincuska :P
Kedves Rebeka!

Nagyon igazak soraid. Én is úgy érzem sokszor magam, mint a kiszabadult kiscsikó. Igen, kiszabadultam a munka rabszolgaságából, nem érdekel más véleménye, valahogy újra mintha kisgyermek lehetek, szárnyalok.SZABAD vagyok! Minden fiatalabb korosztálynak kívánom, hogy élje meg ezt a csodálatos felszabadító, boldog érzést.

Semmit nem bántam meg az életemből, mindent ugyan így csinálnék. Örülök gyermekeimnek, unokáimnak, örülök, hogy tapasztaltabb lettem minden fájdalmas pillanattól, hogy megerősödhettem és csodálom az ÉLET minden pillanatát. Van időm feltekinteni a csillagos égre, megszámolni a csillagokat, érezni a tavasz és virágok illatát, megcsodálni a növények és állatok szépséges világát. És megtanultam mindenkit feltétel nélkül szeretni.

Ha a munka és gyermeknevelés felelőssége, az időhiány nem hajszolná a fiatal korosztályt Ők is ÉLHETNÉNEK, melyre teremtettünk.


Margó
Nyitott könyv a lelkem, olvasd csak bátran,
Engedem, hogy meglásd, mi a titkos vágyam.
A barátság szent dolog, védeni, óvni kell,
Ki mit fektet belé, annyit vihet csak el.
Kell egy hely a szívben, egy csendes szép zene,
Hol társra lel az érzés és élhetsz majd vele,
Állunk majd a fényben, vagy boldogan megyünk,
Mert úgy szép az élet, ha mindig szeretünk!!!
Egy barát lehet közel, vagy akár távol,
De a szívedben mindig ott lesz, ne keresd máshol.
Egy barát lehet kedves, őszinte,
Minden problémát megoszthatsz vele.
Mert a baráti szeretet összekötő kapocs.

/Írója ismeretlen számomra/
Ma olvastam ezt a szép verset,és szeretném Veletek megosztani :)  

Az Angyalok Tisztása

Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen.
Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó:
akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett.
 Ha megállsz egy pillanatra, hallani fogod a szellőt, ahogy a fák között tovaoson.
Te már tudod, hogy ezt a szellőt az angyal rázta elő, köpenye ráncaiból.

 Ha jól figyelsz, a manókat is hallhatod: surrannak, matatnak itt-ott a sűrűben.
 Sok dolguk van, igyekezniök kell.
 A virágokat is láthatod majd, és minden virág kelyhéből egy tündérke les rád.
Figyelik, hogy rontó-ember vagy-e?Azoktól félnek.
 De te látó-ember leszel, és a tündérek ezt hamar felismerik.
 Kiülnek a virágok szirmaira, és kedvesen reád kacagnak.

 De akkor a patakot is meghallod, ahogy neked mesél,
 csodálatos meséket az erdőről. . .
 Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul,
 s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására.
 Nem is tudod, hogy ez az,
mivel az angyalokat nem láthatja a szemed.

Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép.
 És megállasz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved és
az angyalok észrevétlenül melléd lépnek,
egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe.
 A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten.
 A jóságot, a szeretet és a békességet.

 Te minderről semmit sem tudsz akkor.
 Csak annyit hallasz, hogy a madarak
 nagyon szépen énekelnek körülötted,
 és a patak nagyon szépen mesél.
 Csak annyit látsz, hogy nagyon szép az erdő.
 A fák, a virágok, a fű, a moha,
 a magas kék ég és rajta az a nagy, csillogóan fehér felhő,
 amelyiken a Jóisten ül, bárányfelhőket pöfékel nagy
kék pipájából, és jóságosan mosolyog.

 Csak, amikor visszatérsz újra az emberek közé,
 a rontó-emberek és a gyűjtő-emberek közé,
 és hiába gonoszak hozzád,
 te mégis jóval viszonozod gonoszságukat,
 szeretettel vagy mindenki iránt,
 és az élet legsúlyosabb perceiben is derű és békesség van a homlokodon:
csak akkor látják meg rajtad,
 hogy az Angyalok tisztásán jártál, kedvesem.
 Wass Albert 
:) :) 
Cintia! Köszi ezt a szép verset :)
Bocsánat, hogy újra találtam valamit és szeretném megosztani azokkal akiket érdekel, és megint nem szorosan kötődik a klubhoz.

Szeretni annyi...

"A szeretet annyi: - elfogadni,
nyitott szívedből többet adni!
Másokban meglátni a szépet,
s örökre hinni, hogy szép az élet.
Megértőn nézni a világra,
ápolni, kinek a lelke árva.
Tudni a rossz is csak emberi,
másképpen lát, ki felismeri.
Keresd a jót, kívánd a szépet!
Lásd meg másban az emberséget!
Bocsásd meg azt, amiben gyarló!
Szeress ha fáj is, legyél kitartó!
Azért születtél erre a földre,
hogy szeretni tanulj mindörökre.."
Találtam és hoztam.

Tanulságos...

Férfi: Hol rontottam el Mester?
Mester: Mindenhol fiam!
F: Az hogy lehet, úgy érted mindent rosszul csináltam?!Az nem lehet, én megtettem mindent.
M: Nem fiam, Te tettél, de épp a "mindent" nem tetted meg!
F: Hogy érted ezt?
... M:Anyát akartál, fiam, megkaptad!Mondd mit jelent szerinted az, hogy "anya"?
F: Hát, aki elvégzi a háztartást, ellátja a gyerekeket meg... ilyesmi.
M:Hát ez az látod, nem ezt jelenti!!A nőt jelenti fiam aki szerelmével táplálja a családot!! De a tüzet nem csak őrizni, de táplálni is kell! S Te nem törődtél a Fényével!
F:Na, de mi lett a szerelmével??
M:Megölted!
F: ÉÉÉN? Én öltem meg?Az nem lehet, én szerettem!!
M: Valóban? Akár egy háztartási gépet!!!S pont úgyis birtokoltad!Gondolod egy házassághoz elég ez?
F:Na, de hol hibáztam, Mester?
M:Megfeledkeztél róla fiam, hogy ott él benne a lélek!Mert a nő szerelme a lelkéből fakad!Három kör egymás körül:Lány, a belső kör, nő a középső, s anya a legkülső.Te csak az anyát szeretted, de közben megfeledkeztél a nőről!!S egyáltalán nem érdekelt a benne élő lány, a tiszta gyermek!Te voltál az ő tükre, de Te önmagaddal voltál elfoglalva, ahelyett hogy ővele foglalkoztál volna!!Neked csak az anya kellett, de nő nélkül nincsen anya, s ha elhal a gyermek, kihuny a szerelem tüze!.Magára hagytad, elfordultál tőle, s lassan halkul, elsorvadt a lángja, a Fénye!!!
F:De mit tegyek most Mester?
M:Figyelj, s tanulj tőle!!
F:ÉN tanuljak tőle?Dehát én vagyok az erő, mit tanulhatnék egy gyenge nőtől?
M:Ezt fiam.Gyengédséget!Mert ez az Ő ereje.A szíve!Messze felül van ez a Te erődtől!
F:De hogyan tehetném ezt Mester?
M:Mondtam már!Figyelj!Figyeld és csendesedj el!!Kérdezd és hallgasd!Ne Te legyél a fontos, hanem ő! Ismerd meg.Nem csak kívül, belül is!Mire vágyik mit kíván, mit szeret!!S hagyd el a kifogásaid!
F:Na, de Mester én nem fogom feladni önmagamat!!
M:Akkor bizony elvesztél fiam.Mert ő a Te Forrásod, Ő az aki téged táplál, s őnélküle Te csak félember vagy!!Persze kereshetsz másikat, de amíg meg nem érted, el nem fogadod minden nőben él a lélek, csak egy üres tükör maradsz!! Tehát Te döntöd el megtöltöd-e tükrödet a Tűz fényével, vagy csak nyers erődben fürdeted magad!Engedd meg, hogy Megmutassa magát Szeresd, óvd, és öleld,hogy biztonságban érezze magát, s akkor megnyitja majd neked fiam, a Gyönyör kapuját!!
Mert a nő a tudás, a bölcsesség forrása, s tudatása azért adatott hogy tápláljon, s erőssé tegyen Téged, ha Te befogadod.De a forrást óvni és táplálni kell, tükrözni, mert elapad!S ő felemel Téged, fiam azért hogy Te is emelhesd őt!!Így működik!Koronázd meg a nőt, hogy királya lehess!!S óvd mit a legbecsesebb ékszert, mert Ő a Te igazi kincsed!! S nélküle erőd tán lesz, de elsorvad a szíved!!
F:Köszönöm, Mester! Tehát ez a minden, a lelke, a Forrása!Így lesz!Királynővé teszem a nőmet, s a királya én leszek!

S azt hiszitek ez mese?!Pedig nem az!Ez az igaz szerelem, ahol a nő a Föld, s a férfi az ő Napja, hiszen a Földben van elültetve a MAG,benne él a tavasz, a nyár, minden virág, s az új élet belőle fakad, de mit ér a Föld s a Mag, a Nap fénye nélkül, s mit ér a Nap fénye a Föld nélkül, ahol fű, fa, virág a Nap fényét szomjazza?S mit ér a sivatag, ahol a Nap fénye elpusztít minden növényt, s helyén csak kopár sivatag marad?
Ma találtam egy fiatal költő versét és úgy éreztem meg kell osztani veletek.

Nichi-ya Nikoletta: Mit ér az élet szeretet nélkül?

Mit ér az élet szeretett nélkül?
Nem jó, ha a világ gonoszságra épül.
Tudd, hogy a bűn meg sohasem szépül,
s a múltbéli borzalom idővel sem szépül.

 A könnyek helyett lehetne mosoly az arcokon,
a harcok helyett béke, és minden egyes alkonyon
úgy búcsúzna a nap, hogy a következő hajnalon,
majd új reménnyel ébred, s áttör a rideg falakon.

Nem létezne gyűlölet, csak megértés és szeretet,
mindenki őszinte lenne és nem játszana szerepet.
A lelkekben még ott élne az igaz, tiszta becsület,
s többé már nem könnyezne a bánatos fafeszület.