Csak úgy ami tetszik.

Nem tudom ki a szerző

Sok mindent másként kellett volna.
Bárcsak az idő megfordulna
s kezdeni lehetne mindent, újra.
Élni tudni és élni merni,
néha járatlan úton menni,
nem csak rohanni, meg-megállni
azt, ami szép, körülcsodálni.
Nem szégyellni a gyengeséget,
meghallani ha hívnak, kérnek,
jobban bízni, jobban szeretni,
szeretteink kedvét keresni.
Kérés nélkül adni mosolyt, jó szót, türelmet
rossz napjaiban is hinni a szerelmet
többet gondolni rá, mit érez a másik,
szeretet tüzével fűteni, ha fázik...
Úgy szeretném felkutatni,
Körbevinni, megmutatni
Mindent, ami szép,
Miben szíved-lelked gyönyörködnék.
Annyi szép van.
Annyi kis csoda.
Nézz ide, nézz oda,
Mi minden, mi szépnek otthona.
Egy bokor, vagy egy kis virág.
A fa, a fán meg egy ág.
Az ágon az éneklő madár.
Messze nézve, a végtelen határ.
Torony, mi a keresztet hordozza,
Harang, mi épp a delet harangozza.
Ember, ki megpihen,
Gyermek, ki hófehér, szívében-lelkében.
Ott egy pár, csókba forrva.
Eggyé váltan, boldog álmodozva.
Folyó, mi alattad folyik el,
Sirály, mi sikoltva ér vizet.
Vízen a híd, mi átvezet,
Kedvesed, ki fogja a kezedet.
Szellő, mi estefelé simogat,
Az éjszaka, mi szétválaszt napokat.
Ugye mennyi a szép?
Csak látni kell,
S magunkkal
Szívünkben vinni el.
Ahogy a zápor és a szél,
Szó nélkül szépeket beszél.
Maradj csöndesen önmagad,
Simogasd meg az ágakat.
Amennyit,úgy is annyit érsz,
Nem leszel több ha csak beszélsz.
Olyan legyél mint a szív verés,
Ritmusa van sok, nem kevés!
Ismerd hibáidat ,bánd a bűnt,
Ne kívánd ami messze tűnt.
Vedd végre észre, hogy ki vagy,
S ahhoz örökre hű maradj.
Így érzőn ahogy a kék hegyek,
Élned egyedül így lehet!
/Szerb György:Ahogy a zápor"/
Kedves Rebeka,
igazan mely erzelmekrol tanuskodnak ezek a verssorok...nagyon szepek,es oly sok bölcsesseg van bennuk.Igaz, egesz eletunk egy rohanas.de mi mar megallhatunk,es ne a multunk hibain keseregjunk,hanem most vegyuk eszre a vilag csodait,hiszen amig elunk,addig sohasem keso! 

Szeretettel udvözöl,
Iris 
Iris47 írta: Kedves Rebeka,
igazan mely erzelmekrol tanuskodnak ezek a verssorok...nagyon szepek,es oly sok bölcsesseg van bennuk.Igaz, egesz eletunk egy rohanas.de mi mar megallhatunk,es ne a multunk hibain keseregjunk,hanem most vegyuk eszre a vilag csodait,hiszen amig elunk,addig sohasem keso! 

Szeretettel udvözöl,
Iris 

Kedves Iris,
teljes mértékben igazad van, ne nézzünk állandóan hátra és ne sóhajtozzunk: ha még egyszer 20,30,40 éves lehetnék! Mit csinálnánk másként, hiszen az addig felhalmozott tudás elveszne. A hibáink, a tévedéseink is mi vagyunk, alakítottak minket és meg vagyok győződve hogy jó irányba.Éljük meg a mát és a holnapot teljes valójában és ami a legfontosabb:élvezzük!
Üdv
Zsuzsa
Rebeka01 írta: Ahogy a zápor és a szél,
Szó nélkül szépeket beszél.
Maradj csöndesen önmagad,
Simogasd meg az ágakat.
Amennyit,úgy is annyit érsz,
Nem leszel több ha csak beszélsz.
Olyan legyél mint a szív verés,
Ritmusa van sok, nem kevés!
Ismerd hibáidat ,bánd a bűnt,
Ne kívánd ami messze tűnt.
Vedd végre észre, hogy ki vagy,
S ahhoz örökre hű maradj.
Így érzőn ahogy a kék hegyek,
Élned egyedül így lehet!
/Szerb György:Ahogy a zápor"/


Drága Rebeka!

Köszönöm a csodálatos verseket ... pontosan ilyen szép lelkű embernek képzeltelek el! Minden jót kívánok Neked! Pannii
Pannii köszönöm kedves szavaidat. Minden szépet és jót kívánok én is neked: Rebeka
Johann Wolfgang von Goethe
"Ha egy szép élet vágyát őrzöd,
A múlttal nem szabad törődnöd,
S mindig úgy tégy, ha veszteség ér,
Mint hogyha újjászülten élnél.
Mit akar? - kérd meg minden naptól.
És minden nap felel majd akkor:
Tetteidnek tudjál örülni,
Más tetteit tudd megbecsülni;
Főként ne gyűlölj egy embert se,
S a többit hagyd az Úristenre!"
Szeressük egymást
Szeressük egymást ameddig csak lehet,
vegyen körül minket az igaz szeretet,
a bajban mindig nyújtsunk segítő kezet,
mely letörli arcunkról a fájó könnyeket.
Ne érhesse lelkünk, szomorúság , bánat
hiszen itt mindenki barátot találhat
kitől szeretetet, megértést kaphat,
megoszthat vele örömet, fájdalmat,
ki szeret akkor is, ha hibázunk,
nap- nap után a lelki támaszunk
mikor kell a vállán sírhatunk,
örömünkben együtt kacaghatunk
Életünk során lehet sok barátunk,
kiktől később fájdalommal válunk,
évekkel később egymásra találunk,
a régi emlékeken jókat kacarászunk.
Rebeka01 írta: Szeressük egymást
Szeressük egymást ameddig csak lehet,
vegyen körül minket az igaz szeretet,
a bajban mindig nyújtsunk segítő kezet,
mely letörli arcunkról a fájó könnyeket.
Ne érhesse lelkünk, szomorúság , bánat
hiszen itt mindenki barátot találhat
kitől szeretetet, megértést kaphat,
megoszthat vele örömet, fájdalmat,
ki szeret akkor is, ha hibázunk,
nap- nap után a lelki támaszunk
mikor kell a vállán sírhatunk,
örömünkben együtt kacaghatunk
Életünk során lehet sok barátunk,
kiktől később fájdalommal válunk,
évekkel később egymásra találunk,
a régi emlékeken jókat kacarászunk.


 Rebeka,nagyon szép ez a vers,köszi,hogy megosztottad Velünk. :)
szia Cintia   
Túrmezei Erzsébet:

 A harmadik

  Valamit kérnek tőled
Megtenni nem kötelesség.
 Mást mond a szív, mást súg az ész.
Valami mégis azt kívánja: Nézd,
tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet.

  Messzire mentél.
Fáradt vagy. Léptél százat.
Valakiért még egyet kellene.
De tested, véred lázad.
Majd máskor!- nyugtat meg az ész.
És józanságra int.
De egy szelíd hang azt súgja megint:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet.

  Ó, ha a harmadik
egyszer első lehetne
és diktálhatna, vonhatna, vihetne!
Lehet elég hamar.
Valóban esztelenség volna,
De a szíved békességről dalolna,
s míg elveszítenéd, bizony megtalálnád az életet!
 Bízd rá magad arra a harmadikra!
Mert az a szeretet.

 


A barátságról Márai jut eszembe


Nincs emberi kapcsolat, mely megrendítőbb, mélyebb lenne, mint a barátság. A szerelmesek, igen, még a szülők és gyermekek kapcsolatában is mennyi az önzés és a hiúság! Csak a barát nem önző; máskülönben nem barát. Csak a barát nem hiú, mert minden jót és szépet barátjának akar, nem önmagának. A szerelmes mindig akar valamit; a barát nem akar önmagának semmit. A gyermek mindig kapni akar szüleitől, túl akarja szárnyalni atyját; a barát nem akar kapni, sem túlszárnyalni. Nincs titkosabb és nemesebb ajándék az életben, mint a szűkszavú, megértő, türelmes és áldozatkész barátság. S nincs ritkább.

Montaigne, mikor eltűnődött az érzés fölött, mely La Boétie-hez fűzte, ezt mondotta: "Barátok voltunk... Mert ő volt ő, s mert én voltam én."

Ez felette fontos. S Seneca ezt írja egyhelyt Luciliusnak: "Aki barát, szeret, de aki szeret, nem mindig barát." Ez a megállapítás több is, mint pontosság: ez már az igazság. Minden szeretet gyanús, mert önzés és fukarság lappang hamujában. Csak a barát vonzalma önzetlen, nincs benne érdek, sem az érzékek játéka. A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep.
(Forrás: Márai Sándor: Füveskönyv)

http://www.youtube.com/watch?v=xciieZnQA1I
Ha tiszta a szíved, nincsen okod félni!
Ha szeretet vezérel, sokkal könnyebb élni.
Hallgass a szívedre, s engedd, hogy szeressen,
hagyd, hogy a világ is boldogabb lehessen!
(Aranyosi Ervin)
" Minden embernek lehetnek gyengébb napjai,
de életed csak tiéd, és neked kell hallani
a reggeli ébresztő, vidám, szép dallamát,
mely jó érzéssel tölt el, s lelkedet hatja át.
Induljon el vidáman mindegyik új napod.
Mosolyogj a világra, s tükrödből ezt kapod.
Szeresd ki visszanéz rád, hiszen szerethető,
lelkedben élő gyémánt, és védangyalod ő.
Értőn nézz a világra, mennyi apró csoda!
S hova nem jutsz el lábon, lélekben menj oda!
Becsülj meg minden embert, mert egyformák vagyunk
s a lét megannyi síkján, sok újat tanulunk
Okuljál hát belőle, fejlődj, legyél nemes,
s próbálj örömmel élni, mert csak így érdemes."
(Aranyosi Ervin)
Kedves Rebeca!
Nagyon jó olvasni e szép gondolatokat, ebben a rideg és önző világban. Nem jó hátra tekingetni, de néha kell, a szép emlékekre gondolni.Látszik rajtad, hogy egy jóságos, és kiegyensúlyozott ember vagy, aki szívesen ad másoknak, megoszt sok jót. Köszönöm Neked,élvezettel olvasom hozzászólásaidat is.Jönnek a családi ünnepek, amit egyesek/mint én is/ nehezen élem meg egyedül. Csüngök a neten, és így legalább nem szakadok el teljesen a külvilágtól, de optimista vagyok, talán egyszer rám is mosolyog a valaki, és én is újból mosolyoghatok.Bocsi kicsit elengedtem magamat.