Kép

Fiú: gyere hozzám feleségül.
Lány:Van házad?
Fiú:Nincs
Lány:BMW?
Fiú:az sincs
... ... ... Lány:egyáltalán keresel pénzt?
Fiú: nem de...
Lány:nincs de..Neked semmid sincs,Hogy bírnék így hozzád menni??
Légy szíves menj el!
Fiú: (magában beszél) 1 villám van,3 telkem,3 Ferrari,2 Porsche.Mi a ráknak 1 BMW??! És hogy tudnék pénzt keresni ha én vagyok a FŐNÖK?



Szerelmi matematika:

okos férfi + okos nő = szerelem
okos férfi + buta nő = viszony
buta férfi + okos nő = házasság
buta férfi + buta nő = terhesség



- Hölgyem, ismét szeretnék szeretkezni Önnel!
- Mi az, hogy "ismét"?
- Már tegnap is szerettem volna.
-K..vára megy a pénz!!! - mondja a férj, és mondja a feleség is, csak más más hangsúllyal.
Békebeli vicc,de jó.                                                                                                                                 Utas kérdi a villamosvezetőt: Nem tudna gyorsabban menni?                                                                 Válasz: Én tudnék,de nem hagyhatom itt a villamost.  :lol:
Székelyéknél a lagziban a rossz kölykök viagrát csempésznek János bácsi köményesébe. Az öreg néhány perc múlva elmegy könnyíteni magán. Jön vissza: térdig nedves. Kérdik a kölykök: - Mi történt János bácsi? - Há' kimentem pisálni, kigomboltam, elővettem, láttam nem az enyém, s visszatettem... 
Ami  a húsvétból megmaradt :lol: :lol: :lol: :lol:  
https://scontent-a-vie.xx.fbcdn.net/hph ... 8027_n.jpg[url][/url]
Moldova György: Lefelé a lejtőn

 Egy még fiatalos, a gondokban megszőkült ötvenhét éves asszony meséli:
 - Mikor nyugdíjba mentem, úgy éreztem, kinyílt előttem a világ. Se kutyám, se macskám, csak magammal kellett foglalkoznom, megvalósítottam életem két nagy vágyát: vettem egy piros kalapot, és megtanultam síelni. A piros kalapot aztán elraktam a szekrény mélyére, mert a barátnőim "hamiskártyásnak" kezdtek becézni, tudniillik hogy tökre pirosat teszek, de a síelés fokozatosan a szenvedélyemmé vált. A Normafa laposabb lejtőin kezdtem, a trénerem eleinte nem sokat várt tőlem, azt ajánlotta, hogy vegyek néhány erős edzést, és hagyjam abba, de én kitartottam, egyre meredekebb lejtőkre is kimerészkedtem, végül tavaly úgy döntöttem, hogy kimegyek Ausztriába, és megpróbálkozom a nagy alpesi pályákkal. Befizettem egy kilencnapos tiroli útra, és vettem kéz alatt egy csodálatos egybeszabott kék síoverált, csupa zseb, csupa cipzár, térdben párnázva, bokában raffolva, mit mondjak, gyönyörű darab volt. És este - mert azért nem akartam túl sok szemtanút, ott álltam a tubenthali pályán. Istenem, én, Kovács Valéria a Népszínház utcából, hátsó udvar, csigalépcső, vettem egy mély lélegzetet, aztán elindultam. Az első szakasz simán ment, a nagy meredek előtt egy kis pihenőrészen megálltam egyet lihegni. De nemcsak lihegni kellett, hanem egyebet is, úgy látszik, felfázhattam, mivel a dolog igen sürgősnek látszott, már nem tudtam volna visszamenni a szállásunkra, körülnéztem, és nem láttam senkit, lekuporodtam. Egy baj volt, a szuper overálomat nem lehetett szétkapcsolni, csak egyben húzhattam le, a pulóvert a nyakamba, így válltól bokáig teljes natúr szépségemben mutatkoztam. Egyszóval lekuporodtam, és a költővel szólva a munka éppen dandárjában volt, mikor legnagyobb megdöbbenésemre a síléc megindult alattam - úgy látszik, rosszul vágtam le a hóekehelyzetet. Először csak szép lassan csúsztam, aztán felgyorsultam, és kísérteties sebességgel vágtattam lefelé a meredek lejtőn. Ha nem akartam kitörni a nyakam, fel kellett állnom és felvennem a szabályszerű testtartást, a pulóverem a nyakamban, a bugyi, az overál a bokámon. Mit mondjak, voltam már boldogabb is, végig azt hajtogattam magamban: - Istenem, ha túlélem, adok ezer forintot az új Nemzeti Színházra. Végül megcéloztam egy bokrot, a bokor már nem tudott kitérni, kificamítottam a csuklóm, de az ép kezemmel végre fel tudtam húzni a bugyimat.
 A hegyi mentők értem jöttek, és lekísértek az elsősegélyhelyre. A bőrkanapén egy öregfiú feküdt ideiglenes kötéssel a törött lábán, síléce roncsaival akkor gyújtottak be a kályhába. Míg az orvosra vártunk, beszélgetésbe elegyedtünk.
 - Ön szintén kezdő, uram?
 - Én, nagyságos asszonyom? Negyven éve síelek. Alsó-Ausztria többszörös lesiklóbajnoka vagyok, és most először sérültem meg.
 - Mi történt?
 - Ez maga volt a pokol, asszonyom. Siklok lefelé a pályán a magam nyugodt ritmusában, mikor mögülem felbukkan egy boszorkány, a pulóverje a nyakában, az overálja a bokáján, egyébként teljesen meztelen, még a vakbél-operációjának a helye is látszott - egyébről nem is beszélve. Üvöltve, teljes sebességgel elvágtatott mellettem, annyira megdöbbentem, hogy nekimentem egy fának. De csak kerüljön a kezembe ez a boszorkány. Ön is az ő áldozata volt, asszonyom?
 - Én is - mondom, és eltöprengtem, hogy mennyi levonással adnák vissza a nyolcnapi üdülési díjat.

  :)

   
L.emma írta: Moldova György: Lefelé a lejtőn

 Egy még fiatalos, a gondokban megszőkült ötvenhét éves asszony meséli:
 - Mikor nyugdíjba mentem, úgy éreztem, kinyílt előttem a világ. Se kutyám, se macskám, csak magammal kellett foglalkoznom, megvalósítottam életem két nagy vágyát: vettem egy piros kalapot, és megtanultam síelni. A piros kalapot aztán elraktam a szekrény mélyére, mert a barátnőim "hamiskártyásnak" kezdtek becézni, tudniillik hogy tökre pirosat teszek, de a síelés fokozatosan a szenvedélyemmé vált. A Normafa laposabb lejtőin kezdtem, a trénerem eleinte nem sokat várt tőlem, azt ajánlotta, hogy vegyek néhány erős edzést, és hagyjam abba, de én kitartottam, egyre meredekebb lejtőkre is kimerészkedtem, végül tavaly úgy döntöttem, hogy kimegyek Ausztriába, és megpróbálkozom a nagy alpesi pályákkal. Befizettem egy kilencnapos tiroli útra, és vettem kéz alatt egy csodálatos egybeszabott kék síoverált, csupa zseb, csupa cipzár, térdben párnázva, bokában raffolva, mit mondjak, gyönyörű darab volt. És este - mert azért nem akartam túl sok szemtanút, ott álltam a tubenthali pályán. Istenem, én, Kovács Valéria a Népszínház utcából, hátsó udvar, csigalépcső, vettem egy mély lélegzetet, aztán elindultam. Az első szakasz simán ment, a nagy meredek előtt egy kis pihenőrészen megálltam egyet lihegni. De nemcsak lihegni kellett, hanem egyebet is, úgy látszik, felfázhattam, mivel a dolog igen sürgősnek látszott, már nem tudtam volna visszamenni a szállásunkra, körülnéztem, és nem láttam senkit, lekuporodtam. Egy baj volt, a szuper overálomat nem lehetett szétkapcsolni, csak egyben húzhattam le, a pulóvert a nyakamba, így válltól bokáig teljes natúr szépségemben mutatkoztam. Egyszóval lekuporodtam, és a költővel szólva a munka éppen dandárjában volt, mikor legnagyobb megdöbbenésemre a síléc megindult alattam - úgy látszik, rosszul vágtam le a hóekehelyzetet. Először csak szép lassan csúsztam, aztán felgyorsultam, és kísérteties sebességgel vágtattam lefelé a meredek lejtőn. Ha nem akartam kitörni a nyakam, fel kellett állnom és felvennem a szabályszerű testtartást, a pulóverem a nyakamban, a bugyi, az overál a bokámon. Mit mondjak, voltam már boldogabb is, végig azt hajtogattam magamban: - Istenem, ha túlélem, adok ezer forintot az új Nemzeti Színházra. Végül megcéloztam egy bokrot, a bokor már nem tudott kitérni, kificamítottam a csuklóm, de az ép kezemmel végre fel tudtam húzni a bugyimat.
 A hegyi mentők értem jöttek, és lekísértek az elsősegélyhelyre. A bőrkanapén egy öregfiú feküdt ideiglenes kötéssel a törött lábán, síléce roncsaival akkor gyújtottak be a kályhába. Míg az orvosra vártunk, beszélgetésbe elegyedtünk.
 - Ön szintén kezdő, uram?
 - Én, nagyságos asszonyom? Negyven éve síelek. Alsó-Ausztria többszörös lesiklóbajnoka vagyok, és most először sérültem meg.
 - Mi történt?
 - Ez maga volt a pokol, asszonyom. Siklok lefelé a pályán a magam nyugodt ritmusában, mikor mögülem felbukkan egy boszorkány, a pulóverje a nyakában, az overálja a bokáján, egyébként teljesen meztelen, még a vakbél-operációjának a helye is látszott - egyébről nem is beszélve. Üvöltve, teljes sebességgel elvágtatott mellettem, annyira megdöbbentem, hogy nekimentem egy fának. De csak kerüljön a kezembe ez a boszorkány. Ön is az ő áldozata volt, asszonyom?
 - Én is - mondom, és eltöprengtem, hogy mennyi levonással adnák vissza a nyolcnapi üdülési díjat.

  :)

   

Emma! Halálra röhögtem magam......... :lol: Pedig én ezt a sztorit már olvastam.
Tanitónéni beir az ellenőrzőkönyvbe:
" Kedves Szülők!
Gyereküknek 4-est fogok adni magatartásból, mert a padlóra egeret rajzolt és engem nagyon megijesztett vele."
Az apuka válaszol:
Kedves Tanárnő!
Adjon 3-ast a beste kölykének!
Itthon a kályhára rajzolt egy puncit, nekem a tököm égett meg, az apósomnak meg a nyelve!"
Tanitónéni beir az ellenőrzőkönyvbe:
" Kedves Szülők!
Gyereküknek 4-est fogok adni magatartásból, mert a padlóra egeret rajzolt és engem nagyon megijesztett vele."
Az apuka válaszol:
Kedves Tanárnő!
Adjon 3-ast a beste kölykének!
Itthon a kályhára rajzolt egy puncit, nekem a tököm égett meg, az apósomnak meg a nyelve!"
   [/quote]
Emma! Halálra röhögtem magam......... :lol: Pedig én ezt a sztorit már olvastam.[/quote]

Talán ez is tetszeni fog :wink: :
 
Állítólag megírták az újságok:
 Egy angol hölgy egy német falut választott csöndes nyári üdüléséhez. Minthogy nem tudott jól németül, levélben a helybeli tanítóhoz fordult bizonyos előre megszerezhető felvilágosításokért. Egyebek között W C iránt is érdeklődött, csakhogy a német tanító nem ismerte ezt a rövidítést, és a paphoz fordult. A pap feltételezte a Ladyről, hogy vallásos nő, és alighanem a Wood Chapel , azaz Erdei Kápolna után érdeklődik. Készséggel szolgált hát pontos levélbéli tájékoztatással eképpen: Tisztelt Asszonyom, a W C kb. tíz kilométernyire van a háztól, amelyben Ön lakni fog, de keddi és pénteki napokon zárva van. Ámbár ez kissé kényelmetlen lesz Önnek, ha megszokta a W C rendszeres látogatását. De bizonyára örömmel hallja, hogy sokan ott szokták tölteni egész napjukat, még élelmet is visznek magukkal. Nyáron mindig sok ember van ott, miért is tanácsosnak vélem, hogy idejekorán induljon majd el. Mintegy 80 ülőhely van benne, de ha mégis túl későn érkezne, talál bőven állóhelyet is. A harang 10 percig szól a W C bezárása előtt. Mindez szép fenyőerdőben van, a kilátást is elragadónak fogja találni, s bizonyos, hogy jól hallja majd a leggyengébb hangokat is....

    :) 
L.emma írta:    

Emma! Halálra röhögtem magam......... :lol: Pedig én ezt a sztorit már olvastam.[/quote]

Talán ez is tetszeni fog :wink: :
 
Állítólag megírták az újságok:
 Egy angol hölgy egy német falut választott csöndes nyári üdüléséhez. Minthogy nem tudott jól németül, levélben a helybeli tanítóhoz fordult bizonyos előre megszerezhető felvilágosításokért. Egyebek között W C iránt is érdeklődött, csakhogy a német tanító nem ismerte ezt a rövidítést, és a paphoz fordult. A pap feltételezte a Ladyről, hogy vallásos nő, és alighanem a Wood Chapel , azaz Erdei Kápolna után érdeklődik. Készséggel szolgált hát pontos levélbéli tájékoztatással eképpen: Tisztelt Asszonyom, a W C kb. tíz kilométernyire van a háztól, amelyben Ön lakni fog, de keddi és pénteki napokon zárva van. Ámbár ez kissé kényelmetlen lesz Önnek, ha megszokta a W C rendszeres látogatását. De bizonyára örömmel hallja, hogy sokan ott szokták tölteni egész napjukat, még élelmet is visznek magukkal. Nyáron mindig sok ember van ott, miért is tanácsosnak vélem, hogy idejekorán induljon majd el. Mintegy 80 ülőhely van benne, de ha mégis túl későn érkezne, talál bőven állóhelyet is. A harang 10 percig szól a W C bezárása előtt. Mindez szép fenyőerdőben van, a kilátást is elragadónak fogja találni, s bizonyos, hogy jól hallja majd a leggyengébb hangokat is....

    :) [/quote]

Emma,nagyon jót nevettem rajta  :) :-)
Csacska, Cinti, örülök, hogy velem nevettetek.  :)

 
Egy öreg házaspár együtt hallgatja a prédikációt.
Elhangzik egy mondat:Tegyétek a kezeteket az érintett részre és a csoda nem marad el!
Az öregember titkon a sliccéhez nyúl.
Az öregasszony észreveszi és így szól:
Hé öreg !Csodát mondott nem feltámadást ! 
-Szomszéd tudna adni pár vödör vizet?
-Minek a víz magának hisz ott van a kútja !
-Ott van ,ott van de beleesett az anyósom és csak az álláig ér neki a víz. 
Nemi erőszak ügyében ítélkeznek egy rendőr fölött. - Nem értem - mondja a bíró -, hogy ha igaz, amit mond, hogy homoszexuális, miért támadta meg azt a szerencsétlen apácát? - Hmm... Hátulról úgy tűnt, mintha Zorró lenne... :D