Sziasztok !

Nemrég csatlakoztam a klubhoz.
Tetszik,hogy van" beszélgetési " lehetőség.
Téma -igaz barátság.
Szerintem létezik,csak a jelentése kicsit meg változott.
Régen emlékszem az volt az igaz barát,aki mindég jelen volt. Mindenhova együtt mentünk.
Ma - szerintem -ez nem igy van.Mindenki el van foglalva,több helyen dolgozik,mindenhol teljesíteni kell.
Éppen ezért nem követelmény az állandó együtt mászkálás.Egy jó "dumcsi " telefonon,e-mail küldés sokszor felér egy találkozóval.Mindég felhívhatod ha szükséged van rá,- és viszont /akár éjjel is / ,és ha tényleg bajban vagy vagy - tudod azonnal ott van.Ami a legfontosabb,ha végre találkoztok ott tudjátok folytatni ahol valamikor az utolsó személyes találkozáskor abba hagytátok.Ugyan olyan hévvel,jókedvel....
Sajnos én is ritkábban találkozom a barátaimmal mint régen,de bátran állithatom szinte mindent tudunk kivel mi történik.Ha pedig valami olyan dolog van,hogy a másiknak szüksége van ránk / akár öröm,akár bánat / ott vagyunk.
Ezért mondom azt,hogy igenis van komoly.szép.mély igaz barátság.
Mi többen vagyunk barátok és még csak féltékenység sincs.
....hát talán ennyit akartam hozzá szólni.
Tecamagdi  / Teca / 
Vajk51 írta: Julitte, erősen bizakodom, hogy ezt a "senki nem találkozott még vele" kitételt lesznek, akik hamarosan megcáfolják... Ez megint egy kicsit "elitista" kijelentés, nem? Mintha kizárnád, hogy bárki alkalmas lehet a barátságodra...

Férfiak barátsága némileg más jellegű, mint a nőké, én igazából tőlük várnék megerősítést... Bár ahogy elnézem, egyedül állom a sarat az amazonokkal, és ez várhatóan így is marad... Kicsit restelkedem is miatta...


 Kedves Julitte,Vajk, minden klubtagot szeretettel üdvözlök ezen a portálon.Újonnan csatlakoztam hozzátok.Érdeklődve olvastam a véleményeket.Gondoltam az ezotéria az én világom is,jó ha többünk véleménye találkozik,még ha ütközik is.
Az igaz barátsággal kapcsolatban van egy jó hírem.:Létezik.Mint  ahogy az "éjféli kísértettel"is voltak valós találkozások.Nekem is vannak ilyen élményeim.Na jó,nem valószínű,hogy éjfélkor.Erről a témáról kicsit később,majd más fórumon beszélhetek még.
A barátságra visszatérve van egy igaz történetem.:A férjem négy éve halt meg.Váratlanul ugyan,de halálát súlyos betegségben eltöltött évek előzték meg.A szíve vitte el.Állapota legválságosabb időszakában sem árulta el,hogy foglalkoztatja a halál gondolata.A tragédia után barátja velünk együtt gyászolt.Elmondta,hogy férjemnek ígéretet tett,miszerint nem hagy minket magunkra a bajban.Egyszerű,de nagyszerű ember,akinek a barátjának tett ígéret szent,és életre szóló.
Önzetlen segíteni akarása mélyen megható a mai napig is,melynek alapja egy igaz,barátság.
Kedves Anita!

Azt hiszem, hogy mindannyiunk nevében beszélek, amikor megköszönöm Neked ezt a hozzászólást. Éppen ilyenekre vártam, amikor létrehoztam ezt a témát... Adjon ez is példát és hitet nekünk, hogy az igaz érzések bennünk vannak, csak utat kell engedni nekik...

Kívánom Neked nagyon sokáig ezt a barátságot és erőt, egészséget a továbbikhoz... Itt a portálon barátokra találsz, szeretettel fogadunk...  Remélem azt is megtalálod közöttünk, akit keresel...

Üdvözlettel: István 
Sziasztok! Én azon szerencséseknek a táborát szaporítom, akiknek vannak igazi barátai, méghozzá több évtizede. Nincsenek túl sokan, de ez nem is a mennyiségről, hanem a minőségről szól. Ők tényleg ott vannak velem "jóban-rosszban". Megosztjuk egymással az örömeinket és próbálunk vigaszt/segítséget nyújtani a bajban. Ezt akkor éreztem a legjobban, amikor a férjem elment. A baráti körünk olyan szinten állt mellettem, hogy ezért nem tudok elég hálás lenni nekik.De nem ezért tették... hanem azért, mert szeretnek/szerettek minket.
Valaki előzőleg megjegyezte: a barátságokat ápolni kell. Igen, ez pontosan így van!  Valóban éreztetni kell a barátainkkal, hogy fontosak nekünk, és nem csak akkor, ha nekünk van szükségünk rájuk. Persze, nem muszáj folyton "egymás nyakán lógni", de egy folytonosságot mindenképpen tartani kell. Ez lehet személyes/telefon/e-mail/skype, stb. A lényeg a törődésen van. Például a mostani elképesztő időjárásban folyamatosan keresnek az előbb említett elérhetőségeken, és érdeklődnek, hogy minden rendben van-e nálam. Vannak köztük olyanok, akiktől ezer km választ el, mégis napi kapcsolatban vagyunk, tehát a távolság nem lehet akadály. Ne hagyjuk elveszni a barátságainkat elfoglaltságainkra hivatkozva, mert őket nem lehet pótolni! Persze, bármikor kialakulhatnak új barátságok, de ezek is csak akkor működnek, ha szánunk rá elég időt, ha megismerjük egymást, és részt veszünk egymás életében, még ha virtuálisan is a mai világban.
Kedves István,
én is köszönöm a szavaidat.Ez az én kis visszaemlékezésem számomra igazán jól esett.A történet egy fontos kérdést vet föl.Mitől ember az ember?A válasz nagyon egyszerű.Amennyire emberként tudunk megnyilvánulni .Ez egy társkereső portál.Talán nem kéne a halálról beszélni,de szóba jött.Az élet és a halál között leheletvékony a határ.A szeretet nem ismeri ezt a határt.A halál tehát legyőzetett. 
Barátság...
Jelentése nagyon megkopott és átalakult.
Ebben a felpörgött világban 1-2 napos ismeretség után lehet valaki barát, barátnő aztán szintén 1-2 nap múlva „szemét dög”, hogy helyet adjon egy újabb felszínes kapcsolatnak, ahol jobb híján az előző „baromságai” adják a témát.(talán a férfiakra ez nem igaz)

Az igazi barátság egy mély kapcsolatrendszer, melynek alapja az önzetlenség és a feltétel nélküli szeretet. Ez utóbbiból van nagyon kevés, mert a „szeretlek ha…” követelése teljesen átszövi az életünket.

Hm…mély kapcsolatrendszer…mivel a világ a felszínesség felé halad erősen, ezért igazi barátság már nagyon ritka és óriási szerencse annak, akinek megadatik.

Nekem sem volt egy életen átívelő nagy barátságom, de nincs emiatt hiányérzetem.
Az élet állandóan változik én is változom , a körülmények is változnak.
Mindig jöttek olyan barátok az életemben, akikre ott és akkor szükségem volt és nekik rám.
Jöttek, segítettek, segítettem és továbbálltak, átadták a helyüket egy új helyzetben egy új barátságnak. Köztük van, akit régóta ismerek, volt úgy hogy évekig nem találkoztunk, de egy megváltozott élethelyzet kapcsán újra közel kerültünk egymáshoz.
Most is vannak körülöttem új és régi barátok, akikre mindig számíthatok.

Ehhez persze nyitottság is kell, mert a sült galamb csak a mesében repül a…:)
Sziasztok!

Már nagyon régen olvasgatom a véleményeket a BARÁTSÁGRÓL, s nem tudtam megállni, hogy ne szóljak párszót. Mindenekelőtt egy idézettel szeretném kezdeni. –

Van-e még barátság a világon? Fiatal emberek azt hiszik, van; de aztán megtudják, hogy amit barátságnak hittek, csak pajtásság volt. A barátság sokkal bonyolultabb, fájdalmasabb és erőszakosabb kapcsolat, mint a szerelem. A szerelem adni és kapni akar. A barát csak adhat. Barátság, abban az értelemben, szűkszavúan, ahogy két ember, kézfogás és ígéret nélkül, egy életre jótáll a másikért. - Márai Sándor

Vallom, hogy van igaz barátság, (sajnos az ilyen barátságból van a legkevesebb) mely egy életen át tart. Azon emberek közé tartozom, akik elmondhatják, hogy rendelkeznek ilyen barátságokkal. Gyermekkorom óta tartó és több 10 éves barátnői kapcsolatokkal büszkélkedhetem. Ezek a barátságok nem napi szintű, egymás idejét elvevő kapcsolatok, hanem akkor nyilvánul meg valamennyiőnk részéről, mikor a másik felet a legnagyobb baj - bánat vagy nagy öröm érte – amikor szükség van egy simogató, együttérző, épp egy kritizáló szóra vagy kézzelfogható segítségre.

Tulajdonképpen mi is kell, hogy egy életen át tartsanak, ezek a BARÁTSÁGOK? – Véleményem szerint végtelen sok együttérzésre, őszinteségre, szeretetre, segítőkészségre, toleranciára, minden körülmények között jusson idő ápolni a kapcsolatot. Ahhoz, hogy a felsoroltak megvalósuljanak, nagyon jól kel érezzük magunkat – boldoggá kell, hogy tegyen bennünket és feltétel nélkülinek kell lenni a másikkal való kapcsolatunknak.

A közösségi oldalakon is alakulnak ki manapság virtuális barátságok, de személytelenek maradnak, ha nem alakul ki véletlen személyesen is a kapcsolat, különben csak nagyon jó ismeretségről tudok ez esetben beszélni.  
Sziasztok! Szeretettel üdvözlök mindenkit! Én is új tag vagyok, s még csak ismerkedem a lehetőségekkel. Igaz barátság? Igen, létezik! Tapasztalom. Férfi és nő között is. Azt viszont be kell ismerni, hogy nagyon ritka. Nekem négy igaz barátom van, közöttük egy férfi. Bármikor számíthatok rájuk, s ez számomra kincs. Viszont én azt vallom, hogy nem kell azért sülve-főve együtt lenni az igaz barátokkal, hogy tudd, érezd, ők ott vannak neked, ha bajban vagy, ha kikapcsolódni vágysz, ha megértésre van szükséged, vagy csak beszélgetésre. Az együttlétünk öröme megszépíti a napokat, az egymásra figyelés lelki támaszt ad. Ezen a téren szerencsés vagyok, úgy érzem. Ehhez persze az kell, hogy nyitottak és empatikusak legyünk embertársaink felé. 
Sziasztok!
Én, hála a sorsnak, szerencsének, vagy az Örökkévalónak, kaphattam egy igaz barátot, akivel 31 éve még a testvéreinknél is szorosabb kötelék fűz bennünket egymáshoz. A lányom után ő a legfontosabb és legmeghatározóbb ember az életemben, rengeteget tanultam és tanulok tőle önzetlenségről, szeretetről, megbecsülésről, az egymás mellett való kiállásról, kitartásról, az összetartozás megbecsüléséről, elfogadásról, tiszteletről. Igaz, hogy ezeken a területeken ugyanaz az értékrendünk. Számíthatunk egymásra, mindig egymás mellett állunk örömben és bajban egyaránt. A legcsodálatosabb és nagyszerűbb ember, akivel valaha is volt szerencsém találkozni, büszke vagyok rá, hogy a barátom, és hálás vagyok érte, bárki, vagy bármi is sodort bennünket egymás útjába.
lég régen írtatok ide. Rövid  véleményem, hogy az 8igaz  barátság a legerősebb kapocs.a család után ! üdv :
 
Sziasztok!
Hát... ez jól befulladt. Nem is, most látom, hogy folytatódott, csak én nem láttam. Még ismerkedek az oldallal.
 Szerintem igaz barátság jó, ha egy van az ember életében. Már annak is örülnünk kell, hogy vannak barátaink, akikhez fordulhatunk, akikkel megbeszélhetjük a dolgainkat, tanácsot kérhetünk. A válásom kapcsán derült ki, hogy vannak barátaim, akikkel megoszthatom a gondjaimat, de vigyáztam rá, nehogy túlterheljem őket.  Egy igaz baráttal talán nem kellett volna vigyázni.
Örüljünk annak is, ha vannak emberek körülöttünk, akikkel még szót érthetünk, értelmes beszélgetéseket folytathatunk,  eltölthetünk néhány kellemes órát.
Egyenlőre ennyit, lehet, hogy már nem is él a topic. 
"Mi lehet kellemesebb,mint egy olyan barát,akivel úgy mersz társalogni, mint önmagaddal."
(Seneca) 

"No,ez a Gabriella is...önálló gondolata nem lévén,régi bölcsek aforizmáival ékeskedik..."
  No de mit tegyek, mikor előttem olyan árnyaltan,precízen megfogalmazták már, mi is a helyzet
individualizált világunkban a barátsággal ?

A legfontosabb számomra,s lehet sokan vagyunk itt még ugyanilyen lélekkel,-hogy nekem, nekünk is legyen ,legyen még életünkben egy olyan barát,lelki társ,aki egyben a párunk is...
Nem szűnhet meg az ebben való reménykedés,nem indulhat egyetlen nap sem e gondolat nélkül.
Sziasztok !
Sajnos nincs most időm elolvasni a hozzászólásokat, de ezt később pótolom.

Igen, létezik barátság ! És nem kell ápolni !!! Ez is biztos.
Sőt ! Nekem férfi barátaim vannak, igaz női barátnőm egy sincs.
Ha hónapokig nem kommunikálunk ebben a rohanó világban .... akkor is tudjuk, hogy nagy érték a kettőnk közötti kapcsolat, és maximálisan számíthatunk is egymásra ... kérés nélkül.
Azt is tudjuk, hogy nem kerestük a barátság fontosságát, csak egyszerűen létrejött ... és örök életű !
Egyik barátunk talán csak lelkiekben az (pld. a távolság miatt), másik pedig tettekben.

Óóóó, sajnálom, hogy most nincs több időm :) (unokáznom kell)
De pótolom a visszaolvasást, és biztosan lesznek gondolataim.

Szép napotok legyen !
Barát ma csak addig barát, míg valami érdek fűződik hozzá, vagy valami haszon származik belőle.
Akit nem lehet kihasználni, leigázni, azt pillanatok alatt törlik a barátok listájáról.


A barát egy mosoly, mely bátorít, ha félsz.
A barát taps, mely ujjong, ha célba érsz.
A barát egy kéz, mely felhúz, ha elestél.
A barát az álom, mit éberen kerestél.
A barát egy könnycsepp, mely Érted hull, ha baj van.
A barát gyémántpáncél, óv Téged a harcban.
A barát a nevetés, mely felharsan, ha meglát .
A barát rózsakert, mely Neked nyitja bokrát.
A barát csillag, mit az éj varázsol.
A barát dallam, mit meghallasz! - bárhol...
A barát egy láng, mely kitáncol a tűzből..
A barát emlék, mit szívedben őrzöl.
A barát is csak ember, s néha tán hibázik...
De szeret, s ha nincs Veled, érzed, hiányzik....[/color][/quote]


Kedves BARÁTOM! Ha létezel! Tudd, hogy nem értem mit miért teszel, tettél. Azt érzem tele vagy fájdalommal, keserűséggel.
Nem akartam soha teher lenni, de ha valakivel hozzászokok ahhoz, hogy minden nap váltok néhány mondatot, nekem hiányzik a BARÁT, ha napokra, hetekre eltűnik.
Nem akarok sem zaklató, sem teher lenni, csak egy barát, aki fordulhat hozzád, tanácsért, néhány jó szóért! S ha baj ér, problémád támad, akkor tudd, hogy vagyok!
Rágalmazással, bántással részemről nem szűnik meg a barátság, csak megerősödik, s egyre inkább azt érzem gond van a lelkedben, amiért így viselkedsz.
Bármi történik én magyarázatra várok, hogy tudjam miért teszed ezt velem. Nem bántottalak, nem is foglak.
Számomra a barátság szent, mint az adott szó. Ha nekek az ad örömöt, hogy bántassz tedd azt, először fáj, de egyszer megértem, megemésztem.
Hiányzik a kedves szó, s ha napokra eltűnik egy Barát az engem aggaszt és keresem. Ha ez bűn, hát bűnös vagyok!
Az vessen rám követ először aki egy igaz Barátért soha nem aggódik.
Aki soha nem gondol szereteettel egy IGAZ BARÁTRA!

Csókoltatlak! Szeretttel gondolok rád, bármit is teszel elkeseredésedben!

Gyűlölhetsz, rágalmazhatsz nem érdekel, igaz akkor ott abban a pillanatban fáj, de tőled még ezt is elviselem! MINDIG KELL EGY BARÁT!
Nekem az maradsz. Soha nem feledem, hogy meghallgattál, hogy vigaszt nyújtottál, hogy véleményeddel építetted lelkem.
Köszönöm, hogy vagy! Még ha most TE el is akarsz üldözni, s még az okét sem árulod el!
Mindig kell egy barát.......

http://www.youtube.com/watch?v=MClAhed0LZw