Vesszőparipám a barátság... Na nem az ivócimborákra gondolok, olyanok nekem nincsenek... Sem az érdekkapcsolatokra, abból sincs, hála Istennek... Bár sajnos igaz barát sem nagyon, de ez még talán pótolható...

Azt gondolom, ez a mai világ nem kedvez a barátságoknak... Individualistára "konfekcionált" nemzedékek nőnek fel, a "jobbak" világpolgárokká válnak, utazgatnak, cserélik az élőhelyüket, mikor mi éri meg... A többiek ugyan maradnak, de a kenyérharcba belefásulva magukba zárkóznak, vagy könnyű felejtést ígérő pótszerek rabjaivá válnak... A hit, az eszmék, az együtt gondolkozások, a szívvel-lélekkel végzett, örömet adó közös cselekvések - melyek a barátságok természetes építőkövei - általában elfogynak felnőttkorra, ha ugyan voltak valaha egyáltalán... "Nem érünk rá" barátkozni, barátságokat ápolni...

Persze kivételek mindig vannak, a téma pesszimista hangvételű felütése ellenére is... Őket szeretném itt látni és olvasni, hogy megerősítést nyerjen: ez az életünket megnemesítő élmény létezik még... Ezekben az időkben sokat jelenthet mindenkinek egy jó barát, ne mondjunk le róla, még ebben a korban sem...  
Van egy szomorú hírem, ami tapasztalatokon alapul, hogy az IGAZ barátság olyan mint az éjféli kísértet: mindenki beszél róla, de senki sem találkozott még vele.
Barát ma csak addig barát, míg valami érdek fűződik hozzá, vagy valami haszon származik belőle.
Akit nem lehet kihasználni, leigázni, azt pillanatok alatt törlik a barátok listájáról.
Aki nem hiszi, mondjon többször nem-et a "barátainak".
Most ott tartok, hogy én vagyok önmagam IGAZ barátja, igaz, sokat civakodunk. :lol:


A barát egy mosoly, mely bátorít, ha félsz.
A barát taps, mely ujjong, ha célba érsz.
A barát egy kéz, mely felhúz, ha elestél.
A barát az álom, mit éberen kerestél.
A barát egy könnycsepp, mely Érted hull, ha baj van.
A barát gyémántpáncél, óv Téged a harcban.
A barát a nevetés, mely felharsan, ha meglát .
A barát rózsakert, mely Neked nyitja bokrát.
A barát csillag, mit az éj varázsol.
A barát dallam, mit meghallasz! - bárhol...
A barát egy láng, mely kitáncol a tűzből..
A barát emlék, mit szívedben őrzöl.
A barát is csak ember, s néha tán hibázik...
De szeret, s ha nincs Veled, érzed, hiányzik....
Julitte, erősen bizakodom, hogy ezt a "senki nem találkozott még vele" kitételt lesznek, akik hamarosan megcáfolják... Ez megint egy kicsit "elitista" kijelentés, nem? Mintha kizárnád, hogy bárki alkalmas lehet a barátságodra...

Férfiak barátsága némileg más jellegű, mint a nőké, én igazából tőlük várnék megerősítést... Bár ahogy elnézem, egyedül állom a sarat az amazonokkal, és ez várhatóan így is marad... Kicsit restelkedem is miatta...
Kedves Vajk!
Most az egyszer ne legyen igazam. :)
Én is nagyon várom a cáfolatokat, főleg a Bölcs Öregjeinktől, mert én 61 éve keresem az IGAZ BARÁTOT.

Köszönöm a képekkel kapcsolatos segítségedet.
Vállon veregethetem magam... :lol:
Julitte írta: Kedves Vajk!
Most az egyszer ne legyen igazam. :)
Én is nagyon várom a cáfolatokat, főleg a Bölcs Öregjeinktől, mert én 61 éve keresem az IGAZ BARÁTOT.

Köszönöm a képekkel kapcsolatos segítségedet.
Vállon veregethetem magam... :lol:


Julitte, 61 év nagy idő, én már csak tudom... :) És próbáltál közben néha egy kicsit kevésbé hangsúlyos lenni? Én értékelem, ha valaki öntudatos, de arra jövök rá egyre inkább, hogy az a bizonyos ÚT nem az öntudat irányába megy... Vagy csak az enyém nem? :) 
Vajk51 írta:
Julitte írta: Kedves Vajk!
Most az egyszer ne legyen igazam. :)
Én is nagyon várom a cáfolatokat, főleg a Bölcs Öregjeinktől, mert én 61 éve keresem az IGAZ BARÁTOT.

Köszönöm a képekkel kapcsolatos segítségedet.
Vállon veregethetem magam... :lol:


Julitte, 61 év nagy idő, én már csak tudom... :) És próbáltál közben néha egy kicsit kevésbé hangsúlyos lenni? Én értékelem, ha valaki öntudatos, de arra jövök rá egyre inkább, hogy az a bizonyos ÚT nem az öntudat irányába megy... Vagy csak az enyém nem? :) 


Kedves Vajk!
Mindenkinek más az útja, és más a feladata.
Most bőven van időm kielemezni a múltamat, az derül ki, hogy minden egy Nagy Terv része, és a végrehajtója én lettem.
Ez így volt gyermekként, apa fiút várt, :lol: én jöttem, :oops: de fiúként, kőkeményen nevelt bennünket.
Korán, 15 évesen álltam munkába, az én nyakamba került a kolomp.
Aztán olyan vezető beosztásba kerültem, ahol 20 nő, 36 férfi dolgozott.
Képzelheted, hogy a 157 cm magasságommal hogyan tudtam rendet és fegyelmet tartani.
:lol: Mindig "hangsúlyosnak" kellett lennem.
Elárulok egy nagy titkot, minden ÚT az öntudat felébresztéséhez vezet.
Nekem ezt dobta a gép.
De cserébe dobott most határtalan szabadságot, és millió lehetőséget.
Már nem kell többé a kemény főnököt játszanom.
De állítólag jól játszottam. :)
Megosztom az alábbi gondolatokat, hátha előbb-utóbb újra felfedezik az emberek a barátság értékét... Csodás dolog, ha Párod egyben a legjobb Barátod is, de ez nagyon ritka... A párkapcsolat nem helyettesíti a barátságot... Az IGAZ BARÁTSÁGOT, amely érdek és önzés nélküli ...
 
Márai Sándor: A barátságról (Füveskönyv)  

Nincs emberi kapcsolat, mely megrendítőbb, mélyebb lenne, mint a barátság. A szerelmesek, igen, még a szülők és gyermekek kapcsolatában is mennyi az önzés és a hiúság! Csak a barát nem önző; máskülönben nem barát. Csak a barát nem hiú, mert minden jót és szépet barátjának akar, nem önmagának. A szerelmes mindig akar valamit; a barát nem akar önmagának semmit. A gyermek mindig kapni akar szüleitől, túl akarja szárnyalni atyját; a barát nem akar kapni, sem túlszárnyalni. Nincs titkosabb és nemesebb ajándék az életben, mint a szűkszavú, megértő, türelmes és áldozatkész barátság. S nincs ritkább. Montaigne, mikor eltűnődött az érzés fölött, mely La Boétie-hez fűzte, ezt mondotta: „Barátok voltunk... Mert ő volt ő, s mert én voltam én.” Ez felette pontos. S Seneca ezt írja egyhelyt Luciliusnak: „Aki barát, szeret, de aki szeret, nem mindig barát.” Ez a megállapítás több is, mint pontosság: ez már az igazság. Minden szeretet gyanús, mert önzés és fukarság lappang hamujában. Csak a barát vonzalma önzetlen, nincs benne érdek, sem az érzékek játéka. A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep.
Meg kell mondanom, hogy a téma nem hagyott nyugodtan! Egyik nap már megírtam 1 terjedelmes hozzászólást, de a technika ördöge megviccelt, és elküldés helyett az egész "elszállt", mint a sóhaj!
Tehát ismét itt vagyok, és neki fogok! Előre bocsájtom, hogy Mindenki véleményét maximálisan tiszteletbe tartva, senkit nem szeretnék meggyőzni! Valamelyik hozzászólásomban azt írtam, hogy "szerencsésnek tartom magam!" - vagy valami ilyen megfogalmazás-t! Hát igen, ezt most ismét meg kell erősítenem!. Az én életemben sok őszinte, mély barátság van.Párat talán kiemelnék: Az általános iskolai osztályunkból 8-10 fő, (+ a férjek, és a feleségek, már akinek van!!) akik állandóan, szinte napi, de heti szinten biztos tartjuk a kapcsolatot.Évente több alkalommal találkozunk egyikünknél, vagy másikunknál. Van, hogy a hétvégét is együtt töltjük.Mindig számíthattunk egymásra a legnehezebb időszakokban is (mert ugyan kinek nem volt olyan az életében??) még anyagi vonatkozásban is!. Jövőre lesz az 50 éves ballagási évfordulónk!! Megemlíthetném azt a német "kislányt ",is, aki 1964-től a barátom, és aki hathatósan segített a német nyelv elsajátításában . Természetesen vele kevesebbet találkozom, de gyakori vendégek vagyunk (éves szinten) egymásnál!Talán mivel testvérem nincs, nálam a barátok töltötték be a testvér szerepét, Csak ez ÖNKÉNTES alapon történt, és nem a vér szava volt a döntő!! Felsorolhatnék még 2-3 olyan barátságot amik szintén 35-40 évvel ezelőtt kezdődtek,és tartanak a mai napig is töretlenül, de nem szeretném senki idejét rabolni! Sajnos, az igaz, hogy a mai rohanó világ, és életvitel nem kedvez az ilyen mély barátságoknak, talán idő sincs erre a mai fiatalabb korosztálynak! Én azonban hálás vagyok a sorsnak, hogy mindez megadatott az én életemben. Nagyon örülök, hogy a gyermekeim, és unokáim is tapasztalják, látják hogy igenis van ilyen, és még MŰKÖDIK is!!! Ők talán nem egy elvonatkoztatott fogalmat fognak a "BARÁTSÁG" szó alatt érteni, hanem valóban MÉLY, TISZTA , ÖNZÉS NÉLKÜLI emberi kapcsolatot!
Kedves Klarissza!

Nagyon örülök, hogy van, aki nemcsak tiszteli és keresi az igaz barátságot, hanem meg is éli... Még jobban örülök annak, ha ezt sokan elolvassák majd és hitet merítenek belőle... Te tényleg szerencsésnek mondhatod Magad... Végül is pontosan ez a cél: megélni a barátságot valakivel, valakikkel... Magam is azért bolyongok közösségi oldalakon, hogy értékes emberi kapcsolatokra, barátokra leljek...  Bár ilyenkor már nem annyira egyszerű dolog ez, mint fiatal korban, amikor az embernek - már csak az iskolái kapcsán is - nagyszámú ismerőse volt, akikből válogathatott... De azért én sem adom fel... :) "Jó ismerőseim" természetesen vannak most is, de a barátság több ennél...  

Jó lenne minél több - Klarisszáéhoz hasonló - pozitív hozzászólást olvasni... Aki teheti, tegye meg és írjon... 
Kedves Vajk!
Én még új vagyok a portálom, fényképet sem töltöttem fel , de gondolom, nem ez a lényeg.
Nagyon szimpatikus a gondolatmeneted a barátságról, az emberi kapcsolatokról,aminek az őszintesége elengedhetetlen lenne ebben a kaotikus, személytelen világban,de ugyanakkor éppen ezért félünk őszintének lenni, mert ilyen a világ,hiányzik a bizalom.Ez a huszonkettes csapdája.Ha itt kialakulna egy közösség, ahol jól érzem magam, mert csak az számít érdek nélkül, amit gondolok, aki vagyok, az nagyon jó lenne, szívesen tartoznék hozzátok.
Rebecca
edit55 írta: Kedves Vajk!
Én még új vagyok a portálom, fényképet sem töltöttem fel , de gondolom, nem ez a lényeg.
Nagyon szimpatikus a gondolatmeneted a barátságról, az emberi kapcsolatokról,aminek az őszintesége elengedhetetlen lenne ebben a kaotikus, személytelen világban,de ugyanakkor éppen ezért félünk őszintének lenni, mert ilyen a világ,hiányzik a bizalom.Ez a huszonkettes csapdája.Ha itt kialakulna egy közösség, ahol jól érzem magam, mert csak az számít érdek nélkül, amit gondolok, aki vagyok, az nagyon jó lenne, szívesen tartoznék hozzátok.
Rebecca


Kedves Rebecca! 

Örömmel fogadunk itt a portálon, mint mindenkit. Én azon vagyok, hogy egy jó kis közösség alakuljon itt ki, hiszen a "klub" jelleg nem csak társkeresést jelent, hanem ismeretségek, barátságok lehetőségét is magában kell, hogy foglalja... Sajnos kevés klubtag vállalja be, hogy ebbe a közösségi életbe bekapcsolódjon, kicsit szomorú, hogy vagy nincs véleményük, vagy nem akarják nyíltan vállalni azt... Pedig én például cseppet sem érzem, hogy "kevesebb" lennék attól, hogy itt elmondom a véleményem, ellenkezőleg, jól esik véleményt cserélni másokkal...

Várjuk aktív közreműködésedet a fórumokban és talán tényleg kialakul az a közösség, amihez Te is szívesen tartoznál...:) 

István  
Nem keseregni! Máris öten vagyunk, ha jól számolom! Lehet, hogy nem leszünk kebelbarátok, de a csicsergés már beindult. Csak olyan sok helyen lehet veletek traccsolni, hogy alig győzöm. Egyik nem igaz-hű ugyan, de félig-meddig barátom azt mondta nekem, azért nincsenek barátaim, mert nem szánok időt a barátság ápolására. Hát, valóban nem túl sok időm volt erre az elmúlt jópárszortíz évben három gyerek, munka, mellett jó ideje egyedül, de amint látjátok, immáron igyekszem pótolni. Bár meg kell hagyni, minderre még mindig csak hétvégeken fogok ráérni. Így aztán szevasztok egy hét múlva!
Nagyon örülök, hogy egyre többen nyílvánítanak véleményt a különböző témákban. Higgyétek el nekem, hogy valahogy így kezdődik a "BARÁTSÁG". Ezt is tapasztalatból mondom, mivel az INTERNEt-en kötött barátságaim (egy része) is így kezdődött! Persze, ez már nem lehet olyan mély, és több évtizedekig tartó, mint ami iskolás, vagy fiatalkorban alakul ki, és végig kísér minket az életünkön!! Ennek ellenére nagyon ÉRTÉKES!!
2004-ben (nagyon nehéz időszak után) kerültem egy internetes társaság FÓRUMÁRA!! Abban az időben pezsgő "társasági élet" volt ott! Sajnos volt olyan is, aki rosszindulatú, intrikus dolgaival robbantotta ezt a társaságot. Itt is maradt azonban egy jó pár ember, akik most is jelenleg is tartjuk a kapcsolatot, és bátran mondhatom a BARÁTSÁGOT is! Mi voltunk együtt Debrecenben a VIRÁGKARNEVÁLON!! A Debrecenben élő társaink biztosították a szállást, az étkeztetésünket a hosszú hétvégén! Ők vették meg elővételben mindegyikünk jegyét! Voltunk együtt több éven át KENESÉN egy campingban, ahol szintén hosszú hétvégét töltöttünk el.A tavalyi évben is, és az idén is Budapesten találkozunk, mivel vagy egy társunk aki az USA-ban él, de most itthon van!!Il Ilyenkor mindig összejövünk egy kellemes délutánra egy étteremben! Innen datálódik egy szép baráti kapcsolatom egy hölggyel, aki Székesfehérváron él, és több esetben voltunk egymásnál. Addig ezt a gyönyörű várost, csak futólag ismertem.Még tudnék 1-2 példát hozni, de sajnos korlátozott a hely az írásra! Igen, az igaz, hogy a barátságot, az emberi kapcsolatokat ápolni kell, és erre bizony ídőt kell szánni. Ha viszont tudjuk, hogy valamelyik társunk csak hétvégén ér, rá, akkor ez természetes, és a hét végén ÖRÜLNI FOGUNK NEKI!! Mivel ha jön, akkor valószinűleg jól érzi Magát ITT, VELÜNK!! És ez a lényeg!!! Soha nem késő új emberi kapcsolatokat, barátságokat kötni!Kedves István, LÁNYOK!!! Van még előttünk 30-40 év, HASZNÁLJUK KI!!!!!
Kedves Klarissza!

Én is pont azzal a 30-40 évvel számolok, amit írtál... :) Tele vagyok tervekkel, megvalósításra váró elképzelésekkel, amik biztosítják majd, hogy kellően aktív életet éljek... Ha lehet, még aktívabbat, mint eddig... Kellenek hát a barátok, akikkel jó beszélgetni, jó találkozni, jó együtt lenni, közös programokat szervezni... És hogy erre ez a portál is jó lehetőség lehet, arra pont a Te példáid adják a bizonyítékot... 
Sziasztok!
Szeretettel köszöntök itt mindenkit,új tag vagyok,és most kezdem tanulmányozni az oldal kezelését,remélem bele fogok jönni.
Nagyon szeretek beszélgetni,barátkozni,ismerkedni,talán itt lesz rá lehetőségem,nem tudom a rendszer majd mit engedélyez,mivel nem vagyok előfizető. Kivánok további jó csevegést,és remélem majd be tudok kapcsolódni........Üdv......Klarissza66
cron