Malthus és a túlnépesedés …

Malthus jóslatáról már gyerekkoromban hallottam.
"Thomas Robert Malthus 1766 ban született. Pap volt, Rousseau tanításait ellenezte és borúlátóan megjósolta az elkerülhetetlen túlnépesedést. Jóslata eddig sajnos pontosnak bizonyult.

Azt állította, hogy a népesség mértani, mig az élelmiszertermelés számtani arányban növekszik majd. Ezért reménytelennek tartotta az emberiség jövőjét.
Minden kisérlet --írta 1798-ban-- a népesedés erejének korlátozására nyomorúságot és bűnt szűl.

Manapság a népesség valóban gyorsabban növekszik, mint az élelmiszertermelés.
Az ember közösül anélkül, hogy ennek kovetkezményeire sok figyelmet fordítana.

(Antony Smith: Testünk titkai, 34. oldal)
Kedves Belmonte!
„Az ember közösül anélkül, hogy ennek kovetkezményeire sok figyelmet fordítana.”
Olyan problémát vetettél fel, amelynek megoldásán az utóbbi évtizedekben rengeteg okos ember gondolkodik, és amely olyan szerteágazó, mélyen gyökerező, hogy nem lehet a fenti egyszerű mondattal megválaszolni.
Ha profán akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy a túlnépesedés egyik legnagyobb előidézője a vallás. A legtöbb vallás a sok gyereket preferálja, ráadásul van olyan, amelyik nem nézi jó szemmel az öncélú szexet, ugyanakkor a védekezést bűnnek tartja. De ez csak további leegyszerűsítése lenne a problémának.
Mára már egyértelművé vált, hogy a világszerte a tanulatlan, szegény rétegekre jellemző a sok gyerek. (Vannak természetesen kivételek, de a számuk az össznépességben nem olyan magas). Ők azok, akik nem jutnak hozzá a korszerű fogamzásgátlókhoz, akik számára a sok gyerek kvázi „nyugdíjpénztárat” jelent, mert azt remélik, hogy idős korukban legalább néhányuk gondoskodik róluk. Ezekre a rétegekre jellemző a magas gyermekhalandóság, ezt bele is kalkulálják a születések számába. És az, hogy ilyen rétegek még vannak, az egyenlőtlen elosztás számlájára írható. Nem emlékszem a pontos számokra, de nagyjából az emberiség 10%-a rendelkezik a föld erőforrásainak 80-90 %-ával.
És nem folytatom, mert ez már annyira szerteágazó és komplex kérdéskör, amely gyakorlatilag életünk minden területét magába foglalja, és amelyről nálam okosabbak már több könyvtárnyi könyvet írtak.
Egy elgondolkodtató rövidke olvasmány:

https://24.hu/tudomany/2019/05/10/tulfo ... yarorszag/
Kedves Heliantha!

"És az, hogy ilyen rétegek még vannak, az egyenlőtlen elosztás számlájára írható."

Szerintem csak részben írható ennek a számlájára. Az erőforrások elosztásán túl én az oktatást, felvilágosítást, emberi gondolkodás, mentalitás átformálását fontosabbnak tartom. Bizonyos ember csoportoknál a tudatos, felelősségteljes előre gondolkodás hiányzik, élnek bele a világba, ma van holnap meg segítsen az állam vagy akinek van. A munkához való hozzáállást már meg sem említem. Ráadásul ezek az emberek felelőtlen önzésükkel az utódjaikat használják fel saját megélhetésükre, nem törődve azzal, hogy gyermekeiket is belenyomják abba a posványba amibe ők élnek. Ember legyen a talpán aki ilyen háttérből ki tud emelkedni.
Pedig ahhoz nem kellene túl sok ész hogy valaki tudja azt hogy egy szelet kenyérnek minél több éhes szájat kell jóllakatni annál éhesebbek maradnak.

Ezzel csak arra akartam rávilágítani, hogy bizonyos embereknél az egyenlőbb elosztás sem hozna semmilyen eredményt.

Kinek a felelőssége lenne ezért tenni illetve hogy ott tartunk ahol, a tudatlanság felszámolása?
A mindenkori hatalomnak legyen az politikai, pénz vagy vallási.
Ja hogy ez sosem volt igazán érdeke senkinek, mert akkor nem lenne kin uralkodni és nehezebb lenne irányítani.
Kedves Simi!
Teljesen egyetértek, ezer éve mondogatom, hogy oktatni, oktatni, oktatni. De ez nem mond ellent az általam írtaknak. Az oktatás is egy erőforrás abban az értelemben, hogy a mindenkori vezetők kezében van. Az ehhez való hozzájutás pedig sok ember számára elérhetetlen. Ha nincsenek iskolák, tanárok, közlekedés, akkor nagyon nehéz hozzájutni. Általánosságban érvényes, hogy a szegénység szegénységet termel. A szegénységből kilábalni többnyire segítséggel vagy tanulással lehet. Nem segélyekre gondolok, az csak tűzoltás jellegű lehet krízishelyzetekben, hanem, ahogy írod, a gondolkodás átformálására.
A "bizonyos emberekre" nem reagálnék, a javakkal vanó bánásmódot ugyanúgy meg kell tanulni, mint annyi minden mást.
És ehhez kapcsolódva nem feszegetném a felelősség-felelőtlenség kérdését sem, mert igazából mi, európai és észak amerikai nem "bizonyos emberek" élünk felelőtlen, önző módon. Képzeld el, mi történne, ha hirtelen mind a kb. 5 millió ember, aki jelenleg mélyen a mi színvonalunk alatt él – és ebbe a színvonalba Magyarország is beletartozik -, olyan módon kezdene élni, ahogy mi. Például minden családnak lenne autója, esetenként kettő, mindenki napi kb 200l vizet akarna fogyasztani (ez az európai átlag, mindenki 70m2-es lakásban akarna élni - ez a magyar átlag. Az lenne az igazi katasztrófa. Márpedig a (jogos) törekvés megvan erre, hiszen ki ne akarna jobban élni?
Igen, nagy bajban vagyunk, és a túlnépesedés csak egy a sok probléma közül, amelyet talán a legkönnyebb lenne megoldani – ahogy írod – felvilágosítással, oktatással, olyan körülmények megteremtésével, hogy senkinek ne KELLJEN sok gyereket szülni. A legtöbb nő önszántából megállna 2-3 gyereknél.
Írtam egy litániát és sikerült az éterbe elküldeni, nincs kedvem újra írni, csak egy megjegyzés.
Felelősen gondolkodó nő, család most is megáll 2-3 gyermek után sőt be sem mer vállalni annyit.
A sok gyerekért elsősorban adókedvezmény, illetve hamarosan adómentesség jár. Kevesek kiváltsága. Akikre gondoltok, ettől nem lesz jobb életük, mert nincs miből adókedvezményt igény bevenni. Máról holnapra élők nagyon nehezen tudnak változtatni valamivel jobb anyagi viszonyok között is. Segítség kellene, gyorsan és sok. Szerintem senki nem akarja, hogy az unokájától elvegyék a tízórait vagy az ebédet az éhségtől hajtva.

Az élelmiszer termelés a szükségletek és a fizetőképes kereslet alapján változik, és képes ellátni Föld lakosságát. Az eloszlás egyenetlen. Évente egymillió (naponta közel háromezer) gyerek éhen hal, máshol meg kidobálják a feleslegesen vásárolt élelmiszert.

A következményekre más téren is ritkán gondolunk.
Kár, kedves Simi, hogy nincs kedves újraírni. Az utolsó mondatoddal maximálisan egyetértek.
Azok az emberek akikre részben gondoltam, ha az adójóváírást nem is tudják kihasználni de ki tudják azt hogy a huszas éveik elején már 3-4 gyermekkel a hónuk alatt vidéken ahol az ingatlan árak messze elmaradnak például a pest megyei áraktól olyan házakhoz jutnak amiért mások egy életen át dolgoztak. Azon túl minden ingyenes az óvodában, iskolában mindenféle segélyek, juttatások. Munka nélkül különös élvezettel jutnak mind ehhez, választhatnák a munka élvezetét is. ))

Sokaknál ez sehová nem vezet azon túl hogy van mit elherdálni, felélni, nem érzi az értékét, súlyát és az ebben felnövő generációban az tudatosul, hogy nem is kell ennek másképp lenni hiszen mindent megkapnak. Akik meg a saját erejükből,becsületes munkával, mértékkel élnek azoknak is megfordul a fejébe hogy lehet nem kéne mert hiszen nincs több becsületük.

Hogy régen nem voltak szegények?

Ó dehogy nem sőt éhen halás is volt. Régen is voltak katasztrófák, járványok, ilyen-olyan urai a népnek sőt a háborúkról nem is beszélve. Mióta világ a világ mindig voltak szegények, gazdagok és közép réteg. Az egy más dolog hogy mikor milyen az arány.

Ha időben visszamegyek úgy ötven évet, a városi élet milyen volt azt nem tudom de a falusit nagyon is.
Minden élelmet megtermeltek otthon, ma a falusi emberek zöme mindent a boltból vesz készen.
Így volt élelem de nem zabáltak és főleg nem pocsékoltak, egy darab kenyeret sem dobtak a szemétbe mert az jó volt a kutyának vagy ment a moslékba a disznónak.
Nem fizettek villanyszámlát, víz-szenyvíz díjat, fűtés számlát, kábeltévét, internetet, telefonszámlát, szemétszállítást, távfelügyeletet, ilyen-olyan biztosításokat. Egy család ruhatára elfért egy szekrénybe, a kisebb gyermek örökölte a nagyobbtól. Nem rakták tele a lakást ilyen-olyan kütyükkel, a gyerekek kezébe kukorica csutka max labda volt nem pedig tablet és okostelefon. Az iskola kezdéshez nem kellett minden évben csili-vili táska és tolltartó (a többiről nem is szólva), nem volt zenélő bili és ezerfunkciós több százezer forintos babakocsi. Kis házban akár egy szoba konyhába együtt tudott élni szülő nagyszülő és gyermek. A fiatalnak akkor lett lakása ha az öregek kihaltak belőle vagy megelégedett egy pici használttal és akkor cserélte vagy javította ha volt rá pénze. Nem volt mindenféle törlesztő részlete. Az utcán lévő kútról kannával hordták a vizet iváshoz, főzéshez, mosáshoz és fürdéshez. Egy lavor vízben is tisztára tudták mosni magukat úgy hogy amiben a gyermek megmosdott abban még a felnőtt is. Nem autóval mentek az oviba, iskolába, munkahelyre és a szomszédba. Tudtak naponta sok kilómétert gyalogolni vagy biciklizni. Ja és akkor arról az állat mizériáról nem is szólva hogy pelenkázzák, kozmetikushoz hordják és öltöztetik és ki tudja hogy miféle ostoba őrültségre képes az ember jó módjában.

Mivel egészségesen táplálkoztak, mozogtak eleget, nem mérgezték magunkat és környezetüket mindenféle kemikáliával ezért az akkori embernek egészségesebb volt a lelke és a teste is, nem tömte magába a sok gyógyszert.

Aki munkahelyen dolgozott akkor sem volt jobban megfizetve, a fenti sok mindent nem fizették még is szegények voltak. Nem is bírtak volna el ennyi terhet.

A modern világunk, jólétünk és kényelmünk társulva az emberi butasággal, rosszindulattal és kapzsisággal olyan károkat okozott amit visszacsinálni nem lehet, talán fékezni még tudunk rajta.
Kedves simi!
Nem egészen egyről beszélünk. Amikor a tudatlanságot és a szegénységet említem, akkor nem kifejezetten a magyarországi viszonyokra gondolok és főleg nem múlttal való összehasonlításra. A probléma sokkal inkább globális méretű,
De a gondolatot végével egyetértek. Az önzőség, a szűk látókörűség, a felelőtlenség, ÉS még sok minden hozzájárul ahhoz, hogy ott tartunk, ahol.
Nem tudom, lehet-e ezen változtatni.
Konok Péter szavait idézném:
"- Amíg a világot a kapitalizmus uralja, ami kizárólag a profit maximalizálásában tud gondolkodni - nem azért, mert hülye, hanem mert így működik, és másképpen nem működhet -, addig nincs esélyünk a túlélésre;
- Amíg a politikai hatalom világszerte egy olyan elit kezében van, amit kizárólag a politikai hatalom megtartása érdekel, és ezért nem képes négy évnél tovább gondolkodni, elképesztően radikális és egyben rettentően népszerűtlen intézkedéseket hozni a termelés és a fogyasztás totális átalakítása, nagyon durva csökkentése és áthangszerelése érdekében - nem azért, mert hülyék, hanem azért, mert így működnek, és másképpen nem működhetnek, nem utolsósorban az előző pont miatt -, addig nincs esélyünk a túlélésre;
- Amíg a világon élő hétmilliárd ember eltűri és működteti az előbbit, eltűri, működteti és legitimálja az utóbbit, miközben a már folyamatban lévő globális klímakatasztrófát úgy tematizálják, mintha az az egyéni fogyasztási szokások apró, szimbolikus megváltoztatásával - utólag - megfékezhető, sőt meg nem történtté tehető lenne, addig nincs esélyünk a túlélésre.
Vagyis pillanatnyilag úgy tűnik, hogy nincs esélyünk a túlélésre."
Nincs kedvem 100 évet visszaugrani az időben.
Szerencsére nem is lehet.
Soha sem a technikai és a technológiai fejlődés volt a probléma.
Hülyeségért hazudozásért butaságért a végén vagy közben is fizetni kell.
Kata.1960 írta: Nincs kedvem 100 évet visszaugrani az időben.
Szerencsére nem is lehet.
Soha sem a technikai és a technológiai fejlődés volt a probléma.
Hülyeségért hazudozásért butaságért a végén vagy közben is fizetni kell.

Dehogyis nem lehet! :-) Íme:
https://www.youtube.com/watch?v=Sy7SXWTVlrE
Talán Kína lakossága sem fog oly' mértékben növekedni, mint az elmúlt évtizedekben. Persze..... mert jönnek át Európába és Amerikába és máshova is. A sötét bőrűek úgyszintén.
Óvatos becslések alapján is mintegy félmillióan távoztak néhány év alatt.
Durván 5%, és egyébként is fogynánk.
A háború és az éhínség sújtotta terültekről se mentek el ilyen sokan.
Minket a túlnépesedés nem fenyeget.
Ha más keres új országban jobb lehetőséget, az rossz?
A magyar kivándorló pedig jó?
Kata.1960 írta: Óvatos becslések alapján is mintegy félmillióan távoztak néhány év alatt.
Durván 5%, és egyébként is fogynánk.
A háború és az éhínség sújtotta terültekről se mentek el ilyen sokan.
Minket a túlnépesedés nem fenyeget.
Ha más keres új országban jobb lehetőséget, az rossz?
A magyar kivándorló pedig jó?

A kérdés feltevése azért nem helyes szerintem, mert ilyenkor az arányokat (a tömeges különbségeket) figyelmen kívül hagyod.
"Minket a túlnépesedés nem fenyeget." Egyelőre.
Üdvözlet: L.
Lehet hogy országon belül a túlnépesedés nem fenyeget de a globális viszonyok ránk is hatással vannak, lesznek.
Mi itt jó helyen vagyunk és jól élünk. (még) Amikor majd tömegével megindulnak azok az emberek akiknek már lehetetlenné válik az élet, akkor lesz baj.