"mindenki maga választ ösvényt"
Laszloka írta: például tárasutazáson szövődhet barátság is. :-)

Az tök jó lenne :-) elkerülhető lenne sok kellemetlenség, illetve kicsit visszahozná a spontaneitást, ami nagyon hiányzik a társkeresős próbálkozásokból
leszazalekolt írta: "mindenki maga választ ösvényt"

Khm... :?
Az út az élet az élet az út...
Alig hinném, hogy minden ösvényt magunk választunk... :?
Kedves Papírsárkány!

Szerintem igaza van leszázalékoltnak, mert mi választjuk meg azt az utat amelyen járni fogunk életünk során.

S ha visszatekintünk vagy rájövünk, hogy helyes úton járunk vagy sem.

Betti
Betti60 írta: mi választjuk meg azt az utat amelyen járni fogunk életünk során.


Hm... Jó, legyen. S mit gondoltok azok választásáról, akik
fogyatékkal élnek (fizikai, mentális, halmozott), baleseteket, erőszakot, gyilkosságot, katasztrófákat szenvednek el akár otthon, akár útközben, akik elveszítik családtagjaikat, szülőt, gyermeket, házastársat, akik szenvedélybetegek, hajléktalanok, vagy más okból a perifériára szorultak, akik nem a megszokott, vagy elfogadott normák szerint élnek, és azt hiszem hosszan lenne sorolható - de ők, ők kinek az utját járják? S főleg ki választotta számukra azt az utat?
papirsarkany írta: de ők, ők kinek az utját járják? S főleg ki választotta számukra azt az utat?

Kár, hogy kommentet nem lehet lájkolni, mert akkor erre adnék egy csomót.
Nem gondolom, hogy mi választjuk az utat. Néha, talán, egy-egy kereszteződésben eldönthetjük, hogy merre menjünk tovább, de az út maga adott. Van, aki egyenesen megy végig rajta, van, aki kacskaringókkal. Hozhatunk jó és rossz döntéseket, fordulhatunk rossz irányba, de az alapvető kondíciók (nem tudatosan) bennünk vannak meghatározva, a génjeinkben, az addigi tapasztalatainkban, a szüleink, nagyszüleink tapasztalatában, a környezetünkben. Úgy gondolom, hogy minden döntésünk determinált valamilyen szinten, még azok is, amelyekről azt gondoljuk, hogy teljesen racionálisan, minden érvet pro és kontra megvizsgálva hoztuk.
Betti60 írta: mi választjuk meg azt az utat amelyen járni fogunk életünk során.

Néha olyan dolgok után futunk, melyeket nem is értünk, csak belül mélyen teljes meggyőződéssel tudjuk, hogy nekünk most ez kell. Aztán valami történik, valami közbejön. Valami, amire senki nem számított. és észrevétlen elfelejtjük, szemünket becsukjuk, és más válik fontossá. Azt érezzük, hogy most minden bizonnyal arra kell mennünk. Nem látjuk át a rendszert. de vannak olyan pontok, vannak olyan találkozások, melyek az élet térképén elkerülhetetlenek. Ha nem most, akkor pár év múlva, de megvalósul.
 Az idő relatív. Mindegy mikor történik meg, de létre kellett jönnie. A rendszer hibátlanul működik, és a karmának,a sorsnak,az istennek, vagy nevezzük ahogy akarjuk, különböző trükkjei vannak ellenünk. Értünk. A dolgok megvalósulnak.
 Aztán szépen lassan, mint egy apró kapcsoló gomb, átváltasz. Az életed attól a ponttól kezdve sínre kerül. Mert csak így lehetett egész. A dolgok megtalálják a medrüket.

Az ember nem tudja mikor kell jobbra és mikor balra fordulni. Én is így csináltam először, és rendszeresen eltévedtem, ami nagyon frusztrált.
Majd szép lassan elkezdtem emlékezni: nem kell tudni, hogy melyik utcán megyek, csak tartanom kell az irányt. Figyelnem kell a bennem kialakult iránytűre. Lehet, hogy el fogok tévedni, lehet, hogy felfedezek egy új kis utcát, amit még sosem láttam, lehet, hogy találkozom emberekkel akik jó kedvre derítenek utamon. De az biztos, hogy ha tartom az irányt, előbb utóbb elérek oda, ahova indultam.

Végezetül Csukás István: Késői szerelem c.verse ami az útról szól.

„Ülj ide mellém s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett,
és hol van már az a felelet,
leolvasztotta a Nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem, de most szeretem
az utat, mely hozzád vezetett.”
A hozzászóláshoz csatolt képeket csak a regisztrált tagok láthatják.
Kedves...Örülök, hogy végre, szóba kerül, a Barátság! Ami nélkül nincs emberi kapcsolat! Ha, egy életben sikerül, legalább egy igaz barátot találnod, szerencsés embernek mondhatod magad! tetszett a bemutatkozásod, hasonló a gondolkodásom a tiédhez...Gondolataimat,szeretem írásba önteni, hát,legyen,a legutóbbi...
Az életről
Csak a azt látjuk, hogy a kút, végtelenül mély. Hogy mit rejt, talány! Mennünk kell előre, minden nap új ! Újat hozhat. Jót, netán kevésbé... ?! Ajándékba kaptuk ezt az életet. Amivel, okosan kéne sáfárkodni! De, mi, lenne a legjobb? Te tudod? Senki nem tudja... Ki racionális, ki inkább a szívével gondolkodik, melyik a szerencsésebb? Talán a kettő ötvözete?! Jó arányokkal! Na, de magunknak kell eldönteni, milyen helyzetben, melyik énünket vegyük elő. Ha döntések előtt állunk, megint nem biztos, hogy jól döntünk. Utólag derülnek ki a dolgok, amikor már nincs javításra lehetőség! De, mindenből tanulunk, és ez jó! Ha az út végén, elégedett vagy, mert megtettél mindent, nincs félni való ! Hálásak lehetünk, mert volt egy Életünk! (és még nincs vége...) Örüljünk hát, minden új napnak!
Szeretettel Neked:irisz49
Hoppplá.. ! Lám-lám..majdnem azt írtam. hogy kissé eltérünk a megkezdett témától.. pedig nem annyira. :-) Nem baj, én örülök hogy egy olyan irányt vett a beszélgetés itt, amely nagyon mélyen rejlő gondolatokat hozhat elő belőlünk. Több hozzászólás tetszik nekem (az utóbbiiak főként). És az sem baj, ha keletebbre megyünk amikor ilyenről esik szó, mint életút..meg mi van kijellölve és abba miként szólhatunk bele. Én magam is szeretem a keleti népek bölcsességét, filozófiáját.
"Az ember nem tudja mikor kell jobbra és mikor balra fordulni" (netán megállni) - mondja a Józsi. Igen, de bizonyára vannak az életben is jelzőtáblák, különféle jelzések (nem csak a valóságos úton.. az aszfalton), momentumok, csakhogy ezeket nem mindig vesszük észre -.gyakran elmegyünk mellette vagy ignoráljuk csúnya szóval mondva (azaz figyelmen kívül hagyjuk). Sokszor a saját balgaságunk, gyengeségünk terel bennünket.. vagy épp' a vakmerőség, a bátorság.
Sok boldogságot mindenkinek az újabb esztendőben is.. velem, vagy nélkülem !:-) L.
Laszloka írta: És az sem baj, ha keletebbre megyünk amikor ilyenről esik szó, mint életút..meg mi van kijellölve és abba miként szólhatunk bele.
...
bizonyára vannak az életben is jelzőtáblák,
....
Sok boldogságot mindenkinek az újabb esztendőben is.. velem, vagy nélkülem !:-) L.

Boldog új évet neked is L.! ;-)
jel.jpg
A hozzászóláshoz csatolt képeket csak a regisztrált tagok láthatják.
"a jó utazó nem tervez és nem akar megérkezni"
leszazalekolt írta: "a jó utazó nem tervez és nem akar megérkezni"

feljebb még mást írtál...
leszazalekolt írta: "mindenki maga választ ösvényt"

Akkor most hogy? :?:
Kedves papirsarkany!

Nem előre tervezetten hanem spontán választja az ösvényt. Attól, hogy valamit nem tervezünk még az adott helyzetben döntenünk kell vagy legalább is fogadni és kezelni a dolgokat.
Különben meg sokszor a spontán dolgok sokkal jobbak mint az előre eltervezettek.
Kedves papírsárkány! ezt Te kérdezed ,a neved okán?ajánlom mindenkinek a Jojimbo című filmet.mi történik a papírsárkánnyal ha viharba kerül?
leszazalekolt írta: mi történik a papírsárkánnyal ha viharba kerül?

Leszázalélkolják? :lol:
Bocsi... :-) Nem hagyhattam ki.