Továbbra sem értem, ha van egy adott fórum, blog téma felnőttek lévén miért nem bírjuk ki, hogy ne menjen át mások illetve a vélemények minősítésébe, csak ennyire futja az ész használat mellett? :))))))

Kedves leszazalekolt, hogy nincs impotens férfi csak ügyetlen nő? Biztos van ügyetlen nő is de impotens férfi is.

Kedves Alison amit leírsz az ugyan valós és a betegség és minden más dolog ami miatt esetleg mellőzve van a szex jelen van a nők között is nem csak a férfiak között. De a hozzászólások még sem részre hajlóak ugyan is a kiinduló cikk, amiről a fórum szerkesztő véleményt kért az épp egy női vélemény volt a férfiakról illetve, hogy milyen korú is legyen.
Azt valószínű nem itt olvastad, hogy amennyiben a párunknak gondja akad, ki kellene dobni.

Kedves Ili, én csak a magam nevében tudok nyilatkozni, szerelem nélkül biztos, hogy nem létesítenék párkapcsolatot, én nem vágyom ilyen jól megvagyunk és eléldegélünk egymás mellett kapcsolatra. De az valóban igaz, hogy már családoknak, kialakult életeknek, szokásoknak kell összecsiszolódni, de azt gondolom ha ezt valaki nem tudja megoldani, akkor annak a kapcsolatnak nincs létjogosultsága.(Extrém helyzeteket leszámítva.)
Hogy a nő vagy a férfi öregszik e hamarabb, azt hiszem erre pontos adatok nincsenek és általánosítani sem lehet, hiszen mindegyikre van példa. Az is igaz, hogy az idősebb urak simán próbálkoznak jóval fiatalabb nőnél de ez még nem biztos, hogy ők kivétel nélkül a helyzet magaslatán állnának még akkor sem ha ők azt mondják, azt csak azok a nők tudják, akik megtapasztalják. Egy részük a "rendezettebb" életminőségükkel próbál imponálni.
Válasz a kérdésre, hogy a nő vagy a férfi öregszik-e hamarabb:

Két korosodó férfi beszélget. Mondja az első:
- Én úgy irigylem a nőket! Mi, férfiak a kor előrehaladtával egyre betegesebbek vagyunk, ők meg egyre egészségesebbek!
- Hát ezt meg miből gondolod?
- Az asszonynak régebben szinte minden éjjel borzalmas fejfájása volt, mostanában meg kutya baja...

Válasz az optimális életkor kérdésére:

A nyolcvanéves Lali bácsi feleségül veszi a zsenge korú Mancikát. A nászéjszaka előtt megkérdi:
- Aztán gyöngyvirágom, az édesanyád elmondta-e, hogy most mi fog történni veled?
- Nem mondott az semmit.
- Hát az nagy baj, mert én meg elfelejtettem.
Ha azokat a dolgokat rakosgatjuk magunk elé (mint egy képzeletbeli sakktáblán), amelyektől félünk, amik inkább hátráltatják a kapcsolatteremtést, ahelyett hogy inkább az egymás felé vezető réseket próbálnánk megkeresni, nos, akkor nem biztos ho' a helyes úton járunk.
Wooow.... Laci ! Ez szép volt barátom és nem egy keleti bölcstől olvastad. :-)) Jó, rendben, hatással vannak rám... elismerem. :-) Váll veregetése, jobb kézzel bal oldalon. ahogyan kellesz ! :-)))

L.
Az a "keleti bölcs" nagyon bölcs, irány a rés! :D :D Azért vigyázz, nehogy szakadékba zuhanj. :D :D
moricka panaszkodik.az orvosnál .taszilo azt mondja,neki többször megy.~hát
mondja maga is! más:T egy nap 5ször.M csa1szer.egy év múlva:T 0 M még mindig 1szer.
Visszatérve az alapkérdésre. Nem misztifikáljuk mi túl az életkort? Persze a hasonló életkor valószínűsíti a közel azonos külső hatások megélését, hisz a két fél azonos kor "gyermeke", s valószínűbb a közel azonos életkorral is összefüggő hasonló fizikai kondíció megléte. De legalább annyira fontos a koherens műveltségi szint, az azonos hobbik, érdeklődési kör is, aminél már nem feltétlenül kell azonos korúnak lenni. Szerintem nincs ideális életkor, bár a közgondolkozás rácsodálkozik a nagyobb korkülönbségekre. Hírességek esetén a bulvár csámcsog rajta. Se szeri se száma az öregember-fiatal feleség vicceknek. Szerintem egy pár, ha kölcsönösen erősítik egymást, ha az adok-kapok egyensúlyban van, mindegy milyen korúak. És mégis, én a saját életemben inkább az azonos korúságra voksolok.

Aki makacsul és egyoldalúan egy jóval fiatalabb partnertől várja az ifjúsága meghosszabbítását, s maga nem tesz érte semmit, az előbb-utóbb csalódni fog. Főleg magában. A fejünkben célszerű fiatalnak maradni, s ehhez megtenni a tőlünk telhetőt, hogy a testünk se hagyjon cserben. De méltósággal, pozitív életszemlélettel öregedni, ez a legnagyobb dolog, amit egy korosodó ember megtehet önmagáért. Ne ránctalan és potens akarjon maradni minden áron, hanem sokkal inkább szerethető. S akkor biztosan nem fog magányosan, megkeseredve elérkezni a végső búcsúhoz.

Ehhez ad jó támpontokat Fritz Riemann: Az öregedés művészete című könyvecskéje, amit érdemes olvasgatni így ötven-hatvanon túl. (Szerintem könyvtárakban beszerezhető.) Nekem egy 1987-es kiadásom van, s mikor megvettem, 30 évvel voltam fiatalabb. Mert meg akartam érteni az idősebbeket. Ma pedig érteni vélem a fiatalabbakat. S békében élek a korommal.
Womanus sok igazságot írsz, valóban elsősorban nem a kortól függ egy kapcsolat sikeressége és a fiatalság sem.
Egy kapcsolatba jó ha közös az érdeklődés, de ha elfogadjuk és tiszteletbe tarjuk a másikét akkor is ha az nem azonos akkor az jól működhet, a hobbi esetében meg pláne.
Az életbe szinte mindenre találhatunk példát, nagyobb korkülönbséggel is működhet jól egy kapcsolat akár a nő, akár a férfi javára van, de ugyan úgy negatív példa is akad nem kevés.
Egyébként nem hinném, hogy nagy többségünk többet foglalkozna a korral mint az szükséges lenne. Eleve valahol be határoljuk, hogy melyik az a korosztály akinek a társaságát keressük, nyilván ha úgy alakul ha ez eltér valamelyest nem az fogja a kapcsolat végét jelenteni.
Mondjuk egy 50 éves nő nem valószínű, hogy 70-80 éves társra vágyna, ugyan jól lehet ez a férfi fiatalos, fitt de valóban feltételezhető, hogy kiütközik a korból adódó különbségek, amik problémához vezethetnek. Azért ilyen 20 év távlatában általában mások az igények, életcélok akár már az életritmus is. Semmi nincs kőbe vésve.
Genetikánkon túl mindenkinek a lehetőségein belül saját magán múlik, hogy mennyire fiatal vagy öreg, mit tesz ennek érdekében, egyáltalán mire van igénye, hogyan érzi magát a saját bőrében.
El lehet fogadni a korunkat úgy is, hogy nem teszünk semmit és mindent a korra fogunk. De el lehet fogadni úgy is, hogy jobban odafigyelünk magunkra, egészségi, lelki állapotunkra és teszünk is érte mert minél tovább szeretnénk az idős kort megélni, jól megélni, viszonylag egészségesen és aktívan.
Ezt csak most fedeztem fel.:
"Azt mondják, megnehezíti a dolgunkat, hogy mindenki hozza a maga múltját,...."
Jajj de aranyos ! A jövőt nem hozhatjuk, legfeljebb adhatjuk... előrevetíthetjük. :-)
Érdemes különben Charlie Chaplin életébe is bepillantani, olvasgatni kicsit a magánéletét.... hogy ezzel én is színesítsem kissé az összeállítást. :-)
Remélem azért, hogy el tudjuk különíteni különösen a sztárvilág, a celebrity-k párválasztási szokásaikat. :-) Óh, az az átkozott pénz ! :-)
"Genetikánkon túl mindenkinek a lehetőségein belül saját magán múlik, hogy mennyire fiatal vagy öreg, mit tesz ennek érdekében, egyáltalán mire van igénye, hogyan érzi magát a saját bőrében." Így van.
'Békében élek a korommal' - mondja womanus. Akár a kéményseprő. :-))

L.
Akár a kéményseprő. Pontosan úgy. :-)

A celebek is emberek csak kicsit nagyobb a mozgásterük és több bennük a magamutogatás. A művészek szintén az exhibicionistább emberek csoportjához tartoznak. De emberek, ugyanúgy, mint mi. A pénz és a hírnév mint tudjuk nem korrelál jobban a boldogsággal, mint az ún. hétköznapi emberek életében. Sőt! Náluk nagyobb a kiégés vszélye.
Ez a kéményseprős dolog aranyos. :)

A celebek, azok az emberek akik valamilyen valóságshow által ismertek náluk biztos nagy szerepet játszik a magamutogatás. Művészek, közszereplők és jó néhány szakmával együtt jár, hogy sokkal nagyobb kísértésnek vannak kitéve mint az átlag ember. Persze ez nem jelenti azt, hogy amelyik nagyon akar ne tudna ellenállni.
Azt, hogy a férfiak mennyire tapadnak az ilyen celeb vagy ismertebb nőkre nem tudom, de hogy a nők (egy része) mit művelnek az ilyen férfiakért azt inkább nem minősíteném, különösen a fiatalok.
:oops: :oops: :oops:
A hozzászóláshoz csatolt képeket csak a regisztrált tagok láthatják.
"A celebek is emberek csak kicsit nagyobb a mozgásterük és több bennük a magamutogatás." Igen.. ha ilyen ember belemegy a vzbe fürödni, akkor a tengert nem érdekli hogy kicsoda ő. :-) A tenger nem érzi, hogy a bőre alatt is pénz van ! (legfeljebb a kedvese aki ellátja tengernyi szerelemmel) :-)
Józsinak: nagyon jó :-)

L.
Nagyon jókat írtok, pro és kontra egyaránt, élvezettel olvasom.
Talán sikerül valamit hozzátennem a saját tapasztalatomból. Tavasszal pár hónapig fenn voltam két-három társkeresőn. Részemről kikötés volt ott is az adatlapomon, hogy korombéli legyen, +-5 év. Ennek ellenére rengeteg megkeresés érkezett jóval fiatalabbaktól, 27 és 47 között. Bár elmondták, hogy az életkor csak egy szám, és nem számít, de mindketten tudtuk, hogy ők nem olyan jellegű kapcsolatban gondolkodtak, mint én.
A másik oldal, az idősebbek, 70 és 83 között. Volt, aki nyíltan megmondta, ő tulajdonképpen házvezetőnőt keres, de így talán könnyebb (vagy olcsóbb?), de a többieknél is érezhető volt, hogy nem igazán társat keresnek, csak valakit, aki elsertepertél körülöttük, hogy ne legyenek egyedül öregségükre.
Igaza van Alisonnak, a TÁRS nem kidobható, de ahhoz előbb el kell nyerni a társ státuszát. Szerintem itt, most nem arról beszélgetünk, hogy akivel leéltünk egy fél életet, azt kidobjuk-e, ha megöregedett, hanem hogy felvállaljunk-e egy olyan kapcsolatot, ami már induláskor sejteti a kudarcot.

Egyébként nem tudom, hogy hol vannak az 58-68 év közötti, független, budapesti férfiak, mert velük három hónap alatt nem találkoztam.
Kedves camparijuice valószínű a 30-40 korosztály körül vannak.

Nagyon igazad van, hogy akivel leéltük fél életünket azt nem dobjuk ki ha valami probléma adódik de nem feltétlen akarunk egy kapcsolatot úgy kezdeni.

Elhangzott olyan vélemény is, hogy nem attól fog valaki megfiatalodni ha fiatalabb társat választ. Ez alapjaiban ugyan igaz de az is igaz, hogy egy fiatalosabb tempó, életkedv, életvitel ha valaki nyitott rá pozitív hatással tud lenni és ha boldog is ebben valaki akkor akár fiatalosabbá válhat függetlenül a korától. Fordítva is tud ez működni pl. egy fiatalabb nő is mellé tud öregedni a párjának ha a mindennapokban egy öregesebb életvitelt él.
simi12 írta: Kedves camparijuice valószínű a 30-40 korosztály körül vannak.

Nagyon igazad van, hogy akivel leéltük fél életünket azt nem dobjuk ki ha valami probléma adódik de nem feltétlen akarunk egy kapcsolatot úgy kezdeni.

Elhangzott olyan vélemény is, hogy nem attól fog valaki megfiatalodni ha fiatalabb társat választ. Ez alapjaiban ugyan igaz de az is igaz, hogy egy fiatalosabb tempó, életkedv, életvitel ha valaki nyitott rá pozitív hatással tud lenni és ha boldog is ebben valaki akkor akár fiatalosabbá válhat függetlenül a korától. Fordítva is tud ez működni pl. egy fiatalabb nő is mellé tud öregedni a párjának ha a mindennapokban egy öregesebb életvitelt él.


Mindig rácsodálkozva néztem azokat a próbálkozásokat, amikor egy 50-en felüli férfi nálánál 15-20 évvel fiatalabbat választott a következő társának. Bár nem kevés embert ismerek, két kezemen tudom megszámolni az ilyen kísérleteket. Úgy emlékszem, hogy ezeknek a 80%-a idővel kudarccal végződött, az okait ne kérdezzétek, nem volt számomra fontos, hogy ezeket kiértékeljem.
Manapság egyetlen ilyen sztoriról van tudomásom. A srác most 49 éves, a párja 36. Négy éve fölhívott a srác, hogy én a helyében bevállalnék-e ebben a korban gyereket, ugyanis már 2 felnőtt gyereke is van, és már jó tíz éve, hogy szétmentek az első párjával.
Mondtam neki, hogy simán bevállalnék. Nem gondolom, hogy feltétlenül az én véleményemre adva született a kicsi. Az apának kifejezetten jót tett az újszülött, anyukát 3 éve nem láttam, mert én már elköltöztem onnét, ahol laknak. Náluk ezek szerint nem akadály a korkülönbség.
Ettől még az eredeti véleményem nem változik meg, a plusz/mínusz 6 év megközelítést tartom reálisnak......
cron