Kedves Sym!
Biztosítalak,hogy bármikor szívesen szólok hozzád. :)
Kedves Klubtársak!

Rendkívül kényes kérdést feszegettek.
Symnek igaza van, önmagunkba kell nézni, fel kell vállalni önmagunkat (ráncok, őszülő haj, kopaszodás, tolókocsi, járókeret, stb..), utána feltenni a kérdést: mit is várok a másiktól 50, vagy 60 év felett?
Legyen a szőke (vagy barna) királyfi fehér lovon? A gyönyörűséges királylányt (hosszú combú, szőke, barna) 100-as mellbőséggel fele királysággal? :roll:
Igaz ami igaz, mentálisan még összejöhet a dolog, de a tükörkép már más képet mutat, a fizikai erőlét is egy kissé megcsappant. Ettől még megszerethetik egymást, működhet a kapcsolat (ha a család is úgy akarja). :P
Úgy gondolom maradjunk meg ennél ennél a gyönyörű gondolatnál: "Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."
(Antoine de Saint-Exupéry - A kis herceg)

A többit bízzuk a fantáziánkra.....
Üdvözlettel:

Sissy
Tökéletesen egyet értek veled , :) Sisy
Ezt az írást még régebben egy másik társkeresőn egy profilban találtam. És mivel jobban én sem tudnám megfogalmazni, a szerző utólagos engedelmével ide másolom:
"Szeretném tisztázni mielőtt elolvassa bárki ezeket a sorokat hogy jelen észrevételek nem egy megkeseredett férfi gondolatai. Nem célom személyeskedni, és végképp nem minősíteni olyan embereket akik pozitív és egyben "egészséges" gondolkozással bírnak. Tisztán látják lehetőségeiket és valós értékeiket, céljaik összhangban állnak a mindennapjaik realitásaival, továbbá tisztelettel viseltetnek embertársaik iránt!  Íme sok-sok ember az oldalon akik szerelmet keresnek, és ennél többen már csak azok vannak akik úgy vélik megtalálták! Ők azok akik idővel magukba lettek szerelmesek, és már nem veszik tudomásul ( nem látják )mindazt ami egy kapcsolat alapjának a pilléreit adják. Ébresztő! Napközben egyedül vagy az érzéseiddel, majd este magaddal bújsz össze, és éjszaka miközben nem tudsz aludni magányosan vívódsz a gondolataiddal! ISMERŐS A STORY? Az oldalon feltehetőleg nem kapcsolatot keres, annál inkább tesztelést folytat a "keresgélők" zöme! 5-10 éves fotók hangzatos szólamok és mottók, továbbá maximális és sok esetben magunkhoz képest is irreális elképzelések a porondon! Évek óta "bohóckodunk" és közben sápítozunk hogy miért nem találjuk meg az igazit...Na vajon miért nem?? Mindenki álljon meg egy percre majd gondolja át mit és kit keres! Elvárásainkhoz képest milyen adottságokkal bírunk Pl: kor és egyéb paraméterek tekintetében.. Talán itt a megoldás kulcsa...Ha kérhetem a gyengébbik nem képviselőit mutassák meg mennyivel különbek a jelenlévő sok esetben kulturálatlan pasiknál. Kissé elfeledettnek, hiteltelennek kezd tűnni a kommunikáció szerepe, pedig szerintem alap eszköze, és egyben pillére is az ismerkedésnek. Tiszteljük meg egymást ha megoldható egy köszönöm vagy nem, esetleg egy szia szóval. Elvégre ez mégsem a Garay téri piac zöldség "drosztja". Köszönöm a megértéseteket! És ne feledd csak emberként de másik fél elfogadása mellett lehetsz te az az ember akire rátalál a boldogság. Elsősorban magaddal kell elszámolnod mit tettél azért ami lettél vagy ami lenni szeretnél." 
Kedves Tike!
Még szerencse, hogy az illető úr már az elején leszögezte, "hogy jelen észrevételek nem egy megkeseredett férfi gondolatai", mert különben azt hinném, hogy igen. Miután tisztáztuk, hogy nem célja a személyeskedés, és nem minősít embereket, megtudjuk magunkról, hogy önmagunkba vagyunk szerelmesek, nem tudjuk, hogy mi egy kapcsolat pillérje, az elképzeléseink irreálisak, egyébként meg bohóckodunk, aztán sápítozunk (tisztelet a kivételnek, ami a legtöbb általánosító ostobaság végén megjelenik). Ezt így látja egy nem megkeseredett, elégedett, önmagával békében élő ember. Rendben.
Ami viszont piszkálja a csőrömet, hogy azért kell használni a köszönöm szót, valamint a köszönést, mert ez mégsem a Garay téri piac zöldség "drosztja". Hát... nem tudom. Ott nem kell a másik embert tisztelni? Nekem a piacon is teljesen természetes ezeknek a szavaknak a használata. Köszönök, kérek, megköszönök, elköszönök.
Ismerkedés alatt érdemes nem csak arra figyelni, hogy az illető hogy bánik veled, de arra is, hogy hogyan bánik másokkal. Aki a Garay téren tahó a zöldségessel, annál az irántam való udvariasság is csak egy máz, amit magára erőltet valami cél érdekében, de az első adandó alkalommal lepereg róla, és marad ami alatta volt, a tahóság.
Kedves camparijuice!
"Ami viszont piszkálja a csőrömet, hogy azért kell használni a köszönöm szót, valamint a köszönést, mert ez mégsem a Garay téri piac zöldség "drosztja". Hát... nem tudom. Ott nem kell a másik embert tisztelni?"

Gondolom ott is kell(ene), csak nem teszik. Ezért említette, mint példát.
A véleménye a társkeresésről nyilván mindenkinek egyéni, én viszont abban nagyon is egyetértek vele, hogy sok esetben az emberek irreális elvárásokat támasztanak és így nagyon nehéz "megfelelőt" találni. Persze igényei mindenkinek vannak, kell is, hogy legyenek, de lehet, hogy időnként felül kell ezeket vizsgálnunk.
És ilyenkor kicsit magunkba is kellene nézni.
fatumos írta: Szégyen és gyalázat :)
Bántják a kopaszokat.
beírok a panaszkönyvbe


Szerintem meg nincs semmi baj a kopaszokkal.Ez egyáltalán nem ront az esélyükön. Hiszem, hogy ez nem csak az én véleményem!
Kopaszság... Családom férfitagjai fiatalon megkopaszodtak. Nekem a kopaszság a természetes. :) Sokkal szexibb, mint egy nyakba érő rendezetlen, loncsos haj. Jó, ez a másik véglet volt :D
Kár, hogy a nőknek ultragáz a kopaszság, mert szívem szerint nullás géppel nyírnám le a hajam, annyira utálom. Utálom a drótkefe göndörségét, amire nincs az a csodaszer, hogy selymes, lágyan omló fürtöket varázsoljon belőle. A fodrászom is szenved, ha emberi frizurát kell varázsolnia belőle. Ennél már csak a kopaszság lenne a jobb, de hát nő vagyok.... és nem padödö :D :D
Igen, haladnak az évek. A szív, a lélek fiatalos marad, de a csomagolás, a test, valljuk be mutatja az éveket, a férfiaknál is és a nőknél is. Nehéz ezt elfogadni, de az a természetes, ha elfogadjuk és a legjobbat hozzuk ki belőle. Lehet kopasz, lehet ráncos, szerintem a gondolkodás mód, a kedvesség, a szívélyesség, a jókedv, az ápoltság, fittség, a megértés, a harmónia, a szeretet az ami számít. Ebben a korban már nincs "bomba" nő és " görög isten" férfi, de van kedves csinos hölgy és fess kedves úriember. Aki ezt nem látja be az magát is becsapja, álmokat kergetve magányosan éli életét. Aki elfogadja a saját teste változását az a másik nemet is hasonlóan ítéli meg és nem vár csodát, hanem a partnere éveit is elfogadja, szerintem ez a harmonikus és minden tekintettben teljes párkapcsolat alapja.

Helena955
Ismerkedés alatt érdemes nem csak arra figyelni, hogy az illető hogy bánik veled, de arra is, hogy hogyan bánik másokkal. Aki a Garay téren tahó a zöldségessel, annál az irántam való udvariasság is csak egy máz, amit magára erőltet valami cél érdekében, de az első adandó alkalommal lepereg róla, és marad ami alatta volt, a tahóság.[/quote]


Kedves Camparijuice,

ott a pont! :!: Esetleg azzal kiegészíteném, hogy hogyan beszél másokról... pl. a volt párjáról. Mert nálam eleve leírta magát, aki a volt párját elmondja mindenféle hülye, idióta, esetleg olcsó (és még ki tudja milyen) nőnek. Mert lehet, hogy tényleg olyan, de nekem mi közöm hozzá? Mennyiben befolyásolja ez a mi kapcsolatunkat? Esetleg miheztartás végett említi meg?... És bocsánat, de valamit mégis látott benne, amikor kapcsolatba keveredtek...

Üdv! Lidi
fatumos írta: Szerintem a képre nem kell kitenni,de ha a levelezés alatt sem írja meg akkor az már megtévesztés,és az nem a társkeresés körébe tartozó dolog.
De sajnos az esetek nagy részében nem azt talál az ember amit gondol.Ezért nem érdemes randizni :)
Na jó van akinek érdemes.
Nem is tudom minek van fent képem.A kopaszok úgy is nem kívánatosak általában.Kivétel ha megismerik őket.De a kopaszság,az előbb feltűnik,mint a jellem,ezért érdemes elutasítani mielőbb, mert másnál is a hiányosság jön le először.

:D
Peter1960 írta: Eugene58

Elég könnyen bele lehet szeretni egy öt-tíz évvel korábban készült vagy fiatalító programmal kezelt fotóba. Sok időt és energiát pazarolhatsz rá. Az első randin bekövetkező csalódás jóval nagyobb, mintha csak a második levélben kapsz aktuális fényképet. Kevés kivételtől eltekintve zsákbamacska az összes internetes társkeresés, mégis próbálkozunk valamiért.

Ez igaz, de az ember-akárhogy nézzük-társas lény lenne...hogy sok szeméttel találkozunk?Hát az utcán is....
"Egy nő bejelentkezett a vadonatúj számítógépes társkeresőbe, majd megadta az elvárásait: nem érdekes hogyan néz ki a leendő partner, nem számít a vagyon, csak kedves legyen.
Ezután egy férfi is bejelentkezett és ő is megadta elvárásait: nem számít, mekkora melle van, mennyire csinos, egyedüli kritérium az, hogy intelligens legyen.
A társkereső rendszer összeillőnek párosította őket, mivel a program szerint mindketten krónikus hazudozók..."
ran.jpg
A hozzászóláshoz csatolt képeket csak a regisztrált tagok láthatják.
Nem tudom mi a jó megoldás illetve kinek mi. Én magam a személyes találkozás híve vagyok, nem szeretem hosszúra nyújtani a levelezgetést. Természetesen azért alap dolgokat kell tisztázni, megtudni egymásról, hogy kiderüljön van-e értelme az ismerkedésnek.

Fotó is meghatározó valamelyest, még ha nem is a külső az elsődleges szempont azért szerintem mindenkinél szempont még annál is aki nagyon állítja, hogy nem fontos ( itt elgondolkodnék, hogy miért nem fontos). Biztos vagyok abban, hogy van az a külső ami felülír minden pozitív belső tulajdonságot.

Én még sosem szerettem bele egy fotóba, sem hangba vagy elmondott, leírd dolgokba, maximum tetszett vagy megkedveltem, amit a személyes találkozás megerősített vagy lenullázott.
Igen jártam már úgy, hogy nagyon vártam a személyes találkozót az addigi pozitív hatások alapján és bizony a találkozás mindent lerombolt.

Mit tennék ha a találkozón derülne ki, hogy a másik fél tolószékhez kötött? Hatalmasat csalódnék és becsapottnak érezném magam, arra nincs mentség ha valaki egy nagyon lényeges és meghatározó dolgot elhallgat. Bármennyire kellemetlen is de közölném a véleményem és nem lenne folytatás.