világhírű magyar írók és költők

világhírű magyar írók és költők

3 | 86 Hívások

Elképzelni is nehéz, milyen lenne az életünk művészetek nélkül. Honnan szereznénk be a szellemi hozzáadott értéket, a művészi élményeket, ha nem a színházból, moziból, csodás festmények, szobrok látványától, világhírű múzeumok, képtárak gyűjteményeiből, koncertélményekből és könyvekből? Ami gyönyörködteti a lelket és elgondolkodtat, az mind-mind szellemi csemege, ami nélkül persze lehet élni, mint ahogy kenyéren és vízen is lehet, csak hogy nem érdemes.

 

Bár anyanyelvünk bonyolult, ezért nehezen megtanulható, ráadásul igen kevesen beszéljük, legalábbis a világ más nemzeteihez képest, ennek ellenére vagy éppen ezért pezsgő irodalmi élettel rendelkezünk. Kitűnő íróink és költőink rendre ellátnak bennünket, az irodalom iránt érdeklődő műkedvelőket remek olvasmányokkal, és nem ritkán remekműveket tálalnak fel nekünk.

 

A nagy áttörés 2002-ben történt meg, amikor az itthon még kevéssé ismert magyar írót, Kertész Imrét, aki mellesleg Berlinben élt és dolgozott, Németország felterjesztette irodalmi Nobel-díjra a Sorstalanság című regényével. A művész megkapta a díjat, majd ezt követően a világ számos nyelvére lefordították regényeit, és itthon, Magyarországon is elkezdték olvasni műveit. Ennyi olvasója talán csak Janus Pannoniusnak, a középkori magyar költőnek lehetett, mivel akkor még minden irodalmi mű latin nyelven íródott Európában.

 

Mintha Kertész Nobel-díjával felkerült volna hazánk a világirodalom térképére, mert ezt követően többször volt irodalmi Nobel-díjra való felterjesztése két híres kortárs írónknak, Nádas Péternek és Krasznahorkai Lászlónak is. Sőt, Krasznahorkai már egy alkalommal megkapta a londoni székhelyű Man Booker díjat, melyet a Nobel-díj előzeteseként tartanak számon.

 

Rajtuk kívül még Márai Sándor és Esterházy Péter egy-egy regénye szerepel aközött a 2001 könyv között, amit készítői azért állítottak össze, mert véleményük szerint feltétlenül el kell olvasnunk azokat, amíg élünk. Emellett kitűnő költőink is gondoskodnak róla, hogy a lírai érdeklődésünk is kielégítést nyerjen. Számos kortárs költő mellett költőnőink is csodás köteteket adnak ki, mint Tóth Krisztina, Nagy Ágnes Judit és mások, hogy a nemrég elhunyt Fodor Ákos haikuiról ne is beszéljünk. S ne feledjük klasszikusainkat sem, Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila, Pilinszky, Faludy György, hogy csak néhány zsenit említsünk.

 

Óriási tradíciói vannak a magyar irodalomnak, gondoljunk csak néhány klasszikusra, mint Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Fekete István, Szabó Magda vagy Rejtő Jenő.Bár a közízlés és az irodalomtörténészek ítélete nem mindig fedik egymást, mégis jó néhány remek írónk művei kiállták az idők próbáját, és generációkon átívelő műveltséget nyújtottak a magyar olvasóknak.

 

Magyar klasszikusaink közül csak kevesen jutottak el a világhírig, talán éppen a nyelvi korlátok miatt, a kortárs írógeneráció mintha bepótolni igyekezne ezt a mulasztást. Nádas Péter, Krasznahorkai László és Esterházy Péter regényeit a világ számos nyelvére lefordították és fordítják ma is. Ugyancsak népszerűek Dragomán György regényei, a Fehér király címűt például a világ tizennyolc nyelvére fordították le. Bartis Attila művei német és angol nyelvterületen népszerűek, és Grecsó Krisztián is felsorakozott mellettük, művei német fordításaival.

 

 

Fotó: pozitivnap.hu

     

Szerkeszt., 03.08.2018

Ehhez a cikkhez jelenleg nem tartozik hozzászólás.