2 | 2630 Hívások
Hamarosan elérkeznek az év végi időszak legnagyobb ünnepei. A karácsony és az azt megelőző advent – bár eredetileg a keresztény vallásból származó ünnep és az arra való készülődés időszaka – a legtöbb ember számára szívmelengető, szeretettel teli időszak. Sajnos azonban sokan vannak olyanok is, akiknek pont azért idéznek fájdalmas érzelmeket és emlékeket ezek a hetek, mert nincs olyan társ, család akikkel meg tudják élni a szeretet és gondoskodás csodáját.
Amikor a karácsony szívfájdító
Ha az ember élete úgy hozza, hogy éppen (vagy újra) egyedül él, a közös ünnepek és ajándékozások alkalmai azt idézik fel, hogy nincs kivel együtt örülni, arra emlékeztetik, hogy ha nincs kiről gondoskodni, nincs kit megajándékozni, az mekkora hiányosság az életében. Ha belegondolunk, ez duplán fájó, hiszen nem csak a család vagy társ hiányzik mellőlünk, akinek adhatunk, hanem a tőlük potenciálisan kapható szeretetről és figyelemről is lemaradunk.
Néhány ember azért törölné el legszívesebben a karácsony ünnepét, mert pont ebben az időszakban történt vele valami feldolgozhatatlan és mélységesen felkavaró tragédia (pl. társa elvesztése), és ez az időszak sokszorosan a veszteségére emlékezteti őt.
Mit tegyünk, hogy ne fájjon az ünnep?
Ahogy közeledik a karácsony, és egyre több helyen gyúlnak ünnepi fények, egyre több boltban hangzanak fel, majd szólnak szilveszterig végeérhetetlenül a karácsonyi dallamok, úgy gyűlik a fájdalom és harag az ünneppel szemben ellenérzést táplálókban. Nehéz bevallani, de irigyeljük mások örömét, társaságát, az ajándékozással kapcsolatos gondjait, és hatványozottan szenvedünk saját fájdalmainktól.
Egy emberi tragédiából kimászni hatalmas erőfeszítéseket kíván, és bárkinek csak akkor fog sikerülni, ha tesz egy nagy elhatározást. Ha úgy döntünk, hogy tovább élünk, szépen lassan begyógyítjuk a lelkünk sebeit, akkor idővel visszaérhetünk arra a helyre, ahol mi is tudunk majd örülni az ünnep melegének, vagy éppen mások örömének.
Ha egyedül vagyunk ebben az időszakban, értelmetlennek érezzük az életünket, magányosnak magunkat, gondoljunk azokra akik hasonló vagy még rosszabb helyzetben vannak. Felejtsük el, hogy a fájdalom kivette az erőnket vagy elnyomta a lendületünket és keressünk valakit, akin segíthetünk ebben az ellentmondásos időszakban. Ajándékozzunk meg egy hajléktalant, vegyünk részt a karácsonyi ételosztásban, segítsünk egy öregek otthonában, hogy szebb legyen az ünnep vagy süssünk egy tálca sütit az állami gondozott gyerekeknek. Meglátjuk ha mégoly nehéz is rávenni magunkat a nemes cselekedetre, igazi karácsonyi ajándék lesz a hála és a szeretet, amit viszonzásként kaphatunk.
Hogyan változik a karácsony az életünk során?
Amikor az ember még fiatal és független, többnyire a családjához jár vissza az ünnepekre, később, ha társat talál, még egy darabig szintén a „családjárásé” a főszerep december vége tájékán. Onnantól azonban, hogy megérkeznek a gyerekek, már róluk szól az év vége, az ő arcukon kívánjuk látni a karácsonyfa fényeit, az ajándékok felett érzett örömet. Sok év telik el így, amikor amúgy is minden gondolatunk cseperedő csemetéink körül forog, majd egyszer csak kirepülnek, ami önmagában is óriási traumát jelenthet a szerető szülők számára.
Gyakori, hogy a „facéran” maradt szülők nem nagyon tudnak mit kezdeni az ünnepekkel, annak ellenére sem, hogy még ketten vannak. A felnőtt gyerekek már saját háztartásukban ünnepelnének, főleg akkor, ha már nekik is csemetéik vannak, és így a szülők üresnek érzik a házat, nem tartják fontosnak a finomságok elkészítését, hiszen hiányzik a „szemük fénye”, hogy elfogyassza azokat.
Érzékeny kérdéssé válik, hogy melyik családtag hol ünnepeljen, mikor, ki, hol és kivel élje meg a meleg szeretet napjait. Arról a napjainkban egyre gyakrabban előálló helyzetről még nem is beszéltünk, ha az idős szülők korábban elváltak és a fiatal felnőtt gyerekeknek akár három-négy családot is végig kellene látogatnia az ünnepek idején.
Értsük meg őket, ne legyünk türelmetlenek ebben az időszakban! Ha szenteste éppen szeretnének a gyerekek otthon maradni, vagy a család másik tagját választották, az nem jelenti, hogy kevésbé szeretnének bennünket. Ugye nem várhatjuk el tőlük, hogy szétszakadjanak pont az ünnepen? Legyünk rugalmasak, és igyekezzünk úgy alakítani a dolgokat, hogy mindenkinek jó legyen, örüljünk minden együtt töltött percnek. Igyekezzünk a rohanás és az idegeskedés helyett valóban a szeretet ünnepévé tenni a karácsonyt!
Foto: © Christian Jung - Fotolia.com
Szerkeszt., 17.12.2015
