2 | 2162 Hívások
Ki emlékszik még, hogy honnan ered a karácsonyi ajándékozás hagyománya? Bizony onnan, hogy a később szentté avatott Miklós a kéményen át bemászva a szegények házaiba ételt és ruhákat „lopott be”. Így bátran állíthatjuk, hogy a jótékonyság és az adományozás nem áll távol a karácsonyi ünnepkör lényegétől.
Ha jótékony segítségnyújtáson gondolkodunk, érdemes legelőször is végiggondolni, hogy mi az amit fel tudnánk ajánlani, és hogy mi magunk mennyiben szeretnénk részt venni a folyamatban. Felajánlásunk lehet pénzösszeg, de ugyanolyan nagy szükség lehet használt de jó állapotú ruháinkra, háztartási eszközökre, bútorokra, a kertünkben megtermett zöldségekre, a kamránkban sorakozó lekvárokra is.
Az adományozás lehet közvetlen, vagyis mi magunk gyűjtünk össze saját házunk táján vagy a környezetünkben adományokat és eljuttatjuk azt egy általunk kiválasztott családnak, közösségnek, elosztóhelynek. Ilyen közvetlen mód lehet az is, ha mi magunk egy általunk sütött bejglit a sarki hajléktalan kezébe nyomunk, de az is, ha részt veszünk egy ételosztásban.
Lehet közvetettebb módon is adományozni, a gyűjtőközpontba bevitt pénzbeli vagy tárgyi ajándékokat rábízzuk egy szervezetre, amelynek az a feladata, hogy felkutassa a valóban rászorulókat. Ilyen helyekre nem csak olyan tárgyakat lehet leadni, amire nekünk már nincs szükségünk, hanem lehet számukra vásárolni is (kifejezetten azért, hogy ne kelljen pénzt adni). Kérdezzük meg mire és milyen mennyiségben van szükség!
A legközvetettebb módszer, ha pénzt fizetünk be egy számlára. Természetesen ebben az esetben is lehet tudni előre, hogy mire fogják költeni, sőt érdemes olyan szervezetet választani, amely beszámol a kapott pénzek útjáról.
„Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek.”
Ennek a gondolatnak a tovább-vonatkoztatása képezheti az adományozás egyik alapötletét. Ha nem ajándékozhatunk senkinek (mert egyedül vagyunk, mert távol élünk a rokonainktól, mert nincs annyi pénzünk hogy mindenkit meglepjünk, vagy mert pont olyan tehetős családba tartozunk, ahol nincs értelme ajándékokon gondolkodni), akkor mindenkit megajándékozunk inkább.
Ennek lehetősége, ha közérdekű projektek támogatása (pl. különféle kórházi eszközvásárlási szándékoknak, műemlék-felújítási terveknek, megmentendő épületek munkálatainak, kutatásoknak a finanszírozása) kerül a karácsonyfánk alá. Hazánkban ez a lehetőség főleg céges ajándékozáskor szokott előtérbe kerülni, hiszen a jótékony és felelősségteljes gondolkodás sokkal jobb imidzs-építő, mint a huszonnyolcadik üveg whisky megvásárlása, de magánemberek számára is elérhető.
„Akár adsz, akár veszel – Mindenképpen jót teszel!”
Az ún. cseriti bolthálózat nem magyar ötlet, a nyugat-európai charity shopok mintájára készült. A lényeg, hogy adományozók által összeadott árukészletet árusítanak, és a bevétel jelentős részét rászorulóknak juttatják el. A csodálatos, hogy többféle élethelyzetben is adományozhatunk a segítségükkel, hiszen ha tárgyaink vannak, akkor azt adjuk, ha mégis éppen karácsonyi ajándékokat szeretnénk venni, akkor pedig két legyet ütünk egy csapásra, hiszen a költésünkkel adományozunk.
„Ments meg egy életet karácsonyra”
Tulajdonképpen az első csoport kistestvére ez a halmaz. Kisebb léptékben is érvényesíthető, magánszemélyek által kezdeményezett projektek tartoznak ide, mint például, hogy kályhára, tüzelőre, élelmiszerre gyűjt egy csoport, majd a beérkezett összegből a lehető legtöbb rászorulót igyekszik támogatni.
Ha ilyen közösségi adományozásban akarunk részt venni, érdemes alaposan utána járni a kiválasztott kezdeményezésnek, és olyat választani, ahol pontosan nyomon követhető, hogy milyen utat jár be a pénzünk.
Ami a gyerekeket is érdekli
Az adományozás egy közismert módja az örökbefogadás. Egy kisebb vagy nagyobb, szőrös állat örökbefogadása tulajdonképpen arról szól, hogy az őt gondozó intézményt támogatjuk az ellátás és gondoskodás költségeinek egy részével. Ha gyermekeinknek/unokáinknak ilyesmit ajándékozunk, szórakoztató és izgalmas útját választjuk a felelősségteljes gondolkodás elsajátításának.
Vannak családok, amelyek összefogásban visznek véghez karitatív projekteket az ünnepek előtt. Egy nagy közös főzés, amelynek eredményét szétosztják a hajléktalanok között, közös kötés/horgolás, hogy meleg kesztyűket és sapkákat adhassanak a szegény gyermekeknek vagy közösségi rőzsegyűjtés, házszigetelés olyasmi, amire nekünk talán még külön pénzt sem kell adnunk, „csak” energiát, figyelmet és szervezést kell ráfordítani.
Szerkeszt., 15.12.2016
