1 | 2536 Hívások
Kitolódnak a határok
Száz évvel ezelőtt az ötödik iksz környékén a nők már a nagymamaságra készültek. A lányok általában 20-25 éves koruk között férjhez mentek és hamarosan gyermekeknek adtak életet, és ezzel az édesanyjuknak megkezdődött a „második” élete, vagy úgy is mondhatjuk, az idős kora. A határok kitolódása már hosszú ideje tart. Az egészséges táplálkozásnak, a civilizált életmódnak köszönhetően a test lassabban használódik el, az öregedési folyamatok később kezdődnek és lassabban éreztetik a hatásukat, így a nők tovább maradnak fiatalo(sa)k.
A menopuza ideje is lassan kifelé tolódik a negyvenes évekről az ötvenesek végére, és az orvostudomány – ezen belül a genetika és szülészet – is rohamtempóban fejlődik, így lehetőség nyílik arra, hogy a nők, ha akarnak igen késői időpontban is szülhessenek. Nagy port vert fel néhány évvel ezelőtt, hogy Fehér Anna színésznő több mint egy évtizedes meddő küzdelem után életet adott első gyermekének. Azóta rendszeresen hallani a médiában még ezt is messze túlszárnyaló eseteket: épp a közelmúltban adtak hírt egy 73 éves indiai nőről, aki első gyermekét hozta világra.
Tudomány kontra természet szava
A természetes öregedés folyamatai a negyvenes évek végén lezárják a női termékenység idejét. A menopuzával megszűnik a peteérés, elmarad a menstruáció, és a természetes úton való teherbeesés lehetősége elmúlik. Megváltozik a női szervezet hormontermelése, az erőforrások átcsoportosulnak. Még az ún. fertilis időszakon belül is az idő előrehaladtával eltérő módokon reagál a női szervezet a várandósság okozta megpróbáltatásokra.
Olyan asszonyok, akik sok gyermeket hoztak a világra, vagy nagy időkihagyásokkal szültek beszámolnak arról, hogy mennyire érzik magukon az idő múlását ez egyes terhességeknél, mennyivel viselik nehezebben testileg a vele járó terheket.
Napjainkban az orvostudomány már képes arra, hogy szinte bármikor „életre keltse” a méhet, újraindítsa azoknak a hormonoknak a termelődését, amelyek a megtermékenyüléshez, beágyazódáshoz és a magzat kihordásához szükségesek. Nagy dilemma, mind az orvostudomány berkein belül, mind a magánemberek között mennyire szabad mesterségesen beavatkozni a természetes folyamatokba, fejre állítani az ember életrendjét.
Idősebb anya, érettebb anya
A szülések – különösen az első gyermek világrahozatalának – kitolódásának egyik legfőbb oka napjainkban az, hogy a nő akkor kíván anyává válni, amikor egzisztenciálisan révbe ért. Ennek a folyamatnak több szála is van: egyrészt a karrier területén kap nagy jelentőséget, hogy olyan pontra érjen a nő, amikor átmenetileg magára hagyhatja a dolgait, másrészt anyagilag ér el olyan szintet ahol biztonságban érezheti magát, harmadrészt – de nem utolsósorban – a párkapcsolat területén sikerül tartós és stabil kapcsolódásra szert tennie. A mai világban nem egyszerű ezt a három dolgot összehozni. A késői szülés ellenzői gyakran hozzák fel kritikaként, hogy a nő előtérbe helyezi az érvényesülését, de valószínűleg ez az esetek elenyésző hányadában igaz, sokkal inkább az említett területeknek az kiegyensúlyozása nehezebb manapság.
A szociológusok által sokat emlegetett tény, hogy az utóbbi néhány generáció lassabban érik, nehezebben vállal felelősségeket, későbbi életkorban áll saját lábára. Természetesen egyénenként eltérő lehet ez a paraméter, de az nagy valószínűséggel igaz, hogy a később szülővé váló anya kiegyensúlyozottabb (a körülményeit és a lelki berendezkedését tekintve is), bölcsebb, hiszen az élettapasztalata révén rálátással rendelkezik a dolgokra.
Az ellenzők tábora
Érdekes, hogy a késői gyermekvállalás – annak ellenére, hogy egészségügyileg már nem különlegesség – a hétköznapi életben annyira extrém jelenség, hogy a legtöbb ember úgy érzi, véleményt kell mondania róla. A legtöbben azt szokták ellenérvként felhozni, hogy könnyen előfordulhat, hogy a gyermeknek fél- vagy teljes árván kell felnőnie, hiszen ilyen életkorban a szülőkkel már bármikor, bármi történhet. További kifogás, hogy a szülő kilóg az óvoda-iskola két évtizeddel fiatalabb szülői közösségéből, a gyereknek kellemetlen lehet, hogy a szüleit a nagyszüleinek nézik.
A kritikusok szerint a késői szülés önzőség a fentiek fényében és csak azt a célt szolgálja, hogy a nő megélhesse a szülés, anyaság örömeit, miközben a gyermek érdekeit figyelmen kívül hagyja. Nem érdemes egymás életét külső szemlélőként bírálnunk, hiszen nem tudhatjuk, hogy kit milyen sors vezetett a késői szülőséghez. Napjainkban egyre több a reprodukciós probléma, a megélhetési gond, és a társtalálás is buktatókkal teli. Legyünk egymással toleránsak és türelmesek, és bízzunk abban, hogy annak is meg van a maga oka, ha egy kis lélek idősebb párt választ magának szülőül.
Szerkeszt., 30.03.2017
