Velencei karnevál ősi hagyománya

Velencei karnevál ősi hagyománya

0 | 222 Hívások

A Velencei karnevál ősi hagyománya

 

Kevés ember akad, aki nem hallott még az ősi hagyományokkal rendelkező Velencei karneválról. A turisták által kedvelt csodálatos és látványos esemény a farsangi időszakot öleli fel, egészen a keresztény vallásban húshagyó keddként megjelölt napig.Dél-Európa országaiban régen nagy kultusza volt a farsangnak, az egyik legnagyobb szabású vigasság volt abban az időben. A farsangi időszak januárban kezdődött és az előbb említett húshagyó keddig tartott.Történeti kutatások szerint egészen az ókori görögök Dionüszosz ünnepéig visszavezethető a karnevál ünnepének eredete. Abban az időben is a mulatságé volt a főszerep. A középkorban is nagy kultusza volt az álarcos, jelmezes mulatozásnak, ezekhez az egyház keresztény jelentést párosított. Ebben az időben még nagyon vallásosak voltak az emberek, de a farsang idején felszabadultan mulatozhattak.A reneszánsz korban a farsangi mulatozás, az álarcosbálok fő védnöke Firenzében Lorenzo II. Magnifico volt. A maszkos mulatságok megmaradtak az újkorra is, s maga a maszk a velencei karnevál fő jelképévé vált.

 

A Velencei karnevál fő eseményei

 

A Velencei karnevál egy óriási nagy színjáték, ahol mindent szabad és a nézők egyben aktív résztvevői is az eseményeknek.Régen húshagyó csütörtökön tartották a fő ünnepet, ami  a Szent Márk téren zajlott. Ide vonult az ünneplő tömeg, a menet elején virágokkal ékesített ökrök vonultak. Mikor a főtérre, a dózse palotája elé értek, akkor az ökröket lefejezték, mint áldozatokat. Napjainkra természetesen ezt a barbár szokást elhagyták, helyette a dózse üdvözlése után megszólalnak a harsonák és több száz léggömböt engednek útjára, az égbolt megtelik színekkel.Régen a műsor része volt, hogy egy kötéltáncos végigegyensúlyozott a Bazilika harangtornya és a Dózse-palota között kifeszített kötélen. Ma már ilyen nyaktörő mutatványra senkit nem köteleznek, helyette egy gipszgalamb gördül végig a drótkötélen. Miközben a galamb halad a drótkötélen, a tömeg a „Viva Venezia! Ciao Venezia!” mondatokat kiáltozzák. A tér közepe felett a galambból konfetti és szalagok hullnak az ünneplő tömegre. A Velencei karnevál egyik fő jelképe a maszk, mely mögé bárki büntetlenül elbújhatott. Az ünnepség zárásaként húshagyó kedd éjszakáján az ünneplők leveszik a maszkjukat és hangos kiáltozással búcsúznak egymástól.

 

Ki a Karnevál Hercege?

 

Az ünnepségsorozat egyik kulcsfigurája a Karnevál Hercege, aki a rendezvény első napján mindent megkap, ehet-ihat, amennyit bír, szórakozhat is. Húshagyó kedden viszont mindent elvesznek tőle, és búcsút intenek neki, ugyanis a Karnevál Hercege jelképezi a telet. Bíróság elé állítják, minden városban történt rosszért őt okolják, őt teszik meg bűnbaknak, és a végén máglya általi halálra ítélik. Természetesen nem egy húsvér embert égetnek el, hanem egy szalmabábut. Az emberek megsiratják a Karnevál Hercegét, majd seprűvel ütik a földet és közben kiabálnak, ugyanis a hiedelem szerint a herceg a halálba viszi a rossz dolgokat is.A 19. század végén, a köztársaság bukása után feledésbe merültek a karnevál hagyományai, de 1979 óta újra életre hívták a velenceiek ezt a nagyszabású látványos eseményt, melyre a világ minden tájáról érkeznek turisták.

 

 

Fotó: stock.adobe/Jaroslav Moravcik

Szerkeszt., 20.02.2020

Ehhez a cikkhez jelenleg nem tartozik hozzászólás.