2 | 2716 Hívások
A február 14-i Valentin-nap névadója Szent Bálint (Valentin), a szerelmesek védőszentje, aki ezen kívül az epilepsziások és a lelki betegek védelmezője is volt. A keresztény ünnep egy az ókori Rómában élt Szent Bálint terni püspökkel kapcsolatos legendán alapul.
Szent Bálint legendája
A legenda szerint a püspök a keresztény szokások szerint adta össze a szerelmeseket, köztük a katonákat is, akiknek pedig a császár rendelete szerint nem lett volna szabad megházasodniuk. A püspököt keresztény hite miatt II. Claudius császár börtönbe vetette, ahol ő a hite erejével visszaadta a börtönőre vak lányának látását. Kivégzése napja – február 14. – előtt üzenetet küldött a lánynak, amelyet "a te Bálintod" szöveggel írt alá. Az angolszász országokban honos Valentin-napi levélküldésben szintén megtalálható ez a formula ("Your Valentine"). A legenda nyomán Szent Bálint a XIV. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentje lett Franciaországban és Angliában. Bár Valentinust Magyarországon Szent Bálintként ismerik, angolszász hatásra a február 14-i ünnepet inkább Valentin-, mint Bálint-napként emlegetik.
Az ünnep ókori eredete
De február 14. már Szent Bálin kora előtt is ünnep volt. Az ókori Rómában két vallásos ünnepet is tartottak február 13 és 15 között: a Faunus és Lupercalia pásztorünnepeket. Utóbbi esemény célja az volt, hogy kiengeszteljék a farkas alakban megjelenő Lupercus istent, ezért a papok kecskebőr szíjakkal ostorozták a fiatal nőket, hogy a verés tisztaságot és termékenységet hozzon nekik. A lányok Juno templomába járultak, hogy jóslatot kapjanak arról, ki lesz számukra az igazi, a fiúk pedig tombolát húztak, amelyen hajadon lányok neve szerepelt, hogy megtudják, ki lesz a feleségük. A tombola által összeboronált párok a legenda szerint olykor valóban egymásra találtak.
Valentin-nap Magyarországon
Magyarországon a Valentin-nap az 1990-es években vált népszerűvé; azóta ezen a napon a szerelmespárok megajándékozzák egymást virággal, édességgel vagy kisebb tárgyakkal, de a romantikus vacsorák vagy más közös programok is népszerűek. Sokan nincsenek kibékülve azzal, hogy hazánkban is meghonosodott az ünnep; szerintük épp elég lenne, ha az Egyesült Államokban ünnepelnék, Halloweenhoz hasonlóan.
Valentin-nap Európában
Angliában az ünnep a XIV-XV. század óta népszerű: ez Geoffrey Chaucer költőnek köszönhető, aki egy költeményt írt társat kereső madarakról Madarak parlamentje címmel, amelyet a II. Richárd udvarában megtartott Valentin-ünnepségeken adtak elő. A virág ajándékozása pedig Samuel Pepys költőhöz köthető, aki 1667-ben egy szerelmes levelet írt feleségének, amelyre az asszony válaszul egy csokor virágot küldött neki. Az ünnep Németországban is népszerű: itt – Európa több másik országához hasonlóan – amerikai katonák terjesztették el a szokást a második világháborúban; és 1950-ben tették hivatalossá. Azóta szép lassan ott is a virág- és az édességboltosok kedvenc ünnepévé vált, hiszen jelentős bevételre tesznek szert ezen a napon. Bár ma már szinte bármit ajándékoznak egymásnak a párok a csokoládétól a plüssfigurákig, még mindig a virág, és azon belül is a vörös rózsa a legnépszerűbb ajándék. Finnországban nemcsak a szerelmespárok, hanem a barátok is megajándékozzák egymást. Olaszországban a szerelmesek hidakon találkoznak, és egy lakatot helyeznek el rajta kettőjük nevének kezdőbetűivel, majd a kulcsot a vízbe dobják.
Valentin-nap a nagyvilágban
Japánban is ünneplik február 14-ét, azonban ott ezen a napon a hölgyek ajándékozzák meg csokoládéval a kedvesüket, férfi ismerőseiket és kollégáikat, másnap pedig ők kapnak ajándékba fehér csokoládét. Azok számára pedig, akik egyik nap sem kaptak ajándékot, ott az április 14-i Black Day, azaz fekete nap, amikor is ezt a tényt gyászolva fekete szósszal készített tésztát, jajagmyeont esznek. Kínában is előszeretettel ünnepli a Valentin-napot a nyugati életstílust követő fiatalság. Brazíliában is létezik szerelmesek ünnepe; igaz, ott június 12-én tartják.
Foto: © Marco2811 - Fotolia.com
Szerkeszt., 13.02.2014
