1 | 9236 Hívások
Néhány évtizeddel ezelőtt még természetes volt, hogy a férfi elsősorban a család eltartásáról gondoskodott, a nő pedig a gyermeknevelésről. A férfi volt az idősebb, a magasabb, az erősebb, aki megszerelte a mosógépet; a nő pedig a fiatal és törékeny, aki vacsorával várta a párját, és elsimította a konfliktusokat. Ma azonban egyre többen élnek egyedül, így a férfinak egy kicsit nőnek, a nőnek pedig egy kicsit férfinak is kell lenni. Aztán, ha összekerülnek, már nem olyan egyértelmű, kinek mi a feladata.
A hagyományos férfi-női szerepek sokat lazultak az évek, évtizedek folyamán. Igaz, ma is szép számmal vannak olyanok, akik nőként idősebb férfit keresnek, de kevésbé „hagyományos” párokkal is egyre többször találkozunk. Ennek az lehet az egyik oka, hogy sokkal később alapítunk családot; sokszor nem a húszas, hanem inkább a harmincas éveinkben, sőt, akár a negyvenesekben. Tehát jellemzően nem a szülői házból megyünk férjhez vagy nősülünk, hanem családalapítás előtt éveket vagy akár évtizedekig élünk egyedül. Az egyszemélyes háztartások vezetőinek pedig helyt kell állnia bármilyen helyzetben, egyedül. Hiszen a férfira nincs, aki főzzön, vasaljon, vagy új zoknikat vegyen neki, ha azt látja, hogy a régiek mind elkoptak; a nőnek pedig senki nem húzza ki a széket a vacsoraasztalnál, nem szereli fel helyette a polcot, és nem védi meg éjjel az utcán.
Az egyszemélyes háztartások átka
Az egyenjogúsági törekvések, illetve az egyedülállókat előnyben részesítő fogyasztói társadalom - ha nem kell gyermekünk jövőjére félretennünk, sokkal többet költhetünk - egymást támogatva hozta létre a nőies férfit és a férfias nőt. Ma már semmi furcsa nincs abban, ha a férfi szoláriumba jár, arcpakolást használ, és hajat festet, és abban sem, ha a nő vezetői beosztásba kerül, kifesti a lakást, bokszolni jár, vagy megszereli a mosógépet. Lépten-nyomon ezt halljuk: valósítsd meg önmagad, vedd el, amit akarsz, légy magabiztos - legyél akár férfi, akár nő. Így nem csoda, ha egy idő után az egyedülálló megtanulja, hogy ha el akar érni valamit, csak saját magára számíthat; és bizonyos helyzetekben a férfi nőként, a nő férfiként viselkedik. Aztán, ha a fenti körülményekbe beleszokott - vagy belefásult - két fél találkozik, az évek gyakorlatát nehéz maguk mögött hagyni, és a nőnek engedni, hogy a férfi segítsen neki, a férfinek pedig, hogy a nő gondoskodjon róla.
Elfogadóbb a társadalom a felcserélt szerepekkel
Azonban a legtöbbekben maradt még annyi a régi, hagyományos szerepekből, hogy zavarja, ha valami nem azok szerint zajlik - hiába sokkal elfogadóbb ma a társadalom. Például, már senki sem várja el egy férfitól, hogy egyedül tartsa el a családot, akár még a saját párja sem. Ha viszont a nő keres többet, ez bánthatja a férfi hiúságát akkor is, ha élet- vagy házastársakként közös kasszán vannak. Szintén veszélyben érezheti férfiasságát az az úr, akinek a párja ügyesebben bánik a szöggel és a kalapáccsal egy lakásfelújítás során, mint ő. Ennek ellenkezője is jellemző: hiába vallja a nő, hogy a házimunka elsősorban az ő dolga, ha főállása és a gyermeknevelés mellett egyszerűen nincs energiája a lakást egyedül rendben tartani, és a férfi segítségére szorul.
A lényeg, hogy a férfi férfinek, a nő nőnek érezze magát párja mellett
Tégy, hogy léteznek - eredetileg - tipikusan női és férfi feladatok, amelyekre mind szükség van egy család életében: a vacsorát meg kell főzni, a fogast fel kell szerelni, a csekkeket be kell fizetni, új ruhát kell vásárolni. Azonban, hogy ezeket ma ki végzi el, minden pár esetén egyedi. Ha a beosztottként dolgozó férfit nem zavarja, hogy párja vezetőként többet keres; ha az apa nem tartja megalázónak, hogy ő maradjon otthon a gyerekkel; ha a nő szívesen vállal szerepet a lakásfelújításban, és vezeti a közös autót a családi kirándulások alkalmával; és ha a kapcsolat az adott pár esetén tökéletesen funkcionál így, nem számít, hogy néhány szerep felcserélődött. Ez azonban csak addig működik, amíg a férfi valóban igazi férfinak, a nő pedig igazi nőnek érzi magát párja mellett a fentiek ellenére is.
Foto: © Rido - Fotolia.com
Szerkeszt., 27.03.2014