Kötődéselmélet - Hogyan befolyásolja az Ön típusa a kapcsolatát?

Kötődéselmélet - Hogyan befolyásolja az Ön típusa a kapcsolatát?

0 | 90 Hívások

Kötődéselmélet - Hogyan befolyásolja az Ön típusa a kapcsolatát?

 

Az ember ösztönösen keresi a kötődést, ahogyan csecsemőként, kisgyermekként is tette, amikor kiszolgáltatott helyzetében élete és jólléte az édesanyján vagy gondozóján múlott. A kötődési ösztönt biológiai folyamatok hozzák létre, de felismerhetők benne a csecsemőkori kötődési minták, a későbbi személyes élmények, a környezeti hatások és a tapasztalatok is. Az idők folyamán például beleépülnek a személyiségbe azok a párkapcsolati tapasztalatok, amelyek nagyfokú önismeretre késztették a párokat, s ezáltal személyiségfejlődésen mentek keresztül. A párkapcsolati kötődési típusok tehát nincsenek kőbe vésve, gyakran változhatnak a partnerek személyiségével együtt, akár ötven felett is.

 

Minden egészséges ember természetes törekvése, hogy társat találjon magának, majd ketten együtt olyan kapcsolatot hozzanak létre, amelyben kölcsönösen kielégülnek a társas érintkezés, a szexuális élmények, és az intimitás iránti vágyaik. Amilyen egyszerűen hangzik, olykor annyira komplikált. Nem véletlen, hogy életünk egyik legfontosabb és legrizikósabb döntése a párválasztás.

 

A legegyszerűbb esetben biztonságosan kötődő emberek találnak hasonlóan biztonságos kötődésű párra vagy partnerre. Őket ugyanis az jellemzi, hogy magabiztosak, érzelmeiket bátran kifejezik, és sem az intimitás, sem a függetlenség megélése vagy megőrzése nem okoz gondot számukra. Nyitottak, kezdeményező készek és magabiztosak. A szerelem azonban nagy mester, nincs tekintettel a párok kötődési mintáira, ezért ritka, hogy ennyire ideális párkapcsolatok jöjjenek létre.

A másik típusba olyan személyiségű emberek tartoznak, akik szoronganak és aggodalmaskodnak egy párkapcsolaton belül. Ők gyakran alacsony önértékelésűek, kishitűek önmagukkal szemben, nagyfokú intimitást igényelnek, és folyamatosan visszajelzést akarnak kapni a kapcsolat biztonságáról. Ők azok a felnőttek, akik gyermekkorukban nem élték át a biztonságot és a szoros testi-lelki közelséget.

 

Vannak olyan személyek, akik elutasítóak és elkerülik a kapcsolatokat. Ők azok, akik hangsúlyozzák a függetlenségük megőrzését, tagadva a szoros, intim kapcsolat szükségességét. Ez a típus gyakran csak az elutasítástól való félelmében ragaszkodik olyan görcsösen az önálló életviteléhez, elszalasztva ezzel a párkapcsolatok nyújtotta közös élmények megélését, legyen az testi vagy lelki együttlét.

 

Vannak még bizalmatlan és elkerülő típusok, akik gyakran saját maguk előtt is letagadják az érzelmeiket, és kifejezni sem képesek azokat, csak nagyon nehezen. Jóval kevesebb intimitást igényelnek, mint egészebb társaik. Gyakran áll a viselkedésük hátterében gyermekkori lelki sérülés, veszteség, esetleg szexuális bántalmazás. Ennek ellenére ugyanúgy vágynak szerető társra, mint bárki más.

 

Mégis tudjuk jól, hogy egy meghitt együttlétnek a kedvessel semmilyen más élmény nem lehet riválisa. Annak, amit két ember szeretetből, összetartozás érzésből nyújtani tud a másiknak, nincs párja, és ezek azok az érzések, érzelmek, amelyek miatt érdemes még a kockázatot is vállalni az esetleges párkapcsolati kudarcokért.

De miért ne sikerülne, ha két ember testi és lelki vonzalmat érez egymás iránt, és érzéseit, gondolatait, testi gyönyöreit szeretné megosztani egy szerető társsal? Vágjon bele!

 

 

Fotó: Syda Productions / fotolia.de

Szerkeszt., 19.03.2020

Ehhez a cikkhez jelenleg nem tartozik hozzászólás.