Kompromisszum vagy együttműködés a párkapcsolatban?

Kompromisszum vagy együttműködés a párkapcsolatban?

6 | 8670 Hívások

A párkapcsolatok kihívásai és lehetőségei manapság

Az utóbbi időben sok szó esik a párkapcsolatokról különböző fórumokon, hiszen mindenkinek szüksége van rájuk, ám mégis gyakran problémás és érzékeny területet érintenek. Sajnos a helyzet csak romlik, amit a házassági statisztikák is alátámasztanak. A házasságkötések száma csökken, miközben a válások aránya növekszik.

Szakértők szerint akkor működőképes egy párkapcsolat, “ha a felek éppen azt teszik bele, amit tudnak, létrehozva ezzel egy egyensúlyi helyzetet. Ez azt is jelenti, hogy mind a pozitív, mind a negatív élményeket, érzelmeket visszaadjuk a párunknak. Megosztjuk tehát egymással, mi mindenre vágyunk, mit szeretnénk, illetve mi az, amit nem tűrünk el egy párkapcsolatban.” ..

 

A Lehetőségek illúziója

A mai világ becsapós lehet, hiszen azt sugallja, hogy rengeteg lehetőség áll előttünk. Ez kétféleképpen hat ránk: egyrészt nem kell aggódnunk, ha valami nem sikerül, mert jön másik lehetőség, másrészt állandóan attól tarthatunk, hogy valamit elszalasztunk. Mindkét hozzáállás felszínességre késztethet, hiszen ha mindig készen állunk a váltásra, nem tudunk igazán elmélyülni egy kapcsolatban. Csak azok tapasztalhatják meg az igazán értékes élményeket, akik képesek hosszú távú kapcsolatot kialakítani és fenntartani.

Ezen felül a lehetőség csak a kezdet, pontosabban a kezdet előtti pillanat. A mai világban azonban úgy tűnik, mintha a "boldogan éltek..." után nem az jönne, hogy "... míg meg nem haltak", hanem hogy "... míg nem szakítottak" vagy "... míg el nem váltak".

 

Régen és Most

Még alig száz évvel ezelőtt Magyarországon a házastársakat gyakran a szülők választották ki egymásnak. Az ilyen kapcsolatokban ritkán született valódi szerelem, de mindkét fél törekedett a kapcsolat működőképessé tételére, hiszen a válás ritka volt. Bár ezek a házasságok másfajta kompromisszumokat igényeltek, nem kétséges, hogy sok mindenről le kellett mondaniuk a feleknek, gyakran nem is kérdés volt, hogy "összeillenek-e".

Napjainkban természetesnek vesszük a nagyszüleink által kivívott szabadságjogot az önálló párválasztásra, mégis úgy tűnik, mintha ez a nagy szabadság elbizonytalanított volna bennünket. Sokan meggondolatlanul ugranak bele a házasságba, rövid idő és kevés közös tapasztalat után. Még ha nem is gondolja így az ember, de a lehetőség mindig adott: legfeljebb elválunk.

 

De kell a kompromisszum..

Természetesen vannak olyan helyzetek és események, amelyekből egyértelmű, ha egy házasságot nem érdemes folytatni. A bántalmazást, az erőszakos hatalmaskodást és a szélsőséges alá-fölé rendeltséget egyik félnek sem szabad eltűrnie, de az igazi ok a szakításra majdnem mindig az együttműködés hiánya.

Akármilyen alapokon is jön létre egy kapcsolat vagy házasság, kompromisszumokra mindig szükség van. Az idő múlásával is, nem csak a kezdeti összecsiszolódás idején, legfeljebb a későbbiekben már kevésbé fájdalmas, vagy egyértelműbb, hogy miről miért cserébe kell lemondanunk.

Fontos azonban, hogy a kompromisszum önmagában nem elég, sőt, meg is mérgezheti a kapcsolatot. Ha az egyik fél túl sokat vállal a béke érdekében, az évek alatt alááshatja a szeretetét, sőt, gyűlöletbe is fordulhat. Ezért rendkívül fontos, hogy a partnerek között szoros együttműködés és folyamatos egyeztetés legyen arról, hogy mi fontos a kapcsolatban és mi nem, hogy ne legyenek fölösleges áldozatok és hosszú távon is megmaradhasson a harmónia.

 

Hogyan kezeljük a kompromisszumokat

Sokunkat indított útnak a nagyanyánk azzal a mondattal, hogy "az asszonynak tűrni kell". Ez azonban gyakran a házasság tönkremeneteléhez vagy a társak teljes elszeparálódásához vezetett. Aki tűr, az ellenségessé válik, és nem kész az együttműködésre, valamint képtelen nyíltan és emberséggel kiállni az érdekeiért.

 

Tekintsünk a társunkra partnerként. Még konfliktus esetén is próbáljuk elkerülni, hogy azt gondoljuk, ő rosszat akar nekünk, önző vagy rossz ember. Fogadjuk el, hogy ő is ember, hiányosságokkal és gyengeségekkel, ahogy mi magunk is. Nem kell a reakcióiból messzemenő következtetéseket levonni, de mindig meg kell próbálni egyeztetni, ha valami rosszul esett.

 

Ne feledjük, hogy partnerünket mi választottuk és szeretjük. Tudjunk hinni abban, hogy a párunk jó ember, aki jóra törekszik, még ha más utakon is, mint mi. Hagyjuk meg neki a szabadságát és mozgásterét, mert az biztos hogy ez csak előnyére válhat a párkapcsolatnak!

 

 

 

Fotó: Adobe Stock / Sepi

 

Szerkeszt., 16.05.2024