Ötvenen túl már fontosabb a belső világ?

Ötvenen túl már fontosabb a belső világ?

2 | 226 Hívások

Ötvenen túl már fontosabb a belső világ?

Ötven felett már egyre többet gondolkodunk, elmélkedünk, filozofálgatunk az élet nagy dolgairól, na meg persze az apró-cseprőkről úgyszintén. Mostanra már többször változott a világlátásunk, többször változtattunk a nézőpontunkon és százszor döntöttük el, hogy holnaptól minden más lesz.

 

Azon tűnődünk, vajon hova lett az a sok év, ami mögöttünk van, hiszen egy pár pillanatnak tűnik az egész. Azt már régóta tudjuk, hogy az életben az egyetlen állandó dolog a változás, de néha még rácsodálkozunk, hogy semmi sem a régi már. Többek között, amikor a tükörbe nézünk, ki az a néni, vagy őszes öregúr, aki visszatekint ránk? Valahonnan ismerős, olyan mintha anyámra hasonlítana, vagy nagyapámra…. Na, ilyenkor fáj egy kicsit a pillanat, amikor rádöbbenünk, hogy magunkat látjuk viszont.

 

Beletelik egy kis időbe, amíg megnyugtatjuk magunkat, hogy a belső érték a fontos és nekünk az van bőven, gondoljunk csak a sok év tapasztalatára, a sok év alatt megszerzett tudásra és elsajátított képességekre.  Sajnos ez a nyugalom jó, ha kitart a következő kirakatüvegig. Állandónak semmiképpen sem mondható.

 

Persze, – csakúgy, mint a focinál – mindkét oldalnak vannak drukkerei és ellendrukkerei. Van, aki szerint ebben a korban a belső értékeket kell nézni és nem számít a külső, de van, aki szerint éppen olyan lényeges a külcsín, mint korábban. Hölgyeim és Uraim az igazság – szokás szerint – ott pihen a két oldal között, középen.

 

Nem vonja kétségbe senki, hogy ebben a korban nagyon fontos a belső világunk és talán egy icipicit megalkuvók leszünk a külsőt illetőleg, de azért az sem jó, ha egyáltalán nem foglalkozunk azzal, hogy hogyan nézünk ki. Lehet, hogy nem azt nézik meg a hölgyek, hogy milyen bicepsze van egy ötvenes pasinak, de ha sármos, stílusos, jól öltözött, nagyobb esélye van, hogy megmutassa belső világát egy hölgynek, mintha elhanyagolt vagy igénytelen.

 

Ugyanígy a hölgyek esetében is: az elegancia, vagy csupán egy jól megválasztott frizura és smink jobban felkelti az urak figyelmét, mintha roppant szép belső értékekkel, ám slampos külsővel rendelkezünk.  Valamire azonban érdemes odafigyelni: nekünk, ötveneseknek, soha nem a fiatalabb korosztályokkal kell versenyeznünk, hanem saját magunkból megmutatni a jobb verziónkat. Nincs annál szomorúbb látvány, amikor egy középkorú nő tinédzsernek akar látszani. Vagy amikor egy ötvenes férfi izompólóban feszít.

 

A cél egyfajta megtalált harmónia kell, hogy legyen: lelki béke egy jól szervizelt külsőbe csomagolva.

 

Ha összhangba tudjuk hozni belsőnket a külsőnkkel, ha elfogadjuk a korunkat és nem harcolunk az idő múlásával, hanem megpróbáljuk kihozni a legjobbat magunkból és a mindennapjainkból, máris nem lesz olyan borzasztó belenézni a tükörbe. Találjunk magunknak például egy olyan mozgásformát, ami nem csak testünket tartja karban, de lelkünknek is jót tesz, arról nem is beszélve, hogy kiváló alkalom ismerkedésre, barátokat, vagy akár szerelmet találni. Próbáljunk ki új dolgokat, keressünk új hobbit, vagy akár tanuljunk nyelveket, a lényeg, hogy ne gubózzunk be otthon, a négy fal között, miközben elmúlt fiatalságunkat siratjuk. Az idő múlását megakadályozni nem tudjuk, ezért küzdeni vele balgaság lenne.

 

 

 

 

 

 

 

Fotó: Adobe Stock / Agsandrew

  

Szerkeszt., 01.07.2021

Merlegelo
0 | 02.07.2021, 07:06

Szerintem is helytálló valamennyi megállapítás. Viszont ahányan vagyunk, annyiféle helyzet adódik. És azokat mindenkinek másképp kellene összhangba hozni. De hogy az mennyire sikerül, hát embere válogatja. Közben az idő meg telik, és ahogy azt nagy költőnk is megfogalmazta " nem vár " !