4 | 7308 Hívások
A szeretet erejét és a szerelem örök szükségét járványok, háborúk és válságok közben és után is újra fel kell fedeznünk önmagunknak
Mi a kiút?
Felmerülhet a kérdés, hogy mégis milyen következtetéseket érdemes levonnunk a társadalmakat érintő eseményekből a saját magunk, egyéni szintjére?
Vajon azt, hogy csak magunkra számíthatunk?
Vagy esetleg azt, hogy soha ne bízzunk senkiben?
Vagy azt, hogy a barátságok többet érnek?
Vagy mit?
Nos, mi itt, ezen az oldalon egy valamiben biztosan hiszünk. Vagyis két valamiben: a szeretet és a szerelem erejében.
Lehetséges, hogy a járványok, háborúk és ránk váró válságok közepette meg kell tanulnunk újra szeretni. Meg kell tanulnunk, hogy valójában mi a szeretet, és meg kell tanulnunk még azt is, hogy milyen fontos szerelembe esni.
Sokan hiszik azt, hogy a szerelem csak a fiatalok kiváltsága és kell hozzá egy csipetnyi tudatlanság, naivitás és persze tomboló hormonok, de a szerelem igazából az elme tudománya. Szerelmesnek lenni egy testi és szellemi folyamat.
A világ azon munkálkodik, hogy elfelejtsük ezt a folyamatot, és ez azért baj, mert a rengeteg kihívás révén tényleg le tudunk szokni arról, hogy az életünk legfontosabb dolgaival foglalkozzunk!
A biztonság bizonytalansága
Mindannyian biztonságra vágyunk – és erről mostanság naponta megbizonyosodhatunk.
De tudjuk egyáltalán, hogy mi számunkra a biztonság? A bolti árak láttán minden nap elhitetjük magunkkal, hogy az anyagi biztonság a legfontosabb, és nyilván fontos is, de biztosan nem az a legfontosabb. A nap végén, egyedül a sötét szobában előjönnek a valódi biztonság-igényeink:
– Bárcsak magához ölelne valaki, jó szorosan!
– Bárcsak lenne kire támaszkodnom, akár csak egy jó beszélgetés erejéig!
– Bárcsak hinne valaki bennem feltétel nélkül és odaadóan!
– Bárcsak horkolna mellettem itt valaki, hogy tudjam, sosem vagyok egyedül!
– Bárcsak reggelente látnék a magamé mellett még egy kócos és gyűrött fejet!
– Bárcsak ne egyedül kellene cipelnem a terheket!
– Bárcsak együtt nevethetnék valakivel, akiről tudom, hogy mindig velem nevet!
– Bárcsak megoszthatnám a gondolataimat valakivel, aki hasonlóan gondolkodik!
– Bárcsak vitatkozhatnék fesztelenül a világ nagy dolgairól!
– Bárcsak lenne még itt két szorgos kéz az enyémen kívül!
– Bárcsak gondoskodna rólam valaki, ha bajban vagyok, aki közben fel is tud vidítani!
– Bárcsak járhatnának a gondolataim valaki máson, végre túllépve a saját korlátaimon!
– Bárcsak lennének közös terveim valakivel!
Ha az ember őszinte önmagával legalább a magányos estéin, akkor rájön, hogy nem a csirke far-hát árán szokott borongani. Hanem azon, hogy egyedül van. Mert minden nehézség osztódik, ha van kivel megosztanunk.
A világ társadalmainak rengeteg új dolgot kell megtanulnia önmagáról, és természetesen abba kell hagynunk a Föld kizsákmányolását is, és önmagunk kizsákmányolását is.
De ezer évvel ez előtt is a szerelem volt az, ami képes volt falakat is leomlasztani, és ezer év múlva is a szerelem lesz az, amit sosem vehetnek majd el tőlünk még az algoritmusok sem.
A szeretet erejét és a szerelem örök szükségét járványok, háborúk és válságok közben és után is újra fel kell fedeznünk önmagunknak.
Az, hogy a szeretetet és a szerelmet például online találjuk meg, az 50plusz-klub társkereső oldalon, az már szinte csak részletkérdés.
Szeressen! Essen szerelembe! Értékelje át az életét úgy, ahogy arra valóban szüksége van! Minden sokkal könnyebb lesz, ha van kit szeretni és van, aki szeressen bennünket!
Fotó: Abobe Stock / Rido
Szerkeszt., 02.11.2022
