Miért nem sikerül párt találni?

Miért nem sikerül párt találni?

9 | 763 Hívások

Miért nem sikerül párt találni? Lehet, hogy ebbe a pár dologba is bele kéne gondolnia…

Sokan érezhetik sikertelennek magukat a pártalálásban, pedig, lehet, hogy csak néhány viszonylag könnyen betartható szempontot kellene újra-fogalmazniuk a kívánt eredmény eléréséhez.

Lássuk, mi lehet a gond!

 

Túl kritikusak vagyunk. 

Amikor sok tapasztalat, esés, bukás vagy éppen siker van már a hátunk mögött, könnyen előfordulhat, hogy másokkal szemben is gyakrabban fogalmazunk meg kritikát. Pedig, lehet, hogy a másik csupán más kultúrában nőtt fel, más dolog számít neki ugyanúgy természetesnek. Felesleges már ebben a korban kritizálnunk a másikat – ha valamilyen szokásáról úgy gondoljuk, hogy semmiképpen sem fogunk tudni együtt élni vele a jövőben, akkor inkább próbáljunk más partnert keresni! Ilyenkor már az embernek kialakult a személyisége, erről tudjuk eldönteni, hogy szimpatikus-e nekünk vagy sem.

 

Túl sok az elfoglaltságunk. 

Sokan még ebben az életkorban is túl sokat dolgozhatnak, pláne, ha vállalkozók. De akár a felnőtt gyerekek sorsának egyengetése vagy az unokák felvigyázása is lekötheti túlzottan az időnket. Próbáljunk időt szánni magunkra és a párkeresésre is, hiszen sajnos ez is egy időigényes folyamat – később lehet, hogy az új partnerünk is szívesen segít majd az időterheink csökkentésében.

 

Megszoktuk az egyedüllétet. 

Nehezünkre esik már az alkalmazkodás, a másik fél, számunkra sokszor értelmetlennek tűnő szokásainak figyelembevétele. Ha a tökéletes alkalmazkodás életünk derekán már kissé nehézkessé is válhat, minimálisan azonban érdemes arra törekedni, hogy legalább azokat az apróságokat próbáljuk elnézni a másiknak, amelyek bennünket igazából különösebben nem is zavarnak, nem nehezítik meg a mindennapi életvitelünket. Nem érdemes játszmákba és hatalmi harcokba belemenni apróbb dolgok miatt, nem kell a vélt fölényünket fitogtatni, hiszen két érett, felnőtt emberről van szó.

 

Magunkkal milyen a kapcsolatunk? 

Sokszor az önbizalomhiány, illetve egyfajta megkeseredettség szab gátat egyáltalán annak, hogy elkezdjünk párt keresni. Később pedig emiatt is érezhetjük azt, hogy nem találjuk meg az ideális társat, hiszen szinte mindig mindenkit rossznak látunk. Pedig a másik sokszor csak a magunk tükörképe: ha magunkkal rossz viszonyban vagyunk, másokat is nehezebb lesz elfogadni. Törődjünk az alakunkkal, külsőnkkel, járjunk fodrászhoz, jelenjünk meg mindig ápoltan! Ha jól érezzük magunkat a bőrünkben, több lesz az önbizalmunk, könnyebb lesz más valakit elfogadni. Ha súlyosabb lelki gondjaink vannak, megéri pszichológushoz fordulni.

 

Családi drámák. 

Figyeljük meg, hogyan viszonyul a kiszemelt társunk a családunkhoz, legjobb barátunkhoz! Ha a felnőtt gyermekeinket nem fogadja el, szüleinket vagy unokánkat próbálja rossz szándékkal manipulálni a saját elfogadtatása érdekében, akkor nincs apelláta, azonnal szakítani kell! Hibázni mindenkinek lehet, de a szándékos gonoszságot, a rossz szándékot nem szabad tolerálni, hiszen a család támogatásának, jelenlétének az elvesztése borzalmas lehet! Gondoljuk át, ki vagy mi a fontosabb!

 

Ötven éves kor felett sok szempontot át kell tehát értelmeznünk akkor, amikor párt keresünk – hiszen nyilván más életszakaszban vagyunk, mint azok a fiatalok, akik általában életük első társát választják ki éppen. Ha azonban több dolgot is figyelembe veszünk, sikeresebbek lehetünk!

 

 

 

 

 

 

Szerkeszt., 16.05.2019

Ehhez a cikkhez jelenleg nem tartozik hozzászólás.