50 felett is megtalálhatja az igazit!

50 felett is megtalálhatja az igazit!

3 | 692 Hívások

50 év felett is megtalálhatja az igazi, őszinte szerelmét! Elmondjuk, mire figyeljen!

 

Minden életkorban lehetünk társtalanok, magányosak. Ennek számtalan oka lehet, egyik miatt sem szabad kellemetlenül vagy rosszul éreznünk magunkat, szégyellni pedig semmi esetre sem kell. Ötven év felett ráadásul abban a szerencsés helyzetben is vagyunk, hogy jelentős mennyiségű élettapasztalatot gyűjthettünk. Így sokkal pontosabb elképzelésünk is lehet már azzal kapcsolatban, hogy mit várunk a leendő társunktól, kitől vagy mitől éreznénk magunkat igazán boldognak.

Lássuk tehát, mit tehetünk akkor, ha különböző élethelyzetekben vagyunk egyedül!

 

Az első szerelmet keressük 

Első olvasásra talán meglepőnek tűnik, de előfordulhat, hogy nem sikerült még párt találnunk. Semmi esetre se keseredjünk el, ez nem szégyen! Érdemes lehet alaposan átgondolni, kit vagy mit keresünk. Megfigyelhetünk a környezetünkben más párokat, illetve a saját korábbi hibás elképzeléseinkből is tanulhatunk. Próbáljuk pontosan megfogalmazni, ki és mi tenne boldoggá, ezzel már óriásit léphetünk előre!

 

Válás után 

Előfordul, hogy egy hosszabb, komolyabb kapcsolat zátonyra futott, és ezt követően szeretnénk ismét társat találni. Ez esetben fontos lehet időt adni magunknak a regenerálódásra, a családi viszonyok esetleges rendezésére. Ha pedig társat keresünk, nem célszerű eltitkolni a családi állapotunkat, még akkor sem, ha nem feltétlenül az első randevún szeretnénk ezt közölni. Ha valakinek ugyanis ellenérzése van ezzel kapcsolatban, akkor az később tovább súlyosbodhat amiatt, hogy úgy érzi, eltitkoltuk előle mindezt. Legyünk tehát egyenesek – ezzel időt és bizalmat nyerhetünk!

 

Veszteség után 

Sajnos, az is lehetséges, hogy életünk szerelme, férjünk vagy feleségünk életét vesztette. Ebben az esetben vagyunk talán a legnehezebb helyzetben, hiszen a gyászon nagyon nehéz túllépni. Ne legyen viszont lelkiismeret-furdalásunk akkor, ha egy idő után úgy érezzük, nem bírjuk egyedül és szükségünk van egy szerető társra! Ne felejtsük el, hogy a házassági esküben is az szerepel, hogy „holtomiglan-holtodiglan”! Még a legtöbb vallás elöljárói is azt az álláspontot képviselik, hogy ez esetben megengedett az újra-házasodás – bár talán a gyászévet célszerű kivárni ezzel, főleg, ha kis faluban élünk. Bizonyára az elhunyt is örülne annak, ha boldognak látna bennünket, ha valaki mástól megkapjuk azt, amit ő már sajnos nem tud megadni!

 

Gyerekekkel 

Minél kisebb gyermekeink vannak, annál inkább fontos, hogy az ő igényeiket is számításba vegyük a társkeresésnél. Ha a leendő társunk jól kijön a gyerekekkel, az pozitívum, de még nem minden! Figyeljünk arra is, hogy a gyerekeink hogyan látják őt – ez egyúttal segíthet abban, hogy ne csak a rózsaszín szemüvegen át lássunk mi sem! Ne ellenségként tekintsünk ilyenkor a gyerekeinkre – ők jól ismernek minket, és egyáltalán nem biztos, hogy rosszat akarnak! Rájuk is tartozik a dolog, hiszen a mostohaanyjukról vagy -apjukról lesz szó! No meg, az is kérdés, vajon megéri-e egy új kapcsolat miatt elveszteni a gyerekek bizalmát, később a társaságát! Érdemes mérlegelni.

 

Összességében tehát elmondható, hogy a társkeresés ötven fölött sem reménytelen, sőt, akár jobban is sikerülhet, mint tini korunkban. Felnőtt fejjel, a gyakorlati szempontokat figyelembe véve is találhatunk olyan társat, akit nemcsak mi, hanem a családunk is kedvelni fog. Így nem borul fel a kényes egyensúly, illetve mindnyájan egy boldog, harmonikus életet élhetünk.

 

Szerkeszt., 25.10.2018

Ehhez a cikkhez jelenleg nem tartozik hozzászólás.