A nevetés gyógyít!

A nevetés gyógyít!

6 | 1357 Hívások

A nevetés és a mosoly, egy cinkosan megvillanós szempár gyógyír annak is, aki „viseli” és annak is, aki kapja. Megmelengeti a szívünket és jobb kedvre derít, ha ránk mosolyognak, de tudósok bebizonyították, hogy a mosoly visszafelé is hat: azaz, ha nem is jókedvünkben mosolygunk, ez a gesztus endorfintermelésre készteti a szervezetünket. Nézzük, milyen jó oldalai vannak a nevetésnek, kacagásnak, kuncogásnak, mosolygásnak, bazsalygásnak, somolygásnak és még sok hasonló szinonimával fémjelezhető gesztusainknak!

 

A mosoly pszichológiája

 

Ahogy már a bevezetőben említettük, már egy enyhe mosoly is – ha rendszeresen és kitartóan alkalmazzuk – enyhíti a feszültségünket, jobb kedvre deríthet és megváltoztathatja a világhoz való hozzáállásunkat. Ha mosolyogva állunk hozzá valamilyen történéshez, valószínű, hogy pozitív kimenetele lesz, hiszen egyszerűen a dolgok kedvező oldalára irányítja a figyelmünket.

A spirituális gondolkodók azt állítják, hogy nincs objektív világ, hiszen mindannyian máshogy látjuk ugyanazokat a dolgokat, sőt, mi több mi magunk vonzzuk be az életünk eseményeit és szereplőit is. Ha ebből indulunk ki, könnyen elképzelhetjük, hogy a mosolyogva élt élet mennyiben más, mint a savanyú ábrázattal való közlekedés. Az előbbi esetben valószínű, hogy a világ is visszamosolyog ránk, és mi sokkal könnyedebben és gördülékenyebben tudunk bekapcsolódni az életünk áramlataiba.

 

A nevetés fiziológiai hatásai

 

Bár ritkán törődünk vele, de a nevetésnek komoly fiziológiai velejárói és következményei vannak. A kacagás kemény fizikai munka, megdolgoztatja a hasi- és mellkasi izmokat, ahogy felszínesen és kapkodva szinte préseljük a levegőt a ha-ha-ha vagy ho-ho-ho, esetleg hö-hö-hö hangok kiadása közepette. Ennek a masszív izomtevékenységnek tudható be, hogy a nevetés hatásaiból szinte minden belső szerv részesül, gyakorlatilag mint egy jó masszázsból.

A nevetés megmozgatja a beleket, növeli a vérkeringés intenzitását, miközben különféle hormonok termelésére serkenti a szervezetünket. A vércukorszint csökken, és az egészséges sávban stagnál még egy jó darabig a falrengető hahotázás után. Immunerősítő hatását tanulmányok igazolják, sőt – Norman Cousins világhírű orvos saját súlyos krónikus betegségével kapcsolatos írásaiban is olvashatunk róla, hogy – erőteljes fájdalomcsillapító hatással bír.

A zárt hangszálak között átpréselt levegőnek olyan frekvenciájú rezgése van, amely hasonlatos a zenei hangokéhoz, így a nevetés hasonló hatással van a testünkre és a lelkünkre is, mintha egy csodálatos, nyugtató, lélekemelő és vidám zeneművet hallgatnánk.

 

A nevetés korfüggő, vagy nem?

 

A csecsemők születésük után pár órával már képesek mosolyogni, bár ez még nem tudatos tevékenység. Kb. három hónapos koruk környékén válnak képessé arra, hogy fogadják a körülöttük lévők mosolyát, és viszonozzák is azt, és ez után már nem kell sokat várni az első, csilingelő kacagásra sem. A kisgyermekek bármikor képesek szívből kacagni, ebben még az sem akadályozza meg őket, ha egy pillanattal korábban még valami, a számukra tragédiába illő dolog történt velük, és a könnycseppek még ott rezegnek a pilláikon.

Ahogy a gyermek növekszik, megtanulja kontrollálni az érzelmeit, és sajnos a mi kultúránk elég erősen ebbe az irányba tolja az érés útján haladó kis embert. Meglehetősen elszeparált világunk nehezen érti meg és gyakran furcsának találja, ha valaki sokat mosolyog vagy gyakran nevet. Még az sem ritka, ha félnótásnak bélyegzik azt, akinek látványos – vagy éppen mindenki által észrevehető – ok híján húzódik mosolyra a szája.

Természetesen, akinek sok gond nyomja a vállát, attól nem várható el, hogy reggeltől estig mosolyogjon mint a vadalma, de igenis, akár tudatosan is meg kell találnunk az öröm pillanatait, ha nem akarunk öreg korunkra besavanyodni. Sajnos elég gyakori, hogy idős éveire egyedül marad valaki, és alig-alig találkozik emberekkel, nincs kire mosolyognia, de még egy szempár sincs, amelybe belenézhetne, és nagyrészt elesik a fentebb felsorolt előnyöktől.

Ugyanilyen sokszor fordul elő, hogy már akár az ötödik ikszet elérve is olyan sokat szenved az ember, vagy éppen olyan sok gond nyomja a vállát, annyira fásult vagy fáradt, hogy nem csak nem jut eszébe mosolyogni, hanem felvesz a világgal szemben egy morcos, ellenséges magatartást. Ha megfigyeljük, kis hazánkban igen sok érett vagy idős embert látni a szája mellett elfutó mély dac-ráncokkal.

Az igazi odafigyelést és gondoskodást többek között pont ez jelentené, akár a fiatal korosztálynak az idősebbekkel szemben, akár a bölcs öregeknek a fiatal felnőttek irányában: emlékeztessük egymást a mosoly élvezetére, gyermekkor felszabadult nevetésére, gyakoroljuk együtt a gyógyító, varázslatos nevetést!

 

Fotó: Monkey Business

Szerkeszt., 10.12.2015

meeely
0 | 13.12.2015, 10:36

Léteznek hahota klubok országszerte, sőt világszerte. Egy indiai orvos a megalapítója.