Jógapózok kezdőknek 2.

Jógapózok kezdőknek 2.

3 | 1334 Hívások

Ha otthoni jógagyakorlásba kezdünk, nagyon fontos, hogy a kiválasztott pózokat nagy pontossággal végezzük el. Az ászanák lényege nem a kívülről látható, elnagyolt testtartás felvétele és kitartása, hanem az, hogy minden testrész, minden vonatkozó izom a megfelelő módon vegyen részt a pozíció kialakításában. Ha kezdők vagyunk, és a pózokat csak az előnyös hatások miatt végezzük, nem biztos, hogy el fogunk merülni a testünkben végbemenő energiaáramlás mikéntjében de fogadjuk el, hogy pl. a kéz aktívan tartása, vagy a végbél záróizomzat megtartása nagyon is fontos momentum ezekben a folyamatokban.

Igyekezzünk úgy kitartani az ászanákat hogy a figyelmünket újra és újra végigjáratjuk az egész testünkön, és ismételten kiigazítjuk az esetleges lazulásokat, elmozdulásokat. A következő leírásokban igyekszünk kitérni ezekre, de bővebb információért ajánlott felkeresni a szakmai jógaoldalakat vagy a különféle tárhelyeken fellelhető oktató videókat.

 

Harcos póz

 

A jógában ugyanannak a testtartásnak különféle változatai egymás mellett szerepelnek, így többek között a Harcos pózból, a Fa tartásból, a Hal tartásból, az Asztal tartásból és még számos más ászanából vannak különféle változatok. Ezek a verziók arra szolgálnak, hogy a tartás valamilyen hatását még erőteljesebben kihasználják vagy éppen a gyakorlatot végzők „gyengeségeit” kiküszöböljék (pl. gyenge csukló, rövid karok stb.).

 

Hogy végezzük?

 

Álljunk széles terpeszbe (jó ha a pózt egy csupasz fallal szemközt végezzük, hogy legyen viszonyítási alapunk, de ne álljunk túl közel hozzá), a lábfejeink legyenek merőlegesek a fal síkjára. A jobb lábfejet fordítsuk teljesen kifelé, hogy párhuzamos legyen a fallal. A másikat pedig 45 fokos szögben fordítsuk el jobbra. Akkor állunk jól, ha a jobb láb felezővonalán át húzott egyenes félbe vágja a bal lábfejünket. Ügyeljünk arra, hogy mindeközben a csípő és a felsőtest ne forduljon ki jobbra, azaz maradjon párhuzamos a fal síkjával. Hajlítsuk be a jobb lábat, úgy, hogy a testünk súlypontja középen maradjon, azaz mindkét lábra egyformán támaszkodjunk. Így a jobb láb alsó lábszára függőleges marad, a comb merőleges lesz az alsó lábszárra (párhuzamos a talajjal), míg a másik láb nyújtva marad. Ha szükséges korrigáljuk a terpesz nagyságát. Emeljük fel a kinyújtott karjainkat oldalsó tartásba, az ujjak legyenek nyújtva, a tenyerek nézzenek lefelé. A fejünket fordítsuk teljesen jobbra, tekintetünkkel kövessük a jobb kezünk által mutatott irányt.

 

Mire figyeljünk?

 

A bal láb legyen teljesen nyújtva, mindkét talp teljes egészében a talajon marad. Mindkét kéz feszesen kinyújtva, ujjainkkal a távolba törekszünk, így a vállöv és az egész kar aktív lesz. A nyújtott lábat ugyanúgy megfeszítjük mint a behajlítottat. A behajlított láb ne dőljön be a fal felé, a térd legyen a boka fölött, a láb egésze a lábfej irányába néz. A mellkast igyekezzünk kitárni, a vállakat hátrahúzzuk és leengedjük.

 

Milyen hatásokra számítsunk?

 

A harcos póz erőteljesen igénybe veszi a lábakat, így erősíti és formálja annak izmait. Javítja a tartást, tonizálja a hát és a kar izmait is. Erősíti a bokát és a térdet, javítja a tartást, izmosítja a hátat és a hasat. Idősebbek számára mindez azért hasznos, mert rugalmassá és lendületessé teszi a mozgást, javítja az egyensúlyérzéket, illetve az egyensúly megtartásának (a mozdulatok korrigálásának) képességét. A mozdulat energetizálja az összes belső szervet, erősíti a szívet és a tüdőt, élénkíti és tisztítja az alhasi csakrákat. Sokan örülni fognak, hogy a csípőtáji zsírpárnákat is csökkenti. Szívproblémák és magas vérnyomás esetén kerüljük az alkalmazását.

 

A macska póz (angolul Macska és Tehén kombinált póz)

 

Az ászanákat a legtöbb esetben felvesszük, kitartjuk majd lebontjuk, ebben a gyakorlatban azonban a légzés váltakozásának megfelelően váltogatjuk a póz egy részét. Érdekesség, hogy hazánkban ezt a váltott pózt egy néven emlegetik, pedig tulajdonképpen azonos alapálláson két póz váltogatása zajlik a gyakorlatban. Ennek megfelelően magyar nyelvű leírásokban macskapóz néven, angolul pedig Cat and Cow pose néven találhatjuk meg.

 

Hogy végezzük?

 

Álljunk négykézláb, a hátunk legyen egyenes. Kilégzéskor a csípőtől indítva a mozdulatot, emeljük meg a hát közepét, és a hátközépen levő csigolyákat úgy emeljük, mintha kötélen húznák felfelé (Macska póz). A hátat tartsuk lazán és a fejet is feszültség nélkül hagyjuk lógni. Belégzéskor ismét a csípőtől indított mozdulattal engedjük lefelé a csigolyákat, végül emeljük ki a fejet a vállak közül és kissé hajtsuk hátra, a fejtetőt emeljük felfelé (Tehén póz, nem keverendő a tehénszáj vagy tehénarc pózzal!).

 

Mire figyeljünk?

 

A kezek és a combok legyenek merőlegesek a talajra. A tenyereket simítsuk a talajra, az ujjakat tárjuk szét. A térdek csípőszélességű terpeszben legyenek a földön. Az alsó lábszárak és a lábfejek legyenek egymással párhuzamosak.

 

Milyen hatásokra számítsunk?

 

Az ászana erősíti a kar, váll izmait és a gerinc melletti izomzatot. Ennek köszönhetően a tartás javul, közelebb kerülünk a leengedett vállú „büszke tartáshoz” a hétköznapokban. A csigolyák a gyakorlat során távolodnak, ami jó hatással van a porckorong-problémákra. A gerinc rugalmasabbá válik, ez kihat az egész test rugalmasságára, lendületességére. A gerincferdülés szövődményei csökkennek. A légzés mélyül, a sejtek oxigénellátása javul. Degeneratív ízületi elváltozások, gyulladások esetén kerüljük a póz alkalmazását. Kismamák ne homorítsanak, a Tehén póz idején csak egyenesítsék ki a gerincet.

Szerkeszt., 26.01.2017

Ehhez a cikkhez jelenleg nem tartozik hozzászólás.