Bármely korban kialakulhat a laktóz-intolerancia

Bármely korban kialakulhat a laktóz-intolerancia

4 | 1251 Hívások

A tej fogyasztása évtizedek óta óriási vitára ad alapot a különféle táplálkozási ágazatok képviselői között. Vannak, akik nem ajánlják a fogyasztását, mondván egyetlen emlősállat sem fogyaszt felnőtt korában anyatejet, ráadásul a tehéntej nem is saját fajunké. Mások amellett kardoskodnak, hogy a tej fogyasztása valamilyen formában elengedhetetlen, hiszen pótolhatatlan kalcium és D-vitamin-forrás.

Azt is bátran megállapíthatjuk, hogy a különféle emésztési rendellenességek és táplálkozási allergiák száma az utóbbi években folyamatosan növekszik. Egyes források ezt annak tulajdonítják, hogy a boltban kapható termékek alacsony minőségűek, tele vannak különféle, az előállítás során alkalmazott kemikáliákkal. Mások annak tudják be az érzékenység növekedését, hogy túl sok olyan táplálékot fogyasztunk, amelyhez a szervezetünk nem szokott hozzá, hiszen „csak” évszázadok vagy évezredek óta fogyasztjuk, és ez alatt az emésztőrendszer nem volt képes alkalmazkodni.

 

Emésztőszervi érzékenység: allergia vagy intolerancia?

A laktóz-intoleranciát gyakran összekeverik a tejallergiával, pedig teljesen másféle rendellenességről van szó. Hasonló párhuzamot vonhatunk a a lisztallergia és a glutén-érzékenység között is. Az allergiák esetében a szervezet a bevitt táplálék (vagy más a testünkbe jutó anyag) valamely összetevőjét (gyakran fehérjét) vagy molekuláját „ellenségként” azonosítja, ezért immunválaszt generál rá. Ez az allergiás reakció sokféle tünettel járhat, és nagyon eltérő erősségekben jelentkezhet, a közös jellemzője azonban az, hogy a vérből kimutathatóak az immunrendszer válaszának jelei.

A laktóz intoleranciát az emésztési zavarok közé soroljuk, a gondot itt az jelenti, hogy a szervezetben kevés, vagy egyáltalán nincs laktáz enzim, ezért nem képes megfelelően elbontani a laktózt, azaz a tejcukrot. Az intolerancia által okozott tünetek kellemetlenek, de semmiképp sem életveszélyesek (bár hosszú távon krónikus megbetegedésekhez vezethetnek), az allergiás reakciók azonban akár életveszélyesek is lehetnek.

 

Miért okoz tüneteket a laktóz-érzékenység?

Ha a tejcukor nem kerül elbontásra a vékonybélben, mert nincs jelen (elég) laktáz enzim, akkor a táplálék emésztetlenül vándorol tovább a bélcsatornában és végül a vastagbélben, baktériumok hatására bomlik el. Ezzel az a gond, hogy a folyamat eredményeként más vegyületek jönnek létre. A vékonybélben a laktáz enzim cukrokká bomlik, míg a vastagbélben a bakteriális erjedés eredményeként zsírsavak keletkeznek, és ez gázképződéssel jár.

A tünetek általában puffadás, hasmenés, bélgörcsök, erősségük attól függ, hogy van-e, és mennyi a laktáz enzim a szervezetben. Vigyázni kell azonban, mert ezek a tünetek nem egyedül a laktóz-érzékenységre jellemzőek, így azt javasolja a szakirodalom, hogy kerüljük az öndiagnózist. A tejtermékek elkerülése önmagában amúgy sem jelent megoldást a laktóz-érzékenység problémájára, így ha valóban ebben szenvedünk, szükségünk lesz az orvos és/vagy a dietetikus tanácsaira.

 

Mikor alakulhat ki a laktóz-érzékenység?

A betegségnek két típusát különböztetik meg: az egyik a veleszületett, a másik az ún. másodlagos laktóz-érzékenység. Ez az élet során bármikor kialakulhat, az életkor növekedésével nő az esély. Az első típusba tartozó megbetegedések elenyészően ritkák, de becslések szerint a második típus az európai lakosság minimum 14, de akár 40%-át is érintheti.

 

Hogyan diagnosztizálják és hogyan kezelik a laktóz-érzékenységet?

A legelterjedtebb vizsgálati módszer az ún. hidrogénkilégzési teszt, amelynek során - több alkalommal, 20 percenként - megmérik, hogy tejcukor tartalmú táplálék elfogyasztása után milyen a hidrogén aránya a kifújt levegőben. A kiértékelés során az alapértékhez és egymáshoz viszonyítva is megnézik a mért értékeket.

A vizsgálatra alaposan fel kell készülni. Már az előző héten abba kell hagyni a tápcsatorna folyamatait befolyásoló gyógyszerek szedését és a megelőző este nem javasolt magas keményítőtartalmú, zsíros, rostdús és puffasztó ételeket enni. A vizsgálat előtt 12 órával tilos inni, dohányozni, mentolos rágót enni vagy fogkrémet használni. A tesztet megelőző hat órában semmilyen ételt fogyasztani nem szabad. A kiértékelés azonnal megtörténik, ha az eredmény nem egyértelmű, a vizsgáló orvos további teszteket fog javasolni.

 

Foto: (c) La Gorda / fotolia.com

Szerkeszt., 14.05.2015

Ehhez a cikkhez jelenleg nem tartozik hozzászólás.