50 felett is van élet, sőt!

50 felett is van élet, sőt!

3 | 601 Hívások

Ötven éves kor körül sok mindenben megváltozhat az életünk. Nincsen okunk azonban szomorkodni emiatt, hiszen, ha jól fogjuk fel, ez a változás teljesen pozitív is lehet.

Lássuk, melyek azok az átalakulások, amelyek az előnyünkre fognak szolgálni az ötven éves korunk közeledtével, illetve utána!

 

Az aktív felnőttkor tele van feladatokkal. Sokan kénytelenek lavírozni a munkahelyi és a családi, háztartási tennivalók között úgy, hogy gyakran úgy érezhetik, mindkettő csak félig-meddig van megcsinálva, korántsem tökéletesen. Azoktól, akik gyerekeket nevelnek, a család szinte teljes energiájukat elveszi, elvonva tőlük az álomkarrier, a kiteljesedés, az önmegvalósítás lehetőségét. Azok viszont, akik a karrierükkel foglalkoznak, gyakran hiányérzettel élhetnek együtt a társas kapcsolataikra vonatkozóan. Szabadidő szinte alig jut az embernek, hobbikra, kirándulásra, olvasásra vagy egyéb kikapcsolódási formákra már aligha lehet belőle szakítani – hiszen az is általában az elmaradt tennivalókra, ügyintézésre, családi teendőkre megy el.

 

Ötven éves kor körül azonban a legtöbbeknél már jelentősen lecsökkennek a „kötelező” feladatok. A munkahelyen általában már nem a legalacsonyabb pozícióban vagyunk, nem mi vagyunk a kezdők, akiket folyton túlterhelnek és túlóráztatnak, és akinek folyton bizonyítania kell. Ha vannak gyermekek, ők már jó esetben kirepültek, felnőtt életet élnek, el tudják látni magukat, nincs szükség többé arra, hogy minden nap aggódva a körmükre nézzünk.

 

Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy megtaláltuk életünk társát, akkor ekkorra már a nagyobb házastársi, kapcsolati feszültségek is alábbhagytak, sikerült összeérnünk egymással. Ez utóbbi egyébként azért is valószínű, mert ebben az életszakaszban már nem dúlnak bennünk annyira a hormonok, nincs bennünk annyi feszültség. Az együtt töltött időt felszabadultan élvezhetjük, úgy egyáltalán több időt is tölthetünk kettesben, hiszen több lesz a szabadidőnk.

 

Ha pedig valamilyen okból úgy hozta az élet, hogy egyedül maradtunk, akkor is pozitív változást hozhat az ötven éves kor környéke. Ebben a korban ugyanis már sokkal kevesebbet várunk el egy kapcsolattól. Könnyebben, szabadabban barátkozhatunk, hiszen kisebbnek érezzük a tétet. Valószínűleg az ekkor kötött kapcsolatban már nem fogunk közösen lakáshitelt felvenni mondjuk húsz évre, és kevésbé sújtanak bennünket a konzervatív társadalom elvárásai, vagy a család körüli kötelező tennivalók. Közös szabadidőnket együtt tölthetjük el felszabadultan, választhatunk közös hobbit, sportolhatunk vagy kirándulhatunk, ki-ki kedve és igénye szerint.

 

Ebben a csodálatos életkorban tehát számos új lehetőség nyílik meg előttünk, amiről eddig csak álmodhattunk. Több szabadidőnket pedig számos pozitív dologra is fordíthatjuk. Kiteljesedhetünk akár a munka, akár a kapcsolatok világában, de pusztán pihenéssel, kikapcsolódással, a világ újra-felfedezésével is tölthetjük az előttünk álló éveket!

 

Használjuk ki tehát a pillanatokat, amelyeket megélhetünk, és koncentráljunk arra, ami még előttünk áll – így biztosan szép, boldog, kiegyensúlyozott ötvenes, valamint hatvanas, hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes éveink lesznek.

 

 

 

Szerkeszt., 14.06.2018

hangya
0 | 18.06.2018, 14:16

Tisztelt szerkesztő!

Nem tudhatom, hogy ebben az életben volt-e már egyszer 50-éves.
A fentieket olvasva , szerintem nem .
50-körül kicsit sincs úgy ahogy a fentiekben írja, mert ha csak megközelítőleg is így lenne,
- akkor az 50-körüli nők nem akarnának 35-nek látszani,
- az 50-körüli férfiak nem festetnék a hajukat,
hanem büszkén viselnék az őszülő halántékot,
és nem igazán lenne szükség erre a társkeresőre se,
mert mindenki boldogan élné az életét.

T szerkesztő!
Kérem várja ki amíg 50, vagy inkább 50- feletti lesz, és ha minden flottul megy az életében, csak akkor hullasson örömkönnyeket és a jó példával elöl járva, csak akkor hirdesse az igét.

Egyébként pedig,.:......
A nőknél 50-körül borul a hormon háztartás és ír át mindent,
a férfiknál ugyanez 55- körül zajlik legfőképpen,
A gyerekeket felnevelték,...(és lettek amilyenek lettek) avagy azok szétszéledtek a szélrózsa minden irányába, így hát az eddig talán meglévő KÖZÖS ÜGY megszűnt létezni, másik pedig már nincs.
KÖZÖS ÜGY hiányában pedig.:...
semelyik életkorban se működhet tartósan se házasság, se párkapcsolat, se üzleti kapcsolat se semmilyen kapcsolat.

Lehet ezt akárhogyan is körbe fényezni,..... az élet mégis az én álláspontomat igazolja,.....
hiszen EZEK TÉNYEK,....
A TÉNYEK PEDIG NAGYON MAKACS DOLGOK.

A hétvégi közös sütögetés, sétálgatás, mozi, színház, táncolgatás és bármi hasonló ,...a jóléti vágyainkat kielégíteni szándékozón cselekedetek pedig
NEM TARTOZNAK a KÖZÖS ÜGY KATEGÓRIÁJÁBA,.... és nemcsak szerintem.

Üdv.: Hangya