Húsvéti szokások a világ körül

Húsvéti szokások a világ körül

2 | 187 Hívások

Húsvéti szokások a világ körül

 

A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb ünnepe, ugyanakkor az újjászülető természet ünnepe is. Egyházi és családi ünnep egyszerre, melyhez világszerte számos hagyomány kötődik.

 

A húsvét nevei

 

A húsvét neve különböző nyelveken más és más, de a közös eredet a héber pészah, ami elkerülést jelent. A magyar nyelvű elnevezése a húsvét, a 40 napos böjt végéből adódik, a húsmentesség végét jelenti. Az angoloknál az Easter, a németeknél az Ostern nevet a germán istennő Ostara nevéből származtatják, akinek volt egy színes tojást tojó madara, amelyet időnként nyúllá változtatott, hogy megnevettesse a gyerekeket. Innen ered a húsvéti nyúl fogalma. Spanyolországban és Mexikóban a húsvét egy hétig tart, ezért a neve Semana Santa, azaz a Szent Hét. Finnországban csendes hétnek nevezik a húsvétot.

 

Húsvéti szokások a világ körül

 

Lengyelországban, Ukrajnában, Szlovákiában, Csehországban és Romániában is hasonlóak a húsvéti népszokások, mint hazánkban.

 

Szlovákiában és Csehországban azonban a locsolás mellett még meg is korbácsolták a nőket, hogy egészséget, szépséget és szerencsét hozzanak ezzel nekik. Természetesen, ahogy a vizet felváltotta a kölni, a korbácsot is felváltotta a szalagokkal díszített fűzfavessző.

Romániában egy héttel a magyar után ünneplik a húsvétot. A történelem során sokszor volt vita tárgya a húsvét időpontjának kiszámolása, ezért egyes országokban eltérő időpontban ünneplik a különböző egyházak a húsvétot.

 

Spanyolországban a Semana Santa, azaz a Szent Hét legfontosabb napjai a Virágvasárnap, a Nagycsütörtök, a Nagypéntek és a Húsvét Vasárnap. Nagycsütörtök és Nagypéntek munkaszüneti nap, de Húsvét Hétfő már nem. A spanyolok mélyen vallásosak, ezért húsvétkor nagyon díszes körmenetek indulnak el a templomokból, amin óriási tömeg vesz részt. Díszpompás trónusokat hordoznak körbe, amiket vezeklők követnek jelmezben, arcukat elfedve, nagy csuklyákban, ami a fájdalmat és a szégyent jelképezi. Vasárnap a feltámadás örömére arcukat újra felfedik és így járják az utcákat

 

Svédországban a nők járnak locsolkodni házról-házra, mégpedig boszorkánynak öltözve. A húsvéti virgács tollakkal van díszítve. A gyerekek cukorkával megrakott papírtojást kapnak.Finnországban csendesen ünneplik a húsvétot. A böjtöt szigorúan betartják. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, és nem érintkeznek az ismerősökkel sem.

 

Franciaországban nagypénteken elhallgatnak a harangok, mert Rómába mennek. Vasárnap újra megszólalnak, majd a harangokból hullnak az apró ajándékok és a tojások.

 

Németországban a fűbe rejtik a gyerekeknek a tojásokat és a felnőttek is szívesen segítenek megkeresni őket. Húsvéti máglyát is raknak, amin elégetik a karácsonyfát és búcsúztatják a telet.Ausztráliában nem a nyúl hozza a tojásokat, hanem az őshonos erszényes nyúl.

Máltán Nagypénteken a templomban letakarják a díszeket vörös szövettel és körmenetre mennek. Vasárnap nagy ünnepségeket rendeznek, zenével, tűzijátékkal. A gyerekek a tojás mellé cukormázas mandulás édességet kapnak.

Az Amerikai Egyesült Államokban a lakást feldíszítik színes tojásokkal. A gyerekeknek eldugják a tojásokat, majd együtt megkeresik. Ott nem szoktak locsolkodni.

 

Húsvéti ételszentelés

 

Húsvétvasárnap a feltámadás napja. A keresztények Jézus feltámadását ünneplik. E nap hagyományához tartozik az ételszentelés is. Országonként eltérő az ételek sora, amit a templomban megszentelnek, illetve amit húsvét vasárnapján fogyasztanak. Jellemzően bárányhús, kalács, tojás, sonka, bor kerül ilyenkor az asztalra.

 

A csokitojások a XIX. században jelentek meg. A cukrászok nagy élvezettel díszítgették őket.

Szerkeszt., 18.04.2019

Ehhez a cikkhez jelenleg nem tartozik hozzászólás.