Szilveszteri és újévi szokások..babonák, hiedelmek

0 | 542 Hívások

Itt a teljes lista, mit tegyen és mit ne szilveszterkor valamint újév napján, ha szerencsés akar lenni.

Nemcsak az újévi kívánságok listája hosszú, hanem a szilveszteri babonák is hiedelmek felsorolása is. Ha hiszünk a néphagyományokban, akkor nagyon meg kell gondolnunk, mit teszünk és mit nem teszünk az év utolsó napján és január 1-jén.

Az Óév búcsúztatása ősidők óta nagy figyelmet kap, az emberek az idő folyamán rengeteg szokásokat és hiedelmeket kapcsoltak hozzá. Hangosan és nagy lármát keltve búcsúztatták az évet, hogy elriasszák az ártó szellemeket, gondokat és nehézségeket. Ezen a napon mindig csupa jó dolgot tettek, vidámsággal és bőséggel vették körül magukat, mert úgy tartották ez hozza meg az új évre a szerencsét és a boldogságot. Olyan ételeket tettek az asztalra, amelyek a hagyományok szerint gazdagságot hoz az új esztendőben.

Magyar babonák:

• Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.
• Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.
• Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint „elszáll a tehén haszna”.
• A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
• Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.
• Erdélyi hagyomány a nagyobb ünnepeken – így húsvétkor és pünkösdkor is – a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak, és legurították a domboldalról. Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.
• A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.
• Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja

Tilalmak

• Tilos volt kölcsönkérni és kölcsönadni bármit, beleértve a pénzt vagy a használati tárgyakat is. Aki korábban kölcsön kapott valamit, újév napjára visszaadta a tulajdonosnak.
• Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.
• Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.

Szerencsehozó étkek:

A malac, azaz malacsültDisznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét. A ropogósra sütött malac boldog, minden szempontból ígéretes esztendőt jelent. Ezért még a megrögzött hitetlenek is boldogan ragadnak kést és villát a malacpecsenye láttán. A megszokott, sertéshúsból készült ételek, mint például a rántott hús, szóba sem jöhetnek, szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat. Az egyébként értéktelennek tartott, olcsó húsféléknek a szakácsok ilyenkor nagy figyelmet szentelnek.

A lencseA szerencsehozó szimbolika másik jellegzetes étele ugyanis a lencse. A már több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, első étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények is hasonlóan hoznak szerencsét: a köles vagy a rizs.

Szerezzünk be egy kis szerencsét!

A patkó és a lóhere kultusza régi időkre nyúlik vissza. Régen az emberek úgy gondolták, ha patkót tesznek az állatok vályújába, megóvják őket a betegségektől. Más népek a hajókra és az ajtófélfájukra szögezték a szerencsehozó tárgyat. A cél minden esetben ugyanaz volt: védekezés a rossz szellemek és a balszerencse ellen.

• A kéményseprők mint a tűz őrzői gazdagságot hoznak, ha láttukra megfogjuk a kabátgombunkat.
• A patkó a holdsarlót szimbolizálja, és a népszokás szerint termékenységet biztosít.
• A lóhere elűzi a boszikat és a rossz szellemeket.
• A malac gazdaggá teszi a ház népét.
• A csirke viszont elkaparja a szerencsénket.

A patkó szerencsehozó mivolta abban rejlik, hogy régebben a lovat sokáig szent állatnak tartották. A hiedelmek szerint azonban csak az az igazán hatásos patkó, amelyet nem vásárolnak, hanem az út mentén találnak.

A négylevelű lóhere védelmező funkciója abból adódik, hogy formája keresztformára emlékeztet, amely már a kereszténység megjelenése előtt is védelmet, a bajok elhárítását szimbolizálta. Valószínűleg a négylevelű lóhere ritkasága is hozzájárult ahhoz, hogy különleges növénynek tekintsék, ám a babonák szerint ereje akkor teljesedik ki igazán, ha véletlenül bukkanunk rá.

Az év utolsó és első napjain sokat tehetünk a jövőnkért, sok minden viszont tilos. Ne vigyük le a szemetet, ne mossunk, ne takarítsunk, ne teregessünk, ne hívjunk orvost, és ne is menjünk el hozzá. Olyan lesz az évünk, amilyen az első napunk, így érdemes figyelni tetteinkre, állapotunkra – amit megnehezíthet az előző este. Házunkból ne adjunk ki semmit, ne tegyünk olyan fogadalmakat, amiket úgysem tartunk be. És mindenekelőtt ne veszekedjünk, mert akkor bosszús évnek nézünk elébe.

Szilveszter és újév a szerelmesek napja

• Egymás nyomában járnak, még a babonákban is, mind a kettő főleg a szerelmesek napja.
• Azt tartja a hagyomány, hogy aki szilveszter éjszakáján megfordítja a párnáját a feje alatt, meglátja a jövendőbelijét álmában.
• Aki a kakast újév hajnalán meglesi, amikor elsőt kukorékol, abból az irányból várhatja a szerelmét, amerre a kakas nézett.

Forrás : https://www.antritt.hu     Fotó: Adobe Stock / Yevheniija

Szerkeszt., 31.12.2023