Fitten ötven felett is- mit jelent az agytorna?

Fitten ötven felett is- mit jelent az agytorna?

1 | 1297 Hívások

Az agykutatással foglalkozó hírek, újdonságok minden esetben várakozással teli figyelemmel töltik el az idősebb korosztály tagjait. Aki életének második felében jár és odáig is tudatosan dolgozott azon, hogy szellemi, mentális frissességét megőrizze, remek esélyekkel indul, hogy a különböző kihívásokat könnyedén abszolválja. Az agytorna, mint fogalom már egy ideje bekerült a köztudatba, az Amerikai Egyesült Államokból indult a módszer, mára azonban világszerte rengeteg számítógépes program, alkalmazás épül rá.

Memóriajátékok tömkelege hivatott segíteni a középkorú, esetleg idősebb emberek mentális egészségét, azonban ezek nem nyújtanak átfogó segítséget. Az idős emberek- akik nem csupán képességeik optimalizálását szeretnék elérni-, érdeklődése sokkal inkább egy teljeskörű megoldásra, megközelítésre van kihegyezve. Nem kizárólag arra vágynak, hogy hosszú számsorozatokat rekordgyorsasággal megtanuljanak, ezzel trenírozva memóriájukat, hanem komplexebb lehetőségekre, amivel az általános megfigyelőkészséget, tájékozódásikészséget, tanuláskészséget plusz rengeteg más érzéküket is fejleszthetik.

 

Mit mond erre a tudomány? 3 kísérlet- 1 konklúzió

 

Speed of processing módszer- A feldolgozás gyorsasága

A kognitív teljesítőképesség kutatási terepén rengeteg tanulmány mutat rá, hogy a közismert életigazság; „ép testben, ép lélek” univerzális érvénye független az életkortól. Fordítva ugyancsak értelmet nyer a régi mondás, hiszen, aki szellemileg friss, életének második felében is könnyebben képes a fizikailag már megerőltetőbb feladatokat abszolválni.

Így fedezte fel az emberi életkort, életkori sajátosságokat kutató tudós Jerri Edwards, a tampai dél-floridai egyetemről, hogy aki idős korában (is) az agytorna módszert alkalmazza, biztonságosabban közlekedik. Az agytorna bizonyos formái a demencia kialakulása ellen is hasznosak, valamint az állandó tréningek, főleg vizuális figyelem tekintetében, növelik a mindennapos szituációkban a teljesítőképességet. Bizonyos tárgyakat kellett azonosítaniuk egy kép alapján, így próbálták edzeni őket mentálisan, valamint ezzel egyidejűleg a kísérleti személyeknek egy kiegészítő feladattal is meg kellett birkózniuk. Egy második keresési táblán, amin rengeteg objektum volt, mind csak kis mértékben tért el egymástól, az előző keresőmezőn látott tárgyakat kellett felfedezniük. A kutatónő megállapította, hogy a folyamatos dupla igénybevétel alatt, amelyet a két párhuzamosan megnyitott keresőablak figyelése generál, a tesztszemély képessége hosszabb időre megnövekszik, a keresett tárgyakat egyre gyorsabban találják meg, még akkor is, ha a tárgyak roppant mód hasonlítanak. Edwards több, mint ötven tanulmánnyal igazolta, hogy a feladatok a vizuális fogékonyság, feldolgozási képesség és felfogási képesség erősítéséhez vezetnek és alkalmasak az általános figyelem plusz a reakciógyorsaság felturbózására (pl. autóvezetés terén is). A trenírozott kísérleti csapatból sokkal kevesebb ember adta le az egy éves vizsgálati szakasz alatt a jogosítványát, és sokkal kevésbé voltak hajlamosak a depresszióra, mint gyakorlatlan, a kísérletben nem résztvevő középkorú társaik.

 

Fizikai erőnlét és kognitív képességek állapotának összefüggése

 

Egy további kutatás, amely a brazíliai Centro Oeste egyetemen zajlott, összesen 29, 60-70 év körüli hölgy részvételével, alátámasztotta, hogy a folyamatos erőnléti edzések nem csak az egyensúlyérzéket javítják, hanem rugalmassághoz, valamint a testi erő növekedéséhez vezetnek, amely nagyban meggátolja a mentális problémák kialakulását. A csapatot két részre osztották, az egyik három hónapon keresztül folyamatosan naponta edzett, a másik csak elvétve. Az agyi teljesítmény kiértékeléséhez, mérhetőségéhez a résztvevőknek a vizsgálat elején és végén egy tesztet, az úgy nevezett Montreál Kognitív Felmérést (Montreal-Cognitive-Assesment -MoCA) kellett kitölteniük. Ez gyakorlatilag egy gyors, átfogó eszköz, melyet azért fejlesztettek ki, hogy kiszűrje az enyhébb kognitív károsodásokat.

Különböző területeket mér fel, vizsgál:

-Figyelem

-Koncentráció

-Végrehajtó funkciók

-Emlékezet

-Nyelvi készségek

-Fogalmi gondolkodás

-Számolás és tájékozódási készség

 

A két teszt közötti különbség ugrásszerű javulást mutatott az edzettebb csapat tagjainál, ellenben a másik, kevésbé trenírozott hölgyek körében is közepes mértékű pozitív fejlődést tapasztaltak kognitív képességek terén.

 

Egészség – mix

 

További általános vizsgálatok arra az eredményre jutottak, hogy az átlagos napi 20 perc testmozgás - ötven éves kor felett, főleg a hosszú séták, gimnasztika, otthoni torna hatásos-, valamint emellett az állandó agytorna a tökéletes recept. Agytorna alatt értendő pl.: új nyelvek memorizálása, elsajátítása hobbiként, napi minimum 2 óra olvasás, vagy bármilyen új témában való elmerülés, új ismeretek megszerzése.

Gondoljunk már most a jövőnkre, agyunk és fizikumunk fitten tartása egy hosszútávú befektetés, amely garatáltan megtérül!

Szerkeszt., 04.05.2017

Ehhez a cikkhez jelenleg nem tartozik hozzászólás.