Szükség van-e a tavaszi méregtelenítésre?

Szükség van-e a tavaszi méregtelenítésre?

3 | 1113 Hívások

Kissé korán jött idén a tavasz, de lassan elkezdhetjük elhinni, hogy most már marad is, hiszen nemsokára március közepét tapossuk. A madarak kitartóan dalolnak, egyre több helyen nyílnak az ibolyák és borulnak virágba az aranyvessző bokrok. A melegedő időjárás, az elő-előbújó napsütés aktivitása serkenti az embert, kicsit és nagyot kicsalogat a természetbe.

 

Faramuci tavasz

 

Ugyanakkor azt vehetjük észre, hogy a hirtelen jött melegben mégsem érezzük magunkat egyértelműen jól. Nem értjük ilyenkor, hogy hogyan bírjuk majd ki a nyári meleget, hiszen 18 fokban képesek vagyunk leizzadni és kifulladni. Fáradékonyak és nyűgösek vagyunk, és bár a napfürdőzés örömet okoz és feltölt, mégsem biztos, hogy fel tudjuk venni a tervezett tempót.

Mi lenne ez, tavaszi fáradtság? Egyrészről igen, hiszen hosszú ideig nélkülöznünk kellett a friss zöldségeket és gyümölcsöket, sokáig nem láthattuk a napot, és a hideg, a szél, az eső és a hó kikezdte a tűrőképességünket. Ugyanakkor a „semmilyensemvolt” tél is nagy próbatételnek tette ki a szervezetünket. Tény, hogy a klasszikus, fagyos-havas telek is nagy terhelést jelentenek az emberi test számára, de arra bizonyos mértékig fel vagyunk készülve. Nehéz, belülről fűtő ételek fogyasztása révén segítjük a szervezetünket, hogy átvészelje a fogvacogtató fagyokat, különféle téli fűszerekkel segítjük az emésztőszerveinket ezek megemésztésében, és nagyokat alszunk.

Ugyanakkor a kemény teleken a mikrobák kevésbé képesek terjedni, így elkerülhetjük az amúgy is gyengébb immunrendszer ellen induló támadásokat. Ezt nem mondhattuk el idén, így gyakori megbetegedések is megviselhették a kevésbé szerencséseket. Azt is bátran elmondhatjuk, hogy az alacsony hőmérsékletű időszakok elmaradása, vagyis a túlzott felmelegedés még keményebb próbatételnek teszi ki a testünket. A mi éghajlatunkon élő emberek hozzá vannak szokva az évszakok váltakozásához, az egyes periódusok jellemzőihez és az ezektől való eltérés bizony extra terhelést jelent.

 

Mi az oka a rossz közérzetnek?

 

Az idei tavasz, ha lehet még súlyosabb tavaszi fáradtságot hozhat. Hogy miért? Mert a télen – annak ellenére, hogy nem volt sokáig, illetve igazán hideg – ugyanúgy kívántuk és meg is ettük a töltött káposztát szalonnával, a különféle krumplis ételeket, a nehéz, húsos finomságokat karácsonykor stb. csak éppen nem volt alkalma a szervezetünknek megfelelően felhasználni a bevitt tápanyagokat. Mivel nem kellett a testünknek elégetnie a bevitt zsírokat és megnövekedett mennyiségű szénhidrátot – hiszen nem kellett annyira fűtenie bennünket – azok szépen elraktározódtak a különféle zsírraktárainkban.

A rendes tavaszi fáradtság is jelentkezik, amelynek eredete arra vezethető vissza, hogy régen nem ettünk friss terményeket, ugyanakkor a nehezen emészthető ételek valószínűleg elszennyezték a beleinket a megfelelő rostbevitel hiányában. A sok salakanyagot visszatartó bélrendszerben nem szívódnak fel rendesen a bevitt tápanyagok, így hiánybetegségek tünetei is jelentkezhetnek.

A télre elraktározható zöldségek meglehetősen egyoldalú táplálkozást biztosítanak, miközben a boltban kapható, nálunk nem idény-jellegű zöldségek és gyümölcsök nem alkalmasak arra, hogy a vitaminszükségletünket biztosítsák. Ez utóbbiak még veszélyforrást is jelenthetnek, hiszen számos kemikáliát használhatnak az előállításuk, szállításuk és tárolásuk során, elég csak az érésgyorsítókra, műtrágyákra, tartósítókra, a földből felvett nitrátokra, műtrágya-származékokra és a felületükre felvitt fényesítőkre gondolnunk.

 

Mit tegyünk a jobb közérzetért?

 

Annak ellenére, hogy a keleti gyógyászati irányzatok és a természetgyógyászat évezredek óta egyetért abban, hogy az időről időre megvalósított méregtelenítés a jó közérzet egyik alapvető feltétele, a nyugati gyógyászat ezt egyelőre nem ismeri el. Bárki, aki próbált már valamilyen eszközzel (tea, rostbevitel és/vagy folyadékbevitel emelése, táplálékkiegészítők stb.) méregteleníteni, azt tapasztalhatta, hogy csodás módon megkönnyebbült, az emésztési panaszai megszűntek, rossz közérzete elmúlt, sőt pár kilót még fogyott is.

Számos természetgyógyászati irányzat komoly gyógymódként tartja számon a böjtöt, amely betegség esetén és megelőzésképpen is alkalmazható. Abban az esetben, ha ezekben nem is hiszünk, a beleink megtisztítása érdekében, az elfogyasztott táplálék felszívódási hatékonyságának növelése céljából, mégis érdemes megpróbálni egy tavaszi tisztító kúrát.

A farsang farkától húsvétig tartó böjt is ezt szolgálta eleink életében: megszabadulni a felesleges salakanyagoktól. Legközelebb konkrét ötleteket is mondunk a tavaszi megtisztuláshoz!

 

© Floydine - Fotolia.com

Szerkeszt., 10.03.2016

Ehhez a cikkhez jelenleg nem tartozik hozzászólás.