1 | 2252 Hívások
Végre-valahára beköszöntött a nyár, és a gondolataink egyre gyakrabban szállonganak a vízpartok, a napsütés, a városnézés, a könnyed csevegések vagy egyszerűen bármiféle környezetváltozás felé. Vagy mégsem? Könnyen lehet, hogy sokakat megdöbbent a címben feltett kérdés, másoknak viszont éppen az a dilemma, hogy miért vegyék magukra egy csomagolás, utazás nyűgét.
Ötven év felett hajlamos az ember kissé elkényelmesedni – és nem csak akkor, ha már itt fáj vagy ott fáj –, és főleg, ha egyedül él, még egy moziba se megy el. Pedig a nyaralás élményei (ha beengedjük őket), vagy önmagában a környezetváltozás új utakat nyithat az életünkben, közérzetünkben, sőt még az egészségünkben is.
Miért kell pihenni?
Nem az a kérdés, hogy miért kell esténként lefeküdni, vagy hogy miért szükséges a hét végét lehetőleg olyan programokkal tölteni, amelyek lelazítanak és kimossák belőlünk a hét történéseit. A kérdés az, hogy miért fontos évente legalább egyszer (de inkább kétszer) minimum két hét szabadságra menni az életünkből. Azért fogalmaztunk így, mert erre a szabadságra nem csak annak van szüksége, aki dolgozik, hanem annak is aki háztartásbeli vagy nyugdíjas.
Tehát miért is? A mindennapok monotonul ismétlődő sora akkor is kiégeti, lefárasztja, és idővel túlterheli az embert, ha imádja azt ahogy él. A szeretett szakma is nyomasztóvá válhat, ha állandóan azzal kell foglalkozni, és bármennyire is boldoggá tesz a szülőség, néha nagyon jó a gyerekek nélkül létezni, hiszen akkor jövünk rá arra, hogy nem csak szülők vagyunk, hanem emberek is. Nők és férfiak, önálló vágyakkal, gondolatokkal, önmegvalósító tervekkel, belső képekkel és energiákkal, a lelkünkből jövő sugallatokkal.
Ha az ember nem piheni ki magát – vagyis a hosszú szabadságot évekig elhagyja az életmódjából – nem csak lelki torzulásokat kockáztat, hanem az egészségét is: krónikus betegségek tucatjainak gyökere a túlhajszoltság vagy a kiégés. Mindezek mellett pengeélre kerülhet mint partner, mint családtag és mint szakember is, aki idővel folyamatosan veszít rugalmasságából és nyitottságából.
Miért kell akkor is nyaralni menni, ha egyedül élek?
Az ötven feletti korosztályban elég gyakran okoz dilemmát a nyaralás (vagy más hosszú szabadság) kérdése, hiszen gyakori, hogy egyedül élnek (válás, özvegység miatt), vagy nincs olyan partnerük, akivel együtt mehetnének nyaralni. Nehéz téma ez, hiszen ha valaki egyedül vág neki, azt reszkírozza, hogy a nyaraláson boldog párokat fog látni, esetleg családokat gyerekekkel, és ez egy ilyen érzékeny helyzetben nagy fájdalmat okozhat. Ez természetes, hiszen ha az ember kimozdul az otthonából (főleg, ha külföldre megy), kissé elbizonytalanodik. De pont ezért kell elindulni, mert ki tudja hogy kivel ismerkedik meg az ember, még az “igazi” is az útjába kerülhet..
A megfelelő hozzáállás kialakítása, lelkünk felvértezése és nagy mennyiségű bátorság elspájzolása után érdemes azonban belevágni. A pszichológia is ismeri és alkalmazza a környezetváltozás fogalmát és hatásait, így biztosak lehetünk benne, hogy egy ilyen különleges esemény változásokat fog elindítani az életünkben.
Mi lehet a vége?
Nagy valószínűséggel változni fog az énképünk, erősödik az önbizalmunk, a pihenés és esetleg lebarnulás hatására vonzóbbnak fogjuk érezni magunkat. Az itthon hagyott problémák idővel eltávolodnak majd, és a pihenés idején könnyen lehet, hogy olyan dolgok is maguktól a helyükre kerülnek majd, amelyeken hetek óta törjük a fejünket és nem jutunk dűlőre. Egyfajta rálátást fogunk kapni az életünkre, amelyet semmilyen más helyzet révén nem szerezhetünk meg, se gondolkodással, se önsegítő könyvekkel, se terápiával.
Lehet, hogy megismerkedünk valakivel/valakikkel, de lehet, hogy nem. Lehet, hogy barátokat szerzünk, lehet, hogy megtalál a szerelem. Fontos, hogy ne tervezzünk, ne ragaszkodjunk semmilyen előre felállított forgatókönyvhöz, és ne hasonlítgassuk magunkat másokhoz.
Mire ügyeljünk?
Nem ritka, hogy amikor az embert elkapja az élmény eufóriája..Élvezzük a nyaralást, de ne legyünk felelőtlenek, őrizzük meg a bölcsességünket. Ne bocsátkozzunk kétes viszonyokba, ne kötelezzük el magunkat, és ne ígérjünk olyasmit, amit hazajövetel után egy hónappal ne tennék meg tiszta fejjel újra.
Szerkeszt., 14.07.2016
