1 | 2301 Hívások
Ünnep vagy nem ünnep?
A Valentin-nap a szerelmesek ünnepe, legalábbis ezt sulykolja belénk a média, immáron több mint két évtizede. Azóta – főleg a közösségi weboldalak létrejötte és elterjedése után – a különféle médiumokban többször végigfutott a vita, hogy ez egy angolszász ünnep importja-e vagy vannak helyi hagyományai is, csak a szerelem ünnepe-e vagy minden szeretetteljes emberi kapcsolaté, giccses külsőség-e vagy ellenkezőleg: a legmélyebb kötődéseink őszinte ünnepe.
Mindannyiunknak alkalmunk volt már eldönteni, sőt felül is bírálni Valentin-naphoz való viszonyulásunkat, így ötven fölött már tudjuk, hogy tényleg ünnepnek érezzük-e ezt a napot vagy sem. Az érett kor egyik legfőbb jellemzője, hogy nem csúszunk már el a felszínen, nem éljük ki magunkat a külsőségekben, nem ér többet a mennyiség a minőségnél, vagy összefoglalva nyitottabbak vagyunk a szertartás-szerű ünnepek felé, a „csiricsáré ereszdelahajamat”-tal szemben. Nézzük, hogy ünnepel Valentin-napot egy ötven feletti!
A Valentin-nap
Ifjúi bohóságunkban azt hisszük, hogy a szerelmesek ünnepe akkor tökéletes, ha sikerül az asztalfoglalás a legtrendibb étteremben, ha nem esszük le a nyakkendőnket a vacsora alatt, hogy idejében megérkezik a megrendelt virágcsokor és tetszik is a kedvesünknek, ha a kiválasztott nyakkendőtű megy a párunk szettjéhez vagy a szerenád miatt nem hívják ki a szomszédok a rendőrséget.
Nem ritka, hogy a párok pont ezen a napon kapnak össze, mert mindkettőjüket annyira lefoglalja a körülmények tökéletessége, hogy egymásra már nem marad figyelmük, illetve annyira a sok mindenre fókuszálnak, amit adni akarnak, hogy észre sem veszik vagy nem értékelik megfelelően, amit kapnak.
Később rájövünk, hogy a Valentin-nap tökéletessége az összhangban rejlik. A legfontosabb dolog az, hogy ezen a napon egymásra találjunk, hogy képesek és alkalmasak legyünk kifejezni, hogy mit is érzünk egymás iránt. Ugyanakkor nem csak az adás a fontos, hanem az is, hogy nyitottak legyünk befogadni, amit a másik nyújt felénk, ugyanezzel a szándékkal ezen a napon.
Tippek a sikeres Valentin-naphoz
Minél szélesebb skáláját tudjuk meg- és feltalálni a szeretetünk, figyelmünk és nyitottságunk kifejezésének annál jobb. Ennek konkrét megnyilvánulásai természetesen ember- és jellemfüggők, de lássunk rá néhány példát.
Ha lehetséges, ne dolgozzunk aznap vagy legalábbis néhány egybefüggő órát tegyünk szabaddá a szeretett személy számára. A legnagyobb ajándék a figyelem, és ha a másik érzi, hogy a takarítás/mosás/egyéb rohangálás őmiatta várhat, megtisztelve fogja érezni magát. Ugyanez vonatkozik a gyerekekre és unokákra is. Próbáljunk legalább néhány órát kettesben lenni nélkülük.
Akármennyi időt tudtunk szabaddá tenni, az ma legyen csak a kettőnké. Ne szóljon mobiltelefon, ne nézegessük az e-mailjeinket. Ha amúgy otthonülők vagyunk, nem muszáj ma se elmennünk, de ha belefér mindkettőnknek, vállaljunk be egy ebédet vagy vacsorát, legalább nem otthon kell főzni mosogatni. Lazítsunk.
Vannak, akik ezen a napon szeretnek olyasmit csinálni, ami a hétköznapjaikban szokatlan. Ha ilyesmire vágyakozunk, érdemes belevágni, hiszen egy komfortzónán kívülre kerülés új pezsdületet vihet a kapcsolatba. Menjünk kirándulni vagy táncolni, próbáljunk ki valamilyen extrém sportot, legyünk merészek az ágyban, a lényeg csak az, hogy együtt éljük át az élményt.
Mire figyeljünk?
A Valentin-napi élmények egyik legfontosabb vonása, hogy mindketten maximális biztonságban érezzük magunkat. Tegyük félre az elvárásokat, bírálatokat, vetkőzzük le a teljesítménykényszert és hagyjuk figyelmen kívül mások véleményét. Azt, hogy mitől működik a kapcsolatunk, úgyis csak mi tudjuk, és így azzal is mi vagyunk tisztában, mi az ami új színt, frissességet tölt belé vagy éppen új szintre emeli.
Tegyük félre ezen a napon a sérelmeket, az eddig megbeszéletlen konfliktusokat, készítsük elő magunkat már napokkal korábban, hogy a szerelmesek napján nyitottak legyünk mindent pozitívan értelmezni. Ki tudja, talán még a kapcsolatunk gyengeségeit is erősségbe fordíthatjuk egy ilyen nappal!
Fotó: www.fotolia.com/ @Alexander Raths
Szerkeszt., 09.02.2017